Konszolidált beszámoló: a legfontosabb kérdések 2022-ben

2022. 02. 16., 14:57

Új év, új kérdések és kihívások a konszolidált beszámolók kapcsán. Mire kell figyelni, és mely területek hordozzák magunkban a legtöbb kérdést? A legaktuálisabb témákat Balogh Roland, a PwC Future of Finance csoportjának szenior menedzsere gyűjtötte össze.

1. A konszolidált beszámoló alapvető kérdései

Konszolidált beszámoló készítési kötelezettség

A konszolidáció kapcsán felmerülő legelső kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e konszolidált beszámoló összeállítására - a vonatkozó szabályozás, szerződéses kötelezettség (pl. finanszírozás kapcsán) vagy tulajdonosi elvárás alapján. Fontos annak megfelelő körbejárása, hogy a cégcsoport mentesülhet-e a konszolidált beszámoló készítési kötelezettség alól (például lényegességi megfontolásokból adódóan).

IFRS vagy magyar számvitel szerinti beszámoló

Sokszor felmerül a kérdés, hogy IFRS vagy a magyar számviteli szabályok szerint kell-e/érdemes-e összeállítani konszolidált beszámolót. A választott számviteli rendszer jelentősen befolyásolhatja például a konszolidálásba bevont társaságok körét, illetve a szükséges közzétételeket. A döntésnél a vonatkozó szabályozás előírásai mellett érdemes figyelembe venni, hogy mi a beszámoló alapvető célja és kik lesznek a beszámoló felhasználói.

Első konszolidáció

Az első konszolidált beszámoló összeállítása során számos kihívással, kérdéssel szembesülnek a cégcsoportok - Milyen lépései vannak a konszolidációnak? Mely időszakokat és milyen extra közzétételeket kell bemutatni az első beszámolóban? Érdemes alaposan megfontolni, hogy milyen hatással lehet a konszolidált beszámolóban közzétett számokra az IFRS 1 standard által előírt kötelező, illetve választható mentességek alkalmazása.

Számviteli politikai döntések

Fontos előrejelezni a számviteli politikai döntések beszámolóra gyakorolt hatásait, hiszen ezek hosszú távon befolyásolhatják például a befektetői döntéseket, az osztalékot, vagy akár külső forrás bevonását.

2. Felvásárlások és értékesítések

Üzlet vagy eszköz

A felvásárlás elszámolásának alapvető kérdése, hogy a cégcsoport üzletet vagy eszközt vásárolt, hiszen a két tranzakció számviteli elszámolása lényegesen eltérő, és a jogi forma sok esetben nem mutatja a számviteli kezelést. Érdemes lehet ennek beszámolóra gyakorolt potenciális hatását már a felvásárlást megelőzően, a tranzakció strukturálása során átgondolni.

A felvásárlás napja

A felvásárlás időpontja az az időpont, amikor a cégcsoport megszerzi az ellenőrzést a felvásárolt felett. Ez az időpont sem minden esetben egyértelmű - még a szerződésben meghatározott árazási megoldás is befolyásolhatja, például egy a tranzakció lezárásánál korábbi dátumra összeállított mérleg alapján rögzített vételár esetében.

A vételár meghatározása

A vételár meghatározásának kérdése az egyik leggyakrabban előforduló, nehézséget okozó terület a felvásárlásokhoz kapcsolódóan. Különösen kihívást jelenthet például egy „earn-out” típusú vételár elszámolása, a korábbi tulajdonosok folytatódó foglalkoztatása kapcsán felmerülő kérdések (mi a vételár része, illetve mi minősül munkavállalói javadalmazásnak), de a részvényalapú kifizetések témaköre is egyre többször felmerül itthon is. Érdekes kérdés az is, hogy a felvásárolt cég hiteleinek az átsruktúrálása, visszafizetése hogyan befolyásolja az elszámolást.

Külső tanácsadó bevonása

Gyakran felmerülő kérdés, hogy melyek azok a területek, ahol jellemzően külső tanácsadó bevonására lehet szükség a felvásárláshoz kapcsolódóan. Ilyen terület lehet például a felvásárolt cég piaci értékelésének elkészítése, a számviteli politikák egységesítése, és a vételár allokálása (PPA). A külső tanácsadók bevonása kapcsán nehézséget jelenthet például a tanácsadókkal történő megfelelő kommunikáció (például az elvégzendő feladatra vonatkozó kérés pontos megfogalmazása), vagy a tanácsadók kellő szakmai hozzáértésének, és az elvégzett munka minőségének felmérése.

Fordulónap utáni felvásárlások

A fordulónap utáni időszakban lezárt üzleti kombinációkra vonatkozó közzétételek megfelelő összeállítása jelentős terhet róhat a cégcsoportra. A standardok előírásai alapján lényegében ugyanazokat az információkat kell bemutatni, mint a tárgyidőszaki tranzakciók esetében, viszont lényegesen kevesebb idő áll rendelkezésre az ehhez szükséges információk és anyagok beszerzéséhez.

Értékesítésre tartott eszközök és megszűnt tevékenységek

Leányvállalat értékesítése esetén különös figyelmet kell fordítani az IFRS 5 standard előírásainak megfelelő alkalmazására. A leányvállalat elidegenítési csoportnak, illetve megszűnt tevékenységnek való minősítése lényegesen befolyásolhatja a konszolidált beszámoló képét, így fontos a standardban megfogalmazott kritériumok megfelelő átgondolása.

3. Csoport átszervezések

Közös ellenőrzés alatt álló cégek közötti tranzakciók

A vállalatcsoportok átszervezésére irányuló projektek száma és jelentősége egyre nő. Ezek a tranzakciók általában „közös ellenőrzés alatt álló” egységek közötti tranzakcióknak minősülnek, és nem tartoznak az IFRS 3 hatálya alá. Mivel más IFRS-standardok sem nyújtanak konkrét útmutatást ezen ügyletek számviteli elszámolásához, kezelésük rendkívül összetett lehet. A vállalatok többféle számviteli politika közül választhatnak, melyek hosszú távon befolyásolják a mérlegüket és jövedelmezőségüket.

Csoport átszervezések elszámolása egyedi beszámolóban

A csoport átszervezések általában az egyedi pénzügyi kimutatások szempontjából is jelentősek, és az alkalmazandó számviteli politikáról való döntés alapos körültekintést igényel.

4. Hatékonyság és értékteremtés

Konszolidációs eszközök, szoftverek

Sokszor felmerül a kérdés, hogy mikor érdemes konszolidációs szoftver bevezetésén gondolkodni. Egy konszolidációs szoftver kiválasztása és implementálása rendkívül összetett folyamat lehet, de rendszerint a konszolidációs „excelek” megfelelő kialakítása, és automatizálása is jelentősen növeli a folyamat gyorsaságát, és minőségét.

„Low coding”

A konszolidáció folyamatának számos olyan lépése, területe lehet, ahol nem biztos, hogy egy komplex szoftver alkalmazása a legcélravezetőbb, de érdemes megvizsgálni az ún. „low-coding” workflow megoldásokban rejlő lehetőségeket a hatékonyság növelése érdekében.

 

Balogh Roland

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-14 22:30:00
A Napenergia Plusz program folytatása mellett még az idén pályázatot írnak ki azok számára, akik a korábbi elszámolás mellett telepítettek napelemet, ám kiestek a tízéves szaldós időszakból – jelentette be az energiaügyi miniszter.
2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS