A végrendeletnek vannak olyan típusai, amelynek érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges. Ki lehet végrendeleti tanú? Mire érdemes odafigyelni a végrendelet tanúzásával kapcsolatban? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Végrendeletet többféle formában lehet tenni, és nem minden típushoz szükséges tanúkat alkalmazni.
– Nem szükséges tanú a közvégrendelethez, tehát amelyet az örökhagyó közjegyző előtt tesz.
– Ha a végrendelkező a végrendeletet elejétől a végéig maga írja és aláírja (ún. holográf végrendelet), akkor az érvényességnek nem feltétele a tanúk alkalmazása.
– Szintén nem kell tanú arra a végrendeletre, ha az örökhagyó a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és közjegyzőnél végrendeletként feltüntetve személyesen letétbe helyezi.
Az írásbeli magánvégrendelet érvényességéhez akkor szükséges tanúk alkalmazása, ha az örökhagyó más által írt végrendeletet ír alá („allográf végrendelet”). Más által írt végrendeleten ebben az esetben nem csak azt az esetet kell érteni, ha a végrendelet szövegét más személy, például ügyvéd szerkeszti. Más által írt végrendeletnek minősül az is, ha maga a végrendelkező írta a végrendelet szövegét, de nem kézírással, hanem gépírással.
A végrendelkezés kivételes esete a szóbeli végrendelet. Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Szóbeli végrendelet esetén is érvényességi feltétel a tanúk alkalmazása.
Az írásbeli végrendelet tanújának szerepe, hogy a végrendelkező személyt beazonosítsa. A tanúnak tehát nem kell a végrendelet tartalmát ismernie. Az allográf végrendelet akkor is érvényes, ha a tanú a végrendelet tartalmát nem ismeri vagy nem is tud arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.
A más által írt írásbeli magánvégrendelet esetén két tanú alkalmazása kötelező. Ebben az esetben a végrendelet érvényességének feltétele, hogy a végrendelkező a végrendeletet két tanú együttes jelenlétében írja alá, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismerje el. Szintén érvényességi feltétel, hogy a végrendeletet a tanúk is írják alá e minőségük feltüntetésével. Ha a végrendelet több különálló lapból áll, akkor a tanúknak minden lapot alá kell írniuk.
Mivel a tanú fő feladata a végrendelkező azonosítása, ezért a jogszabály nem támaszt szigorú követelményeket a tanúval szemben. Írásbeli magánvégrendelet tanúja lehet, aki
– képes a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására,
– nagykorú és cselekvőképes,
– írástudó.
A végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem csak olyan személy lehet képes, aki már korábbról ismerte. A személyazonosságot olyan személy is tanúsíthatja, aki a végrendelkező személyét a neki megmutatott személyi igazolvány alapján kétségtelenül megállapítja. Nem lehet végrendeleti tanú a kiskorú és a cselekvőképtelen nagykorú. Ha a cselekvőképessége korlátozott, akkor abban az esetben lehet tanú, ha a korlátozás nem terjed ki a tanúként való közreműködésre.
A szóbeli végrendelet tanújának értelemszerűen nem kell írástudónak lennie. Azonban a szóbeli végrendeltnél közreműködő tanúk szerepe és felelőssége jóval nagyobb, mint az írásbeli végrendelet tanújáé. A szóbeli végrendelet tanúinak kölcsönösen tudniuk kell arról, hogy végrendelet tételénél tanúként működnek közre. Azon túl, hogy képesnek kell lenniük a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására, még a végrendelet tartalmára is emlékezniük kell, hiszen kétség esetén bizonyítaniuk kell a végakarat tartalmát.
Érdemes tudni, hogy a rosszul megválasztott tanú könnyen a végrendeleti juttatás érvénytelenségéhez vezethet akkor is, ha a tanú egyébként megfelel a végrendeleti tanú általános feltételeinek. A törvény szerint az írásbeli magánvégrendelet tanúja, a végrendelkezésnél közreműködő személy vagy ezek hozzátartozója javára szóló juttatás főszabály szerint érvénytelen. Közreműködő, aki a végrendelet megfogalmazója, szerkesztője, leírója és minden olyan személy, akinek tevékenysége a végrendelet tartalmának érdemi befolyásolására nyújt lehetőséget. Ha például a végrendeletben megjelölt örökös a végrendelet tanúja is, akkor a neki adott végrendeleti juttatás érvénytelen. Fontos azonban, hogy az a juttatás is érvénytelen, amit a tanú hozzátartozójára hagy a végrendelkező. Ha például a végrendeleti örökös gyermeke a végrendelet tanúja, akkor az örökösnek adott juttatás érvénytelen, mert ő a tanú hozzátartozója.
A végrendeleti juttatás érvénytelenségét a fenti esetekben úgy lehet kivédeni, ha az örökhagyó sajátkezűleg írja és aláírja a végrendeletnek azt a részét, amelyben a tanúra, közreműködőre vagy ezek hozzátartozójára végrendelkezik. A tanú vagy a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelet megalkotásában az érintett tanún kívül még két tanú vett részt. Ha például az egyik tanút kívánja végrendeleti juttatásban részesíteni az örökhagyó, akkor nem két, hanem három tanú alkalmazása szükséges.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A HIPA munkáját és hazánk befektetési környezetét negyedik alkalommal ismerték el az Annual Investment Meeting éves kongresszusán Dubajban, idén már Európa legjobb befektetési ügynökségeként.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.