Kitől függ az adósság levonása a munkabérből?

2021. 10. 02., 13:30

Végrehajtás során gyakran előfordul, hogy az adós munkabéréből történő levonással hajtják be a követelést. Ki a felelős az adósság munkabérből levonása esetén? A munkáltatótól függ a levonás? Mit kockáztat a munkáltató vagy alkalmazottja, ha nem történik meg a levonás? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

A munkabérből levonás fő szabálya

A munkabérből levonás fő szabályát a Munka Törvénykönyve rögzíti – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.

A munkáltató tehát nem saját belátása, saját döntése alapján vonhat le a munkabérből. Nem egyszer találkoztam már olyan félelemmel, hogy a munkáltató önhatalmúan levonja a követeléseit a munkabérből Ez azonban egyáltalán nem így működik. A munkabérből történő levonásnak megvannak a szigorú szabályai.

A munkáltató saját döntése alapján akkor vonhatja le a követelését a munkabérből, ha
- ahhoz a munkavállaló hozzájárult, vagy
- ha a követelés előlegnyújtásból ered.

Tehát a legtöbb esetben nem a munkáltatón múlik adósság munkabérből levonása. Az más kérdés, hogy neki kell végrehajtani, de nem ő lesz a kezdeményező.

Az adósság munkabérből levonása végrehajtási eljárásban

Az adósságok behajtása általában végrehajtási eljárás keretében történik. A végrehajtási eljárásnak pontos szabályai vannak, melyet törvény állapít meg. A bírósági végrehajtásról szóló törvény elég részletesen tartalmazza, hogy ki, mit és mikor tehet a tartozás behajtása érdekében.

A végrehajtási eljárásban lehetőség van arra, hogy a tartozást az adós munkabéréből vonják le, akár több részletben is. A munkabérből történő letiltást a munkáltatónak kell teljesíteni a bíróság vagy a végrehajtó erre irányuló hivatalos megkeresése alapján. A letiltásról tehát nem maga a munkáltató dönt, ám a munkáltató köteles a megkeresésben foglaltak szerint eljárni. Ha ezt nem tenné, akkor rá nézve is súlyos következményekkel kellene számolnia. Melyek ezek a következmények?

A munkáltató felelőssége a munkabérből levonás esetén

A bírósági végrehajtásról szóló törvény állapítja meg a munkáltató felelősségét.

„A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.”

Mit is jelent mindez?

Ha a munkáltató nem teljesíti az adós munkavállaló munkabéréből az előírt letiltást, akkor bizony ő maga is felelőssé válik. Ráadásul egy olyan tartozással kapcsolatban, amihez egyébként semmi köze sem lenne. Ám, ha munkáltatóként nem vonja le az adós munkabéréből a szükséges összeget, akkor bizony már tőle is követelhető az, amit elmulasztott levonni. A készfizető kezesség ebben az esetben azt jelenti, hogy a végrehajtást kérő jogosulttá válik a munkabérből le nem vont összeget a munkáltatótól követelni. Vagyis a munkáltató az adós helyett kell, hogy fizessen. Természetesen nem a teljes tartozásra él ez a szigorú szabály, az az összeg követelhető a munkáltatótól, amit elmulasztott az adós munkavállaló béréből levonni.

Hogyan felel a bérszámfejtő, ha elmarad az adósság munkabérből levonása?

A végrehajtási törvény arra is kitér, hogy mi történik, ha a munkáltató alkalmazottja szándékosan mulasztotta el a levonást. Nézzük meg egy példán!

Tegyük fel, hogy Józsi és a munkaügyes Marika nagyon jóban vannak. Józsi nem mindig hozott jó döntéseket, így viszonylag jelentős tartozást halmozott fel. Józsival szemben végrehajtási eljárás van, az adósságát végrehajtás útján próbálják behajtani. Mivel Józsi egyébként jó munkaerőnek számít, munkahelyén megbecsülik és jól is keres. Ám az adósságai miatt a munkabére egy részét nem kaphatja meg, az minden hónapban a végrehajtást kérőhöz kerül a tartozása behajtása érdekében. A munkabérből történő levonást a munkáltatónak kell teljesítenie. Józsi munkahelyén Marika a bérügyes, ő az, aki minden hónapban teljesíti a levonást. Egy alkalommal azonban Józsi valahogyan ráveszi Marikát, hogy pár hónapig „felejtse el” a levonást. Marika először kicsit tiltakozik, hiszen neki is végeznie kell a munkáját, ám végül beadja a derekát. A következő hónapban Józsi a teljes munkabérét kézhez kapja, a levonás nem történik meg. Jól tette ezt Marika? Mit kockáztatott a Józsinak tett szívességgel?

A végrehajtási törvény kimondja a következőt:

Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességét a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, akkor a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

Vagyis Marika könnyen abban a helyzetben találhatja magát, hogy Józsi tartozását tőle fogják behajtani. A szándékos kötelezettségszegés esetén ugyanis ő maga is készfizető kezessé válhat. Ennek előfeltétele, hogy a végrehajtást kérő a munkáltatón ne tudja behajtani a követelést. Ha ez megtörténik, akkor bizony Marika lesz a sorban a következő.

Mitől tarthatna még Marika, ha enged Józsi kérésének?

Marikával szemben a munkáltató is felléphetne, hiszen nem tett eleget a munkahelyi kötelezettségének. Vagyis akkor sem nyugodhatna meg, ha a végrehajtást kérő a munkáltatóval szemben eredményesen tudná érvényesíteni a követelését. A munkáltató ugyanis Marikával szemben léphetne fel, hiszen megszegte a kötelezettségét.

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

A munkahelyi károkozás részletes szabályait ebben a cikkben néztük meg. Csak kattints a linkre, ha lemaradtál vagy felelevenítenéd.

Marika példájában a következő szabály lenne alkalmazható: Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

Tehát barátság ide vagy oda, az adósság munkabérből levonása nem játék. Azt a munkáltatónak és alkalmazottjának is teljesítenie kell.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS