Új év, új kérdések és kihívások a konszolidált beszámolók kapcsán. Mire kell figyelni, és mely területek hordozzák magunkban a legtöbb kérdést? A legaktuálisabb témákat Balogh Roland, a PwC Future of Finance csoportjának szenior menedzsere gyűjtötte össze.
Konszolidált beszámoló készítési kötelezettség
A konszolidáció kapcsán felmerülő legelső kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e konszolidált beszámoló összeállítására - a vonatkozó szabályozás, szerződéses kötelezettség (pl. finanszírozás kapcsán) vagy tulajdonosi elvárás alapján. Fontos annak megfelelő körbejárása, hogy a cégcsoport mentesülhet-e a konszolidált beszámoló készítési kötelezettség alól (például lényegességi megfontolásokból adódóan).
IFRS vagy magyar számvitel szerinti beszámoló
Sokszor felmerül a kérdés, hogy IFRS vagy a magyar számviteli szabályok szerint kell-e/érdemes-e összeállítani konszolidált beszámolót. A választott számviteli rendszer jelentősen befolyásolhatja például a konszolidálásba bevont társaságok körét, illetve a szükséges közzétételeket. A döntésnél a vonatkozó szabályozás előírásai mellett érdemes figyelembe venni, hogy mi a beszámoló alapvető célja és kik lesznek a beszámoló felhasználói.
Első konszolidáció
Az első konszolidált beszámoló összeállítása során számos kihívással, kérdéssel szembesülnek a cégcsoportok - Milyen lépései vannak a konszolidációnak? Mely időszakokat és milyen extra közzétételeket kell bemutatni az első beszámolóban? Érdemes alaposan megfontolni, hogy milyen hatással lehet a konszolidált beszámolóban közzétett számokra az IFRS 1 standard által előírt kötelező, illetve választható mentességek alkalmazása.
Számviteli politikai döntések
Fontos előrejelezni a számviteli politikai döntések beszámolóra gyakorolt hatásait, hiszen ezek hosszú távon befolyásolhatják például a befektetői döntéseket, az osztalékot, vagy akár külső forrás bevonását.
Üzlet vagy eszköz
A felvásárlás elszámolásának alapvető kérdése, hogy a cégcsoport üzletet vagy eszközt vásárolt, hiszen a két tranzakció számviteli elszámolása lényegesen eltérő, és a jogi forma sok esetben nem mutatja a számviteli kezelést. Érdemes lehet ennek beszámolóra gyakorolt potenciális hatását már a felvásárlást megelőzően, a tranzakció strukturálása során átgondolni.
A felvásárlás napja
A felvásárlás időpontja az az időpont, amikor a cégcsoport megszerzi az ellenőrzést a felvásárolt felett. Ez az időpont sem minden esetben egyértelmű - még a szerződésben meghatározott árazási megoldás is befolyásolhatja, például egy a tranzakció lezárásánál korábbi dátumra összeállított mérleg alapján rögzített vételár esetében.
A vételár meghatározása
A vételár meghatározásának kérdése az egyik leggyakrabban előforduló, nehézséget okozó terület a felvásárlásokhoz kapcsolódóan. Különösen kihívást jelenthet például egy „earn-out” típusú vételár elszámolása, a korábbi tulajdonosok folytatódó foglalkoztatása kapcsán felmerülő kérdések (mi a vételár része, illetve mi minősül munkavállalói javadalmazásnak), de a részvényalapú kifizetések témaköre is egyre többször felmerül itthon is. Érdekes kérdés az is, hogy a felvásárolt cég hiteleinek az átsruktúrálása, visszafizetése hogyan befolyásolja az elszámolást.
Külső tanácsadó bevonása
Gyakran felmerülő kérdés, hogy melyek azok a területek, ahol jellemzően külső tanácsadó bevonására lehet szükség a felvásárláshoz kapcsolódóan. Ilyen terület lehet például a felvásárolt cég piaci értékelésének elkészítése, a számviteli politikák egységesítése, és a vételár allokálása (PPA). A külső tanácsadók bevonása kapcsán nehézséget jelenthet például a tanácsadókkal történő megfelelő kommunikáció (például az elvégzendő feladatra vonatkozó kérés pontos megfogalmazása), vagy a tanácsadók kellő szakmai hozzáértésének, és az elvégzett munka minőségének felmérése.
Fordulónap utáni felvásárlások
A fordulónap utáni időszakban lezárt üzleti kombinációkra vonatkozó közzétételek megfelelő összeállítása jelentős terhet róhat a cégcsoportra. A standardok előírásai alapján lényegében ugyanazokat az információkat kell bemutatni, mint a tárgyidőszaki tranzakciók esetében, viszont lényegesen kevesebb idő áll rendelkezésre az ehhez szükséges információk és anyagok beszerzéséhez.
Értékesítésre tartott eszközök és megszűnt tevékenységek
Leányvállalat értékesítése esetén különös figyelmet kell fordítani az IFRS 5 standard előírásainak megfelelő alkalmazására. A leányvállalat elidegenítési csoportnak, illetve megszűnt tevékenységnek való minősítése lényegesen befolyásolhatja a konszolidált beszámoló képét, így fontos a standardban megfogalmazott kritériumok megfelelő átgondolása.
Közös ellenőrzés alatt álló cégek közötti tranzakciók
A vállalatcsoportok átszervezésére irányuló projektek száma és jelentősége egyre nő. Ezek a tranzakciók általában „közös ellenőrzés alatt álló” egységek közötti tranzakcióknak minősülnek, és nem tartoznak az IFRS 3 hatálya alá. Mivel más IFRS-standardok sem nyújtanak konkrét útmutatást ezen ügyletek számviteli elszámolásához, kezelésük rendkívül összetett lehet. A vállalatok többféle számviteli politika közül választhatnak, melyek hosszú távon befolyásolják a mérlegüket és jövedelmezőségüket.
Csoport átszervezések elszámolása egyedi beszámolóban
A csoport átszervezések általában az egyedi pénzügyi kimutatások szempontjából is jelentősek, és az alkalmazandó számviteli politikáról való döntés alapos körültekintést igényel.
Konszolidációs eszközök, szoftverek
Sokszor felmerül a kérdés, hogy mikor érdemes konszolidációs szoftver bevezetésén gondolkodni. Egy konszolidációs szoftver kiválasztása és implementálása rendkívül összetett folyamat lehet, de rendszerint a konszolidációs „excelek” megfelelő kialakítása, és automatizálása is jelentősen növeli a folyamat gyorsaságát, és minőségét.
„Low coding”
A konszolidáció folyamatának számos olyan lépése, területe lehet, ahol nem biztos, hogy egy komplex szoftver alkalmazása a legcélravezetőbb, de érdemes megvizsgálni az ún. „low-coding” workflow megoldásokban rejlő lehetőségeket a hatékonyság növelése érdekében.
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Megérkezett az idei évre tervezett utolsó nukleáris fűtőelem-szállítmány is a Paksi Atomerőműbe, így most 2028 novemberéig elegendő készlettel rendelkezünk az atomerőmű működtetéséhez – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.