Az elhunyt illő eltemettetése, a végtisztesség megadása olyan kötelezettség, amelynek jelentős anyagi vonzatai is vannak. Ki köteles az elhunyt eltemetését intézni? Miként történik a temetési költség viselése? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Ki köteles gondoskodni a temetésről?
A temetési kötelezettség alapulhat
– szerződésen,
– végrendeleten vagy
– jogszabályi előíráson.
Az elhunyt temetéséről elsődlegesen az köteles gondoskodni, aki a temetést szerződésben vállalta. A temetési kötelezettséget magában foglaló szerződés leggyakrabban tartási vagy életjáradéki szerződés, amelynek alapján az eltartó, illetve az életjáradék fizetésére kötelezett személy köteles gondoskodni az eltartott személy eltemetéséről. Ha a szerződésben a felek nem rendelkeznek a temetésről, az illő eltemetésre való kötelezettség akkor is fennáll, mivel ez a törvény alapján része a tartási/életjáradéki szerződésnek.
Temetésre vonatkozóan köthető temetési szerződés is. Temetési szerződést köthet még életében az örökhagyó a saját javára, a halála esetén való eltemetésére. Ilyen szerződés köthető más személy javára is az ő halála esetére. Megköthető temetkezési szolgálatóval, de akár más személlyel is, aki a temetés elintézését vállalja. Utóbbi esetben e személy fog majd a temetésre vonatkozóan szerződni a szolgáltatóval.
Amennyiben nincs olyan szerződés, ami rendelkezne a szerződés alapján temetésre kötelezett személyről, akkor a temetéséről az köteles gondoskodni, akit erre az elhunyt végrendelete kötelez. Ez leggyakrabban a végrendeletbe foglalt ún. temetési meghagyás formájában szokott megtörténni. A végrendeletben az örökhagyó a hagyatékában részesülő személy számára előírhatja, hogy az illő eltemetéséről gondoskodjon. A végrendeletben az örökhagyó akár részletes utasításokat is adhat a temetésével kapcsolatban. Temetési meghagyás nem csak a végrendeleti örökös részére tehető, hanem más olyan személy részére is, aki a végrendelet alapján a hagyatékból részesül (pl. hagyomány esetén a hagyományos). Ha a hagyatéki juttatást a temetési meghagyás teljesítéséhez kötötte a végrendelkező, úgy a kötelezett akár a juttatást is elveszítheti, ha nem teljesíti a meghagyást.
Temetési kötelezettség hozzátartozói kapcsolat, jogszabály alapján
Ha nincs olyan személy, aki szerződés vagy végrendelet alapján köteles az elhunytat eltemetni, akkor a halála előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa köteles erről gondoskodni.
Együtt élő házastárs vagy élettárs hiányában az elhunyt egyéb, a törvényes öröklés rendje szerinti közeli hozzátartozója köteles a temetést elintézni. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a közeli hozzátartozók temetési kötelezettségében a sorrendet a Polgári Törvénykönyv szerinti törvényes öröklés rendje szabja meg. Például, együtt élő házastárs vagy élettárs hiányában a temetésre kötelezett elsősorban az elhunyt gyermeke.
Ilyen esetben a temetési kötelezettség nem csak akkor áll fenn, ha a temetésre kötelezett személy örököl az elhunyt után. Például az együtt élő élettárs végrendelet hiányában nem örököl az örökhagyó után, de a törvény szerint a temetésről mégis ő köteles gondoskodni, ha nincs szerződés vagy végrendelet alapján temetésre köteles személy. Az örökség visszautasítása ugyancsak nem mentesíti a közeli hozzátartozót a jogszabály alapján fennálló temetési kötelezettsége alól.
Ha temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, eltűnt vagy a kötelezettségét nem teljesíti, akkor a temetésről az elhalálozás helye szerinti települési önkormányzat (Budapesten a kerületi önkormányzat) polgármestere gondoskodik. Abban az esetben, ha a haláleset közvetlenül fővárosi önkormányzati területen történik, akkor a főpolgármester gondoskodik a temetésről.
A temetési költség viselése
A temetési költség viselése nem minden esetben azt a személyt terheli, aki a temetésre kötelezett.
Az örökhagyó illő eltemetésének költségei hagyatéki tartozásnak minősülnek. A temetési költség a hagyatéki tartozások sorrendjében a legelső, megelőzve más hagyatéki tartozásokat (pl. hagyatéki eljárás költségeit, örökhagyó tartozásait).
A hagyatéki tartozásokért az örökösök felelnek. Így az örökhagyó illő eltemetésének költségeit az örökösök viselik. Előfordulhat tehát, hogy a temetésre kötelezett személy nem azonos a temetési költség viselésére köteles személlyel. Például lehet, hogy a temetésre kötelezett személy az örökhagyó együtt élő élettársa, de a temetés költségeit a gyermekek kötelesek viselni, mint törvényes örökösök. Hasonló helyzet, ha a végrendeletben nem szerepelt temetésre vonatkozó rendelkezés és a végrendeleti örökös nem az örökhagyó olyan hozzátartozója, aki a törvény alapján köteles lenne a temetésre. Ebben az esetben a temetési költséget a végrendeleti örökös köteles viselni örökösként. Ilyenkor az a személy, aki a temetésre kötelezett az örököstől követelheti a temetési költség megtérítését hagyatéki hitelezőként.
Mit tartalmaz a temetési költség és hogyan követelhető az örököstől?
Az illő eltemetés költségei közé tartozik a bírói gyakorlat alapján többek között:
– a sírhely megváltása,
– a síremlék költsége az indokolt, átlagos mértékig,
– a helyben szokásos temetési szertartás,
– a halotti tor költsége,
– a gyászhirdetés költsége.
Főszabály szerint az örökös a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hagyatéki hitelezőnek. Így az örökös a temetési költségért is azzal felel, amit örökölt. Értelemszerűen, az örököstől nem lehet eredményesen követelni a temetési költséget, ha nem örökölt semmit. Ha viszont a temetési költség érvényesítésekor a hagyaték már nincs az örökös birtokában (átruházta, elköltötte stb.) akkor az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Az örököstől a temetési költség megtérítése hagyatéki hitelezőként követelhető.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.