Klíma a munkahelyen: mennyire lehet hűteni nyáron?

2019. 06. 26., 11:48

Idén hirtelen szakadt ránk a hőség. Még éppen, hogy nyár elejét mutatnak a naptárak és máris túl vagyunk az első hőség riadón. Szerencsére egyre több lakásban, középületben, munkahelyen van klíma berendezés. Sokan szeretik, de olyanok is vannak, akik nem igen tudják tolerálni a mesterséges hűtést. Nem egyszer viták forrása, hogy mennyire hűtsük le a munkahelyet a nyári melegben. Milyen szabályozás él a munkahelyi hőmérséklettel kapcsolatban? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

A munkahelyi hőmérsékletre is van jogszabály?

Bizony van, hiszen a hőmérséklet is része a munkakörülményeknek. Egy 2002-ben született, de ma is alkalmazandó rendelet szabályozza a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét. Ennek része a helyiségek és terek hőmérsékletére vonatkozó szabályozás is – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A rendelet kimondja, hogy „a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését”.

Mennyi a megfelelő hőmérséklet?

A rendelet egy táblázatban rögzíti, hogy a milyen hőmérsékletet kell biztosítani a munkahelyen. Ez természetesen függ a munka jellegétől is. Más az elvárás a szellemi munkát végzők és más a különböző nehézségi fokú fizikai munkát végzők esetén. De nem csak a munkavégzés természete a meghatározó, hiszen vannak olyan munkahelyek, ahol a munkakörnyezet nem az általánosan megszokott. Egy üzemi konyhán nyilvánvalóan mindig melegebb lesz, mint egy raktár területén. Éppen ezért a jogilag is elvárt hőmérséklet meghatározása nem csak egy egyszerű szobahőmérővel történik. A jogszabály meghatározza a számítások módját és azt, hogy mit kell figyelembe venni az elvárt munkahelyi hőmérséklet meghatározásakor.

Mennyi lehet az elvárt hőmérséklet?

Viszonylag egyszerű meghatározni az elvárt hőmérsékletet olyan munkahelyek esetén, ahol nincs külön hőhatás, mint mondjuk egy konyhán vagy öntödében. A rendelet egy táblázatban rögzíti az elvárt értékeket:

A fenti értékek csak az alapesetet mutatják, hiszen sok minden befolyásolhatja, hogy milyen meleg lehet. A rendelet további értékeket és mérési módszereket is meghatároz. Ezek alkalmazása már szakemberek által történik, és nem a lakásunk falán is megtalálható egyszerű hőmérővel.

Mire kell figyelni a klímák használatakor?

A munkahelyen problémát jelenthet, ha az egyik munkatárs az erősen lehűtött irodában érzi jól magát, míg a másik allergiás a klímára. Az persze nem szerencsés megoldás, ha az egyik dolgozó „telibe kapja” a hideg levegőt, míg a másik szinte semmit sem érez a hűsítő fuvallatból.

A fenti táblázat szerinti hőmérsékletek esetén azt is figyelembe kell venni, hogy azokat hol kell mérni. Zárt munkahelyeken álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban kell figyelembe venni és biztosítani a megfelelő hőmérsékletet. 

Mit kell tenni, ha a hőmérséklet túllépi az elvárt határokat?

A munkavédelemről szóló törvény kimondja, hogy ha az előírt hőmérséklet biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni. Ha túl meleg van, akkor óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell beiktatni.

Milyen lehet a védőital?

A védőital természetesen nem egy hideg korsó sör, de a jéghideg coca-cola sem az igazi megoldás. A rendelet kimondja, hogy „a folyadékveszteséget általában 14–16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített”.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS