Klíma a munkahelyen: mennyire lehet hűteni nyáron?

2019. 06. 26., 11:48

Idén hirtelen szakadt ránk a hőség. Még éppen, hogy nyár elejét mutatnak a naptárak és máris túl vagyunk az első hőség riadón. Szerencsére egyre több lakásban, középületben, munkahelyen van klíma berendezés. Sokan szeretik, de olyanok is vannak, akik nem igen tudják tolerálni a mesterséges hűtést. Nem egyszer viták forrása, hogy mennyire hűtsük le a munkahelyet a nyári melegben. Milyen szabályozás él a munkahelyi hőmérséklettel kapcsolatban? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

A munkahelyi hőmérsékletre is van jogszabály?

Bizony van, hiszen a hőmérséklet is része a munkakörülményeknek. Egy 2002-ben született, de ma is alkalmazandó rendelet szabályozza a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét. Ennek része a helyiségek és terek hőmérsékletére vonatkozó szabályozás is – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A rendelet kimondja, hogy „a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését”.

Mennyi a megfelelő hőmérséklet?

A rendelet egy táblázatban rögzíti, hogy a milyen hőmérsékletet kell biztosítani a munkahelyen. Ez természetesen függ a munka jellegétől is. Más az elvárás a szellemi munkát végzők és más a különböző nehézségi fokú fizikai munkát végzők esetén. De nem csak a munkavégzés természete a meghatározó, hiszen vannak olyan munkahelyek, ahol a munkakörnyezet nem az általánosan megszokott. Egy üzemi konyhán nyilvánvalóan mindig melegebb lesz, mint egy raktár területén. Éppen ezért a jogilag is elvárt hőmérséklet meghatározása nem csak egy egyszerű szobahőmérővel történik. A jogszabály meghatározza a számítások módját és azt, hogy mit kell figyelembe venni az elvárt munkahelyi hőmérséklet meghatározásakor.

Mennyi lehet az elvárt hőmérséklet?

Viszonylag egyszerű meghatározni az elvárt hőmérsékletet olyan munkahelyek esetén, ahol nincs külön hőhatás, mint mondjuk egy konyhán vagy öntödében. A rendelet egy táblázatban rögzíti az elvárt értékeket:

A fenti értékek csak az alapesetet mutatják, hiszen sok minden befolyásolhatja, hogy milyen meleg lehet. A rendelet további értékeket és mérési módszereket is meghatároz. Ezek alkalmazása már szakemberek által történik, és nem a lakásunk falán is megtalálható egyszerű hőmérővel.

Mire kell figyelni a klímák használatakor?

A munkahelyen problémát jelenthet, ha az egyik munkatárs az erősen lehűtött irodában érzi jól magát, míg a másik allergiás a klímára. Az persze nem szerencsés megoldás, ha az egyik dolgozó „telibe kapja” a hideg levegőt, míg a másik szinte semmit sem érez a hűsítő fuvallatból.

A fenti táblázat szerinti hőmérsékletek esetén azt is figyelembe kell venni, hogy azokat hol kell mérni. Zárt munkahelyeken álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban kell figyelembe venni és biztosítani a megfelelő hőmérsékletet. 

Mit kell tenni, ha a hőmérséklet túllépi az elvárt határokat?

A munkavédelemről szóló törvény kimondja, hogy ha az előírt hőmérséklet biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni. Ha túl meleg van, akkor óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell beiktatni.

Milyen lehet a védőital?

A védőital természetesen nem egy hideg korsó sör, de a jéghideg coca-cola sem az igazi megoldás. A rendelet kimondja, hogy „a folyadékveszteséget általában 14–16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített”.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-02 19:53:33
Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.
2022-09-30 19:22:00
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség éves közgyűlésén az OAH vezetői megbeszéléseket folytattak az amerikai, az argentin, a bolgár, a finn, a horvát, a lengyel, a marokkói, a román, a szerb és a török hatóság képviselőivel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS