Konzorciumi indulás, közbeszerzési kartell, ajánlatok összehangolása versenyeztetési eljárásban: Rejtett kockázatok, súlyos következmények – I. rész

2026. 05. 20., 21:05

A tenderek, így a közbeszerzések és magánbeszerzések világa a legtöbb cég számára komoly üzleti lehetőséget kínál. Ugyanakkor ez az a terület, ahol a Gazdasági Versenyhivatal a lehető legszigorúbban lép fel a kartellező vállalkozásokkal szemben. Egy „kis szívesség”, például támogató ajánlat kérése a konkurens cégtől, vagy egy „baráti beszélgetés” a helyi vállalkozóval a pályázati indulásról sok esetben előre nem látható és súlyos kockázatokat hordoz magában – ideértve a több százmilliós vagy akár milliárdos bírságot, a közbeszerzésekből való kizárást és akár a büntetőjogi következményeket.

Miks Anna és Dobos Denisz ügyvédek, a Deloitte Legal Magyarország versenyjogi szakértői összefoglalták, hogy mi minősül közbeszerzési kartellnek, vagy versenyeztetési eljáráson való összejátszásnak, milyen esetekben jogszerűtlen a konzorciumi indulás, és kik a felelősök a jogsértés elkövetéséért.

Mi az a közbeszerzési kartell és milyen magatartásokkal lehet elkövetni?

Kartellről akkor beszélünk, amikor egymással versenyző cégek titokban megegyeznek bizonyos dolgokban – például az árakban vagy abban, hogy ki melyik piacot kapja meg –, így kiiktatják vagy csökkentik a köztük lévő versenyt. Ha közbeszerzési vagy versenyeztetési eljárások során játszanak össze egymással az ajánlattevők, azt leegyszerűsítve összefoglalóan közbeszerzési kartellnek nevezzük és a továbbiakban így hivatkozunk rá. Fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak a közbeszerzési eljárás során történő ajánlattevői összejátszás a tilos, hanem valamennyi, közbeszerzésnek nem minősülő állami beszerzésen vagy magánvállalatok által kiírt tendereken való összejátszás is.

Az ajánlattevők nagyon sokféleképpen tudnak összejátszani a versenyeztetési eljárások során. Ezek közül az alábbi, részben egymással átfedő alakzatokat érdemes kiemelni:

1. Piacfelosztás és lehetséges árrögzítés
Piacfelosztásról van szó, ha a versenytársak megállapodnak abban, hogy melyik ajánlattevő nyerje az adott tendert és ennek érdekében egyeztetett ajánlatokat nyújtanak be. A piacfelosztás sok esetben árrögzítéssel is párosul, amikor a konkrétan benyújtandó ajánlatok árát is egyeztetik az ajánlattevők.

2. Ajánlat visszatartása „szívességből”
Sok esetben a versenytárs vállalkozások megállapodnak abban, hogy kizárólag az általuk nyertesként kijelölt cég nyújt be érvényes ajánlatot, míg a többiek nem vagy érvénytelen ajánlatot tesznek (visszatartás), esetleg utóbb visszavonják a már benyújtott ajánlatukat vagy „elmulasztják” a hiánypótlás teljesítését. Ilyenkor a versenyből önként „kiszállt” cégek jellemzően valamilyen kompenzációban részesülnek a nyertes vállalkozástól (például pénz-visszaosztás, jövőbeli munkák vagy tenderek átengedése, későbbi konzorciumi vagy alvállalkozói együttműködési lehetőségek).

3. Támogató (színlelt) ajánlat
Támogató ajánlatról akkor beszélünk, ha a verseny látszatának fenntartása érdekében egy vagy több cég színlelt ajánlatot ad be, hogy segítsen egy másik vállalkozásnak megnyerni a tendert. Ilyen lehet például, ha a színlelt ajánlatot benyújtó cég a nyertesnél magasabb ajánlati árat vagy jelentősen versenyképtelenebb ajánlatot ad, vagy az eleve eredménytelen vagy elkésett ajánlattétel. Sok esetben a későbbi nyertes ajánlattevő maga készíti el a versenytársak kedvezőtlen támogató ajánlatát, amelyet aláírást követően már csak be kell nyújtaniuk a „támogató” cégeknek.

4. Fedőajánlat
A fedőajánlat azt jelenti, hogy az ajánlattevő megállapodik a pályázat kiírójával abban, hogy a szükséges számban fedőajánlato(ka)t szerez be a versenytársaktól annak érdekében, hogy a beszerzési eljárás érvényes legyen és a kiíró őt válassza nyertesnek. Ezt a jogsértéstípust különösen gyakran látjuk a GVH gyakorlatában.

5. Körbenyerés
Körbenyerés esetén az ajánlattevők eldöntik, hogy felváltva melyikük, hol és mikor tesz az ajánlatkérő részére elfogadható ajánlatot. A több közbeszerzést is érintő áregyeztetés és piacfelosztás során a nyertes szerepköre körbe forog, így a rotáció folytán ismétlődő, vagy a földrajzilag elkülönülő tendereken mindig más és más nyer.

6. Információcsere
Tiltott információcsere valósul meg, ha a versenytárs cégek már a közbeszerzési eljárás előkészítése során, vagy az ajánlattételi felhívás megjelenése után tájékoztatják egymást indulási szándékaikról és akár a tender elnyerésére vonatkozó érdekeltségükről. Ezt a magatartást azért is érdemes kiemelni, mert nagyon sok vállalkozás számára nem egyértelmű, hogy jogsértést követnek el akkor, ha a pályázati időszakban közlik a versenytársaikkal azt, hogy indulnak-e egy adott tenderen. Nem szükséges a jogsértés megállapításához az, hogy kifejezett kartellezési szándék álljon az információmegosztás mögött vagy a felek megállapodjanak abban is, hogy az adott tendert felosztják.

A jogsértés nemcsak profitszerzés esetén áll fenn

Sok félreértés származik abból is, hogy a vállalkozások azt hiszik, hogy csak akkor jogsértő a magatartásuk, ha profitot realizálnak a versenytársakkal való egyeztetésből. Ez azonban nem így van. A felsorolt összejátszási formák teljesen függetlenek a nyereségtől: nem mentesít például a felelősség alól az, ha valaki minden alkalommal csak szívességet tesz más cégeknek, de maga nem nyer meg egy pályázatot sem, mint ahogy az sem, ha a fedőajánlatot tevő cég akár nincs is jelen ténylegesen azon a piacon, amely vonatkozásában a fedőajánlatot tette.

Az is teljesen mindegy, ha az ajánlattevők által felosztott pályázat utóbb megvalósul-e vagy sem. Így például abban az esetben is jogsértő marad a versenytársak közti összejátszás, ha utóbb a kiíró visszavonja a tendert. Szintén jogsértő, ha az ajánlattevők egy indikatív tender vonatkozásában egyeztetnek – akkor is, ha később kötelező érvényű ajánlatot már nem nyújtanak be. Ezeknek a körülményeknek legfeljebb a bírság mértéke szempontjából van jelentősége, de érdemben nincsenek hatással a jogsértés megállapítására.

Mi a helyzet a konzorciumi indulással?

Érdemes arra is kitérni, hogy a konzorciumi indulás gondos mérlegelést igényel versenyjogi szempontból. Sokan azt gondolják, hogy minden esetben jogszerű konzorciumban ajánlatot adni, ez azonban nem így van.

A konzorciumi indulás akkor jogszerű, ha az ajánlattevők önállóan nem tudnának eleget tenni a pályázati kiírás, illetve a szerződés alapvető követelményeinek. Jogsértő viszont, ha a versenytársak konzorciumba tömörülésének nincsen objektív gazdasági indoka, mivel ilyenkor a konzorciumi indulás csökkenti az önálló ajánlatot egyébként tenni képes versenytársak számát a pályázaton.

Mivel a versenytársak közötti alvállalkozói szerződések sokban hasonlítanak a közös ajánlathoz, ezért az alvállalkozói bevonás is jogsértőnek minősülhet, ha a résztvevők képesek lettek volna önálló fővállalkozói ajánlatot tenni, azonban előzetes egyeztetés során a tender átengedésének kompenzációjaként a fővállalkozók alvállalkozóként bevonják a tendert átengedő kartelltagot a szerződés teljesítésébe.

Az alvállalkozói és konzorciumi indulás előtt ezeket a szempontokat mindig érdemes mérlegelni és célszerű a versenytársak közti kapcsolatfelvételeket, a jogszerű együttműködési szándékot megfelelően dokumentálni. A konzorciumi kapcsolatot létrehozó megállapodásban javasolt rögzíteni – szükség esetén versenyjogi szakértő bevonásával – a konzorciumi induláshoz vezető okokat, az együttműködés korlátait, kereteit, célhoz kötöttségét annak érdekében, hogy ne történjen jogsértés.

Kapcsolat az ajánlatkérővel

Az ajánlatkérővel való kapcsolattartás alapvetően más, mint a versenytársakkal való kapcsolattartás. Az ajánlatkérővel való kapcsolattartás természetes, és hozzátartozik a közbeszerzésen történő részvételhez. Az ajánlatkérővel tartott kapcsolatban is figyelni kell arra, hogy az ne irányuljon se korrupcióra, se versenykorlátozásra. A versenyjogi szempontokat figyelembevéve így például fontos, hogy az ajánlattevők az ajánlatkérő kérésére se egyeztessenek egymással sem ár, sem a tender felosztása vonatkozásában, illetve a tender szakmai előkészítését végző személyen keresztül ne tegyenek közös kísérletet a tenderkiírás túlspecifikálására a nyerési esélyeik növelése érdekében.

Ha az ajánlatkérő bevonásával jön létre közbeszerzési kartell, akkor nemcsak a kartellező versenytársak, hanem akár az ajánlatkérő ellen is eljárhat a GVH, mivel a kartell szervezésében közreműködő félként ő is versenyjogi felelősséggel tartozhat.  Ha például az ajánlatkérő arra buzdítja az általa preferált ajánlattevőt, hogy segítsen a saját ajánlata melletti párhuzamos fedőajánlatokat bekérni a versenytársaktól, akkor az ajánlatkérő is bevonható a versenyfelügyeleti eljárásba. Ugyan viszonylag korlátozott számú esetjog áll rendelkezésre az ilyen jellegű közreműködői felelősség megállapítására, de a bíróságok rendre jóváhagyták a korábbi ilyen irányú elmarasztalásokat. 

Milyen tendencia látható a GVH gyakorlatában?

A tiltott versenykorlátozó megállapodásokon belül a kartellek a legsúlyosabb és legnagyobb károkat okozó versenyjogi jogsértések közé tartoznak, ezért a közbeszerzési kartellek elleni fellépés mindig kiemelt feladata volt a versenyhatóságoknak.

A GVH 2025-ös parlamenti beszámolója szerint egyedül 2025-ben összesen 18 kartell eljárás volt folyamatban, melyekből a GVH három ügyet zárt bírság kiszabásával és öt új ügyet indított. A 2025-ben folytatott eljárásokban több, mint 1800 tendert vizsgáltak (amelyből a közpénz felhasználásával érintett tenderek száma kb. 1000 volt).

A 2025-ös év során lezárt kartellügyekben összesen több mint 2,2 milliárd forint bírságot szabott ki a GVH, amely összeg még úgy is magasnak tekinthető, hogy az már tükrözi a hatósággal történt különféle együttműködések okán „elnyert” bírságcsökkentéseket.

Ezekből az adatokból látható, hogy a közbeszerzési kartellekkel szembeni fellépés meglehetősen intenzív és a kartellezésnek súlyos következményei lehetnek. Ne felejtsük el azt sem, hogy a kartellezés elévülési ideje 5 év, folytatólagosan elkövetett cselekmények esetén pedig az utolsó jogsértés elkövetésétől számított 5 év, így meglehetősén hosszú ideig fenyegeti a cégeket a jogkövetkezményeknek való kitettség.

Hogy melyek ezek a következmények, azt cikkünk következő részében ismertetjük, melyben azt is elemezzük majd, hogy mit tehetnek a cégek a jogsértés elkerülése vagy már elkövetett jogsértés esetén a következmények enyhítése érdekében – zárja írását Miks Anna és Dobos Denisz.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-12 20:55:00
Nominális értelemben az előző havihoz képest országosan 1,1, Budapesten 1,3 százalékkal mérséklődtek a lakbérek 2026 októberében. Az egy évvel korábbinál országosan 5,5, Budapesten 5,0 százalékkal voltak magasabbak a kínálati bérleti díjak a KSH-igatlan.com lakbérindex szerint.
2026-11-12 18:25:00
Több mint 3300 hazai mikro és kisvállalkozás részesül vissza nem térítendő támogatásban a DIMOP Plusz program két pályázatán, összesen 30,7 milliárd forintból. A nyertes cégek vállalkozásonként 3 és 12 millió forintot, akár 90 százalékos intenzitással fordíthatnak digitális fejlesztésekre – tájékoztatott a Tudományos és Technológiai Minisztérium.
2026-11-12 14:40:00
Októberben az Otthon Start megszűnése előtti hajrá élénkítette a lakáspiacot. A 3 százalékos fix kamatú hitelt csak az október 31-ig megkötött adásvételekhez lehetett igényelni, ezért sok vevő előre hozta a vásárlást. A nagyobb érdeklődés ellenére a lakások lassabban keltek el, mint egy éve, és az eladóknak többet kellett engedniük az árból – derül ki a Duna House Barométer októberi adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS