Ki lehet meghatalmazott hagyatéki eljárásban?

2023. 11. 27., 18:10

Hagyatéki ügyekben előfordulhat, hogy az örökös vagy más érdekelt a hagyatéki tárgyaláson személyesen nem tud megjelenni, de szeretné, hogy valaki képviselje. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A meghatalmazásról általában

A meghatalmazás a meghatalmazó által tett olyan nyilatkozat, amelyben egy másik személyt arra jogosít fel, hogy őt valamely ügyben képviselje.

A meghatalmazás képviseleti jogot teremt a meghatalmazott személy részére. Ez azt jelenti, hogy a meghatalmazásban megjelölt ügyben a meghatalmazott a meghatalmazó helyett és nevében eljárhat, helyette jogi jelentőségű nyilatkozatot tehet. A törvény meghatározott feltétekkel az általános meghatalmazást is lehetővé teszi.

Amikor a meghatalmazott a meghatalmazó nevében nyilatkozik, azt jogi szempontból úgy kell tekinteni, mintha a nyilatkozatot maga a meghatalmazó tette volna. Ebből következik, hogy a meghatalmazott által megtett nyilatkozatoknak közvetlen hatása van a meghatalmazóra. A meghatalmazott nyilatkozatával közvetlenül a képviselt személy részére szerezhet jogot vagy az ő terhére hozhat létre kötelezettséget.

Fontos tudni, hogy a meghatalmazás önmagában nem kötelezi arra a meghatalmazottat, hogy a meghatalmazó nevében eljárjon, és a képviseletét ellássa. Ahhoz, hogy a meghatalmazott köteles legyen ellátni a képviseletet, a felek között megbízási szerződés megkötése is szükséges.

Meghatalmazott hagyatéki eljárásban

Hagyatéki ügyekben gyakran megesik, hogy valamelyik örökös vagy más érdekelt a távolság miatt vagy egyéb okból nem tud megjelenni a hagyatéki tárgyaláson. Ebben az esetben, ha a képviseletét a tárgyaláson biztosítani kívánja, akkor meghatalmazottat vehet igénybe. Természetesen meghatalmazást nem csak a hagyatéki tárgyaláson való képviseletre, hanem a teljes hagyatéki eljárásra is lehet adni.

Nem lehet azonban bárki meghatalmazott a hagyatéki eljárás során.
– Természetesen meghatalmazottként eljárhat ügyvéd vagy ügyvédi iroda a hagyatéki ügyekben.
– Az öröklésben érdekelt céget vagy más szervezetet kamarai jogtanácsos vagy erre feljogosított alkalmazott is képviselheti.
– Az örökös vagy az öröklésben érdekelt más személy (pl. hagyatéki hitelező, kötelesrészre jogosult) a hozzátartozóját is meghatalmazhatja. Hozzátartozónak számít a házastárs, az egyeneságbeli rokon (pl. szülő, nagyszülő, gyermek), az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Hozzátartozó az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa is.
– Ha több örökös van, akkor az örökös az örököstársát is meghatalmazhatja a hagyatéki eljárásban való képviseletre.
– Az örökös képviseletét elláthatja az örököstársa meghatalmazottja is, tehát több örökösként érdekelt személyt képviselhet egy meghatalmazott is, feltéve, ha közöttük nem áll fenn érdekellentét. Ugyanez igaz az eljárás többi érdekeltjére, például a hagyatéki hitelezők is elláthatják egymás képviseletét. Nem járhat el viszont ugyanaz a képviselő az érdekeltek nevében, ha egymással a hagyatéki eljárásban egyezséget kötnek.

Ki az, aki biztosan nem lehet meghatalmazott hagyatéki eljárásban?

– Nem járhat el a meghatalmazott, ha közte és a képviselt személy között érdekellentét van. Például rendszerint érdekellentét áll fenn a végrendeleti örökös és a kötelesrész iránti igényt érvényesítő személy között.
– Nem lehet meghatalmazott a hagyatéki eljárásban, aki 18. életévét nem töltötte be.
– Az sem lehet meghatalmazott, akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott.
– Az sem járhat el meghatalmazottként, akit a bíróság – a hagyatéki, örökösödési ügyekre is kiterjedően – jogerősen gondnokság alá helyezett.

A meghatalmazás formája

A hagyatéki eljárásra szóló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Teljes bizonyító erejű magánokiratnak számít a meghatalmazó által végig saját kézzel írt és aláírt meghatalmazás, valamint nem saját kézzel írt meghatalmazás esetén a két tanú aláírásával ellátott meghatalmazás. Megfelelő az olyan meghatalmazás is, amelyet ügyvéd készített és ellenjegyzett. Az is megfelelő, ha a meghatalmazáson a meghatalmazó aláírását közjegyző hitelesítette.

A külföldön kiállított meghatalmazást akkor használható fel, ha a meghatalmazást a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság (konzulátus) hitelesítette. Ha a hitelesítés nem a konzulátusnál történik, hanem például külföldi közjegyzőnél, akkor a meghatalmazásra Apostille tanúsítvány is szükséges.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-27 19:10:00
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS