Kőbe vési a kormány az értékpapír-ügyletek tranzakciós illetékét

2023. 06. 07., 09:18

A parlamentnek benyújtott adótörvénycsomag szerint olyan ideiglenesnek mondott terheket is állandóvá tesz a kormány, amelyeket az extraprofitadó részeként eredetileg csak 2022-re és 2023-ra vezetett be. Ilyen az értékpapírügyletekre is kivetett tranzakciós adó, a kiterjesztett népegészségügyi adó, valamint a repülőjegyadó – olvasható a Bank360.hu összefoglalójában.

A kormány 2022. májusában jelentette be, hogy extraprofitadókat vezet be több gazdasági szektorra is július 1-től. Az akkori közlés szerint ezeket ideiglenesen, 2022-ben és 2023-ban kell megfizetniük az érintett társaságoknak, például a bankoknak, pénzügyi szolgáltatóknak, biztosítóknak, kiskereskedelmi láncoknak, gyógyszerkereskedőknek, energiacégeknek és távközlési vállalatoknak. Az extraprofitadóról szóló jogszabályban vezették be a légitársaságok hozzájárulásának hívott repülőjegyadót, megemelték a jövedéki adót, valamint kiterjesztették a népegészségügyi adót, továbbá a tranzakciós illeték megfizetését az értékpapírügyletekre is.

Azóta az eredeti adókat többször is megemelték, valamint kiterjesztették a gyógyszeriparra. Nemrégiben tették közzé, hogy az eredeti bejelentéssel szemben a veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott extraprofitadókat 2024-re is fenntartják, esetenként még meg is emelik.

A kormány június 6-án benyújtott törvénycsomagjából már az is kiderül, hogy több, eredetileg ideiglenesnek mondott extraprofitadós teher állandóvá válik. A Bank360.hu összegzése szerint veszélyhelyzettől független fix elvonás lesz például a javaslat parlamenti elfogadását követően a légitársaságok hozzájárulásának hívott repülőjegyadó. Az indoklás szerint egyfajta zöldadóként viszik tovább a környezetterhelésre hivatkozva a közvetve a légitársaságokra kivetett sápot.

Hasonlóan széles kört érint az értékpapírügyletekre is kivetett tranzakciós illeték kőbe  vésése. Az eredetileg szintén csak 2022-re és 2023-ra bevezetett teher szerint az értékpapírügyletekre is kell tranzakciós illetéket fizetni. Ennek alapja a befektetés ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára). Az értékpapírügyletek tranzakciós illetéke 0,3 százalék, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint.

Ez megegyezik a bankszámlákról történő átutalások illetékével, amelynek felső határát szintén az extraprofitadós rendelet emelt meg 6000 forintról 10 ezer forintra. Ezt a plafonértéket is megtartja a kormány a parlament elé beterjesztett törvényjavaslat szerint.

Mentes marad az értékpapírügyleteket terhelő tranzakciós illeték alól az, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja. Ez praktikusan az állampapír-vásárlásokkal kapcsolatos utalásokat jelenti.

A tranzakciós illetéket azokra a pénzügyi szolgáltatókra is kiterjesztette a 2022-es kormányrendelet, amelyek Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásokat végeznek (ilyen például a Revolut vagy a Wise). A tranzakciós illeték a bankszámlákról történő utalásoknál esetükben megegyezik az egyébként alkalmazott mértékkel, azaz átutalásonként 0,3 százalék, de fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint. Az adócsomag ezt a szabályt is megtartja, így nekik is folyamatosan fizetniük kell.

A törvényjavaslat beemeli az adótörvényekbe az extraprofitadók közül a jövedéki adók megnövelt mértékét, valamint a népegészségügyi adó kiterjesztését is, ami például az energiaitalokat, üdítő italokat, sós snackeket, ízesített söröket érinti. Az energiaellátókra vonatkozó extraprofitadó szabályok egy részét is törvényi szintre emeli a kormány 2024-től.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 14:10:00
Április 18-án este tartották Siemens Media Award 2024 hazai díjátadóját, amelyen a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók, illetve tartalomkészítők munkáját ismerték el.
2024-04-19 13:10:00
A cégbírósági eljárások száma is csökkent, de a cégalapítási kedv 30 százalékkal elmaradt márciusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Opten összesítéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS