Kőbe vési a kormány az értékpapír-ügyletek tranzakciós illetékét

2023. 06. 07., 09:18

A parlamentnek benyújtott adótörvénycsomag szerint olyan ideiglenesnek mondott terheket is állandóvá tesz a kormány, amelyeket az extraprofitadó részeként eredetileg csak 2022-re és 2023-ra vezetett be. Ilyen az értékpapírügyletekre is kivetett tranzakciós adó, a kiterjesztett népegészségügyi adó, valamint a repülőjegyadó – olvasható a Bank360.hu összefoglalójában.

A kormány 2022. májusában jelentette be, hogy extraprofitadókat vezet be több gazdasági szektorra is július 1-től. Az akkori közlés szerint ezeket ideiglenesen, 2022-ben és 2023-ban kell megfizetniük az érintett társaságoknak, például a bankoknak, pénzügyi szolgáltatóknak, biztosítóknak, kiskereskedelmi láncoknak, gyógyszerkereskedőknek, energiacégeknek és távközlési vállalatoknak. Az extraprofitadóról szóló jogszabályban vezették be a légitársaságok hozzájárulásának hívott repülőjegyadót, megemelték a jövedéki adót, valamint kiterjesztették a népegészségügyi adót, továbbá a tranzakciós illeték megfizetését az értékpapírügyletekre is.

Azóta az eredeti adókat többször is megemelték, valamint kiterjesztették a gyógyszeriparra. Nemrégiben tették közzé, hogy az eredeti bejelentéssel szemben a veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott extraprofitadókat 2024-re is fenntartják, esetenként még meg is emelik.

A kormány június 6-án benyújtott törvénycsomagjából már az is kiderül, hogy több, eredetileg ideiglenesnek mondott extraprofitadós teher állandóvá válik. A Bank360.hu összegzése szerint veszélyhelyzettől független fix elvonás lesz például a javaslat parlamenti elfogadását követően a légitársaságok hozzájárulásának hívott repülőjegyadó. Az indoklás szerint egyfajta zöldadóként viszik tovább a környezetterhelésre hivatkozva a közvetve a légitársaságokra kivetett sápot.

Hasonlóan széles kört érint az értékpapírügyletekre is kivetett tranzakciós illeték kőbe  vésése. Az eredetileg szintén csak 2022-re és 2023-ra bevezetett teher szerint az értékpapírügyletekre is kell tranzakciós illetéket fizetni. Ennek alapja a befektetés ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára). Az értékpapírügyletek tranzakciós illetéke 0,3 százalék, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint.

Ez megegyezik a bankszámlákról történő átutalások illetékével, amelynek felső határát szintén az extraprofitadós rendelet emelt meg 6000 forintról 10 ezer forintra. Ezt a plafonértéket is megtartja a kormány a parlament elé beterjesztett törvényjavaslat szerint.

Mentes marad az értékpapírügyleteket terhelő tranzakciós illeték alól az, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja. Ez praktikusan az állampapír-vásárlásokkal kapcsolatos utalásokat jelenti.

A tranzakciós illetéket azokra a pénzügyi szolgáltatókra is kiterjesztette a 2022-es kormányrendelet, amelyek Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásokat végeznek (ilyen például a Revolut vagy a Wise). A tranzakciós illeték a bankszámlákról történő utalásoknál esetükben megegyezik az egyébként alkalmazott mértékkel, azaz átutalásonként 0,3 százalék, de fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint. Az adócsomag ezt a szabályt is megtartja, így nekik is folyamatosan fizetniük kell.

A törvényjavaslat beemeli az adótörvényekbe az extraprofitadók közül a jövedéki adók megnövelt mértékét, valamint a népegészségügyi adó kiterjesztését is, ami például az energiaitalokat, üdítő italokat, sós snackeket, ízesített söröket érinti. Az energiaellátókra vonatkozó extraprofitadó szabályok egy részét is törvényi szintre emeli a kormány 2024-től.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS