Kilépés a cégből: felmondhat a kft. tulajdonosa?

2020. 10. 22., 15:30

A kft., azaz a korlátolt felelősségű társaság elég ismert és elterjedt cégforma. Általában addig nincs is gond, míg a kft. tulajdonosa a cégben akar maradni. Mi történik, ha már nem szeretne tulajdonos lenni? Egyszerűen kiléphet, felmondhat a cégtulajdonos? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

A kft. lényege

A kft. lényege a tagok korlátolt felelőssége.

Nem véletlenül korlátolt felelősségű társaság az elnevezés sem. Végre, nem kell találgatni, hogy mi lehet egy jogi elnevezés mögött, igaz? – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Persze azért, hogy ne maradjunk kérdések nélkül, van néhány itt is. Például kérdés lehet, hogy mit is jelent ez a korlátolt felelősség? Kinek a felelőssége van korlátozva és mire?

Ez nem tartozik szorosan a kilépéshez, de lehet, hogy ennek ismeretében nem is akarna kilépni a tulajdonos. Röviden nézzük meg a választ. Természetesen utána rátérünk a kilépés, felmondás kérdésére is.

A kft. tagjának korlátolt felelőssége

A korlátolt felelősség nem a cégre, vagyis nem a kft.-re vonatkozik. A cég, amennyiben a felelősség egyéb feltételei is teljesülnek, természetesen felelős a céges kötelezettségekért, a cég által okozott kárért. Nem úgy a cég tagjai, vagyis a tulajdonosok.

Az új Polgári Törvénykönyv (most már itt találod a cégekre vonatkozó rendelkezéseket is, ami korábban a gazdasági társaságokról szóló külön törvényben volt) azt mondja ki, hogy:

„A társaság kötelezettségeiért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a tag nem köteles helytállni.”

A tag kötelezettsége arra terjed ki, hogy a cég felé a rá eső vagyoni hozzájárulást teljesítse. Vagyis például befizesse az induláskor meghatározott rá eső összeget, vagy a nem pénzbeli hozzájárulásként vállalt gépet, eszközöket, jogokat, ingatlant stb. a cég tulajdonába adja. Azt, hogy pontosan mennyit és mit kell a cégnek átadnia, a tagok, vagyis a tulajdonosok határozzák meg.

A tagnak általában a cég indulásakor van fizetnivalója. Ha azt teljesítette, utána már nem kell a saját pénztárcájába vagy a családi vagyonhoz nyúlni. Nem véletlenül mondom, hogy általában, mert lehetnek ettől eltérő helyzetek, például egy pótbefizetés esetén. Ez azonban nem olyan gyakori, és a feltételei, vagyis a mikor, mit, mennyit, hogyan már részletesebb ismereteket igényel.

Tehát a tag a cég által vállalt fizetési kötelezettségért a saját vagyonával fő szabály szerint nem felel. (Kivétel akad, de a felelősség ott is korlátozott.)

Kilépés a kft.-ből: egyszerűen felmondhatunk?

Az életben felmerül annak a kérdése is, hogy hogyan léphet ki egy tag a kft.-ből. Általában megszoktuk, hogy egy szerződést fel lehet mondani, ha már nem szeretnénk fenntartani. Sőt, a munkahelyen is felmondhatunk. Így sokan gondolják, hogy a Kft. esetén is egyszerűen felmondható a tagság, hiszen ott is szerződésről, a társasági szerződésről van szó.

Ez azonban nem így van.

A felmondás az minden esetben egy úgynevezett egyoldalú jognyilatkozat. (Itt olvashatsz arról, hogy mit is jelent az egyoldalú jognyilatkozat. Nem ördöngősség, ha már egyszer megértetted. Ebben segítek a hivatkozott cikkben.) Az egyoldalú jognyilatkozatnál a személy maga dönt, nem kell a másik fél hozzájárulása, elfogadása. A felmondás címzettje csupán tudomásul veheti a döntést, de az engedélyére nincs szükség.

Egy Kft. tagja nem tud egy felmondó levéllel búcsút inteni a cégnek és a tulajdonostársaknak. Itt nincs lehetőség felmondásra.

Hogyan lehet kilépni a cégből?

Ha felmondásra nincs lehetőség, akkor hogyan lehet szabadulni a cégből?

Bár nem feltétlenül olyan egyszerű, mint egy felmondás lenne, azért van rá mód, hogy a nem kívánt tulajdonosi pozíciótól szabaduljon valaki. Ez azonban egyoldalú nyilatkozattal nem megy.

A kft. tagja az üzletrészét kell, hogy átruházza, ha szeretne kiszállni a cégből. Vagyis, helyette valaki más kell, hogy „beszálljon”, vagyis az üzletrésznek át kell kerülnie valaki máshoz.

Az üzletrész a korlátolt felelősségű társaságban a tagot megillető jogok és őt terhelő kötelezettségek együttesét jelenti. Tulajdonképpen ez a tag kft.-ben meglévő tulajdonrésze.

A kft. üzletrész átruházásának szabályait egyrészt a Polgári Törvénykönyv, másrészt a tagok a társasági szerződésben határozhatják meg. Ha a tagok maguk erről nem rendelkeztek, akkor csak a törvényi előírások maradnak. A részletekbe, vagyis, hogy kinek, hogyan ruházható át az üzletrész, most nem megyünk bele. Az egy másik, hosszabb téma lenne.

A lényeg, hogy ha a kft. egyik tulajdonosa ki szeretne lépni a cégből, akkor helyette valaki másnak kell majd a cég tagjává válnia, vagy a már meglévő tagnak, esetleg magának a cégnek kell átvennie az ő üzletrészét. Ehhez pedig szerződés kell! Egyoldalú döntéssel, egy „búcsúlevél” formájában történő felmondással nem megy a dolog.

Utószó, ha a bt. is érdekelne

A bt.-nél, vagyis a betéti társaságnál mindez másként van, nem úgy, mint a kft. esetén. A bt.-ről majd egy másik cikkben mesélek. Addig is, ha már most nagyon kíváncsi lennél, ajánlom ezzel kapcsolatban az Érthető Jog partner ügyvédi irodája, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda cikkét 5 dologról, amit a betéti társaságról tudni érdemes.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS