Hagyatéki ügyekben előfordulhat, hogy az örökös vagy más érdekelt a hagyatéki tárgyaláson személyesen nem tud megjelenni, de szeretné, hogy valaki képviselje. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A meghatalmazás a meghatalmazó által tett olyan nyilatkozat, amelyben egy másik személyt arra jogosít fel, hogy őt valamely ügyben képviselje.
A meghatalmazás képviseleti jogot teremt a meghatalmazott személy részére. Ez azt jelenti, hogy a meghatalmazásban megjelölt ügyben a meghatalmazott a meghatalmazó helyett és nevében eljárhat, helyette jogi jelentőségű nyilatkozatot tehet. A törvény meghatározott feltétekkel az általános meghatalmazást is lehetővé teszi.
Amikor a meghatalmazott a meghatalmazó nevében nyilatkozik, azt jogi szempontból úgy kell tekinteni, mintha a nyilatkozatot maga a meghatalmazó tette volna. Ebből következik, hogy a meghatalmazott által megtett nyilatkozatoknak közvetlen hatása van a meghatalmazóra. A meghatalmazott nyilatkozatával közvetlenül a képviselt személy részére szerezhet jogot vagy az ő terhére hozhat létre kötelezettséget.
Fontos tudni, hogy a meghatalmazás önmagában nem kötelezi arra a meghatalmazottat, hogy a meghatalmazó nevében eljárjon, és a képviseletét ellássa. Ahhoz, hogy a meghatalmazott köteles legyen ellátni a képviseletet, a felek között megbízási szerződés megkötése is szükséges.
Hagyatéki ügyekben gyakran megesik, hogy valamelyik örökös vagy más érdekelt a távolság miatt vagy egyéb okból nem tud megjelenni a hagyatéki tárgyaláson. Ebben az esetben, ha a képviseletét a tárgyaláson biztosítani kívánja, akkor meghatalmazottat vehet igénybe. Természetesen meghatalmazást nem csak a hagyatéki tárgyaláson való képviseletre, hanem a teljes hagyatéki eljárásra is lehet adni.
Nem lehet azonban bárki meghatalmazott a hagyatéki eljárás során.
– Természetesen meghatalmazottként eljárhat ügyvéd vagy ügyvédi iroda a hagyatéki ügyekben.
– Az öröklésben érdekelt céget vagy más szervezetet kamarai jogtanácsos vagy erre feljogosított alkalmazott is képviselheti.
– Az örökös vagy az öröklésben érdekelt más személy (pl. hagyatéki hitelező, kötelesrészre jogosult) a hozzátartozóját is meghatalmazhatja. Hozzátartozónak számít a házastárs, az egyeneságbeli rokon (pl. szülő, nagyszülő, gyermek), az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Hozzátartozó az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa is.
– Ha több örökös van, akkor az örökös az örököstársát is meghatalmazhatja a hagyatéki eljárásban való képviseletre.
– Az örökös képviseletét elláthatja az örököstársa meghatalmazottja is, tehát több örökösként érdekelt személyt képviselhet egy meghatalmazott is, feltéve, ha közöttük nem áll fenn érdekellentét. Ugyanez igaz az eljárás többi érdekeltjére, például a hagyatéki hitelezők is elláthatják egymás képviseletét. Nem járhat el viszont ugyanaz a képviselő az érdekeltek nevében, ha egymással a hagyatéki eljárásban egyezséget kötnek.
– Nem járhat el a meghatalmazott, ha közte és a képviselt személy között érdekellentét van. Például rendszerint érdekellentét áll fenn a végrendeleti örökös és a kötelesrész iránti igényt érvényesítő személy között.
– Nem lehet meghatalmazott a hagyatéki eljárásban, aki 18. életévét nem töltötte be.
– Az sem lehet meghatalmazott, akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott.
– Az sem járhat el meghatalmazottként, akit a bíróság – a hagyatéki, örökösödési ügyekre is kiterjedően – jogerősen gondnokság alá helyezett.
A hagyatéki eljárásra szóló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Teljes bizonyító erejű magánokiratnak számít a meghatalmazó által végig saját kézzel írt és aláírt meghatalmazás, valamint nem saját kézzel írt meghatalmazás esetén a két tanú aláírásával ellátott meghatalmazás. Megfelelő az olyan meghatalmazás is, amelyet ügyvéd készített és ellenjegyzett. Az is megfelelő, ha a meghatalmazáson a meghatalmazó aláírását közjegyző hitelesítette.
A külföldön kiállított meghatalmazást akkor használható fel, ha a meghatalmazást a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság (konzulátus) hitelesítette. Ha a hitelesítés nem a konzulátusnál történik, hanem például külföldi közjegyzőnél, akkor a meghatalmazásra Apostille tanúsítvány is szükséges.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.
Orbán Viktor washingtoni sajtótájékoztatóján bejelentette: az amerikai szankciós akadályokat átadtuk a múltnak.