Klíma a munkahelyen: mennyire lehet hűteni nyáron?

2019. 06. 26., 11:48

Idén hirtelen szakadt ránk a hőség. Még éppen, hogy nyár elejét mutatnak a naptárak és máris túl vagyunk az első hőség riadón. Szerencsére egyre több lakásban, középületben, munkahelyen van klíma berendezés. Sokan szeretik, de olyanok is vannak, akik nem igen tudják tolerálni a mesterséges hűtést. Nem egyszer viták forrása, hogy mennyire hűtsük le a munkahelyet a nyári melegben. Milyen szabályozás él a munkahelyi hőmérséklettel kapcsolatban? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

A munkahelyi hőmérsékletre is van jogszabály?

Bizony van, hiszen a hőmérséklet is része a munkakörülményeknek. Egy 2002-ben született, de ma is alkalmazandó rendelet szabályozza a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét. Ennek része a helyiségek és terek hőmérsékletére vonatkozó szabályozás is – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A rendelet kimondja, hogy „a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését”.

Mennyi a megfelelő hőmérséklet?

A rendelet egy táblázatban rögzíti, hogy a milyen hőmérsékletet kell biztosítani a munkahelyen. Ez természetesen függ a munka jellegétől is. Más az elvárás a szellemi munkát végzők és más a különböző nehézségi fokú fizikai munkát végzők esetén. De nem csak a munkavégzés természete a meghatározó, hiszen vannak olyan munkahelyek, ahol a munkakörnyezet nem az általánosan megszokott. Egy üzemi konyhán nyilvánvalóan mindig melegebb lesz, mint egy raktár területén. Éppen ezért a jogilag is elvárt hőmérséklet meghatározása nem csak egy egyszerű szobahőmérővel történik. A jogszabály meghatározza a számítások módját és azt, hogy mit kell figyelembe venni az elvárt munkahelyi hőmérséklet meghatározásakor.

Mennyi lehet az elvárt hőmérséklet?

Viszonylag egyszerű meghatározni az elvárt hőmérsékletet olyan munkahelyek esetén, ahol nincs külön hőhatás, mint mondjuk egy konyhán vagy öntödében. A rendelet egy táblázatban rögzíti az elvárt értékeket:

A fenti értékek csak az alapesetet mutatják, hiszen sok minden befolyásolhatja, hogy milyen meleg lehet. A rendelet további értékeket és mérési módszereket is meghatároz. Ezek alkalmazása már szakemberek által történik, és nem a lakásunk falán is megtalálható egyszerű hőmérővel.

Mire kell figyelni a klímák használatakor?

A munkahelyen problémát jelenthet, ha az egyik munkatárs az erősen lehűtött irodában érzi jól magát, míg a másik allergiás a klímára. Az persze nem szerencsés megoldás, ha az egyik dolgozó „telibe kapja” a hideg levegőt, míg a másik szinte semmit sem érez a hűsítő fuvallatból.

A fenti táblázat szerinti hőmérsékletek esetén azt is figyelembe kell venni, hogy azokat hol kell mérni. Zárt munkahelyeken álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban kell figyelembe venni és biztosítani a megfelelő hőmérsékletet. 

Mit kell tenni, ha a hőmérséklet túllépi az elvárt határokat?

A munkavédelemről szóló törvény kimondja, hogy ha az előírt hőmérséklet biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni. Ha túl meleg van, akkor óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell beiktatni.

Milyen lehet a védőital?

A védőital természetesen nem egy hideg korsó sör, de a jéghideg coca-cola sem az igazi megoldás. A rendelet kimondja, hogy „a folyadékveszteséget általában 14–16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített”.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS