Ki és mennyi kiskereskedelmi különadót fizet majd?

2020. 04. 16., 16:00

Megjelent a kiskereskedelmi adóról szóló Kormányrendelet, amely a két hete beharangozott különadó részletszabályait tartalmazza, május 1-jei hatályba lépéssel. A kormányzati tervek szerint a multinacionális kereskedelmi láncok ezen a jogcímen évente 36 milliárd forintot fognak fizetni, és ezt az összeget a koronavírus járvány elleni védekezéshez létrehozott alapban használják majd fel. A rendeletből kiderül, hogy valóban csak a multinacionális láncok fognak-e fizetni, és kit milyen mértékben terhel az adó.

Kiskereskedelmi különadó volt már korábban, 2010. és 2012. között Magyarországon, és ahogy várható volt, lényegében a korábbi szabályokat vezetik be újra, kisebb módosításokkal.

Melyik szektorokat érinti az adó? A webshop-ok is fizetnek?

A szabály gyakorlatilag a hagyományos bolti kiskereskedelmet és az internetes kereskedelmet is teljes egészében lefedi azzal, hogy benne van többek között az élelmiszer, ital, dohányáru, állateledel, elektronikai eszközök, háztartási cikkek, könyv, sportszer, játék, ruha és bútor kiskereskedelme.

Három kevésbé klasszikusnak tekinthető kiskereskedelmi szektor is fizetni fog: az autókereskedők, a benzinkutak (az üzemanyag és az ottani boltok eladása után is) valamint a gyógyszer kiskereskedők.

Mi alapján és mennyit kell fizetni?

Az adót az éves nettó (áfát nem tartalmazó) árbevétel alapján kell kiszámítani, függetlenül attól, hogy az adott kereskedő nyereséges vagy veszteséges.

Az adómérték sávosan emelkedik:

500 millió forint éves árbevétel alatt nem kell fizetni,

az 500 millió és 30 milliárd forint közötti részre az árbevétel 0,1 százaléka,

a 30 milliárd és 100 milliárd forint közötti részre az adó az árbevétel 0,4 százaléka,

a 100 milliárd forint feletti árbevétel részre pedig 2,5 százalék.

Mennyi kiskereskedő van Magyarországon? Ebből mennyi fog fizetni? Valóban csak a multinacionális láncok?

A KSH adatai szerint mintegy 120 ezer kiskereskedelmi üzlet van hazánkban. Ezek túlnyomó többsége (sok „sarki kisbolt”) nem fog fizetni, mert az éves forgalmuk 500 millió Ft alatt van. Egy-két ezerre becsülhető azok száma, akik árbevétele meghaladja az 500 millió forintot, de 30 milliárd alatt marad. Az ő 0,1%-os adóterhük elenyésző.

Csak néhány tucat olyan társaság van, amelyek éves árbevétele 30 milliárd forint felett van, de nem éri el a 100 milliárdot. Ilyen például néhány lakberendezési cikket, barkácsárut, elektronikai eszközöket, sportszereket, illatszereket-háztartási cikkeket árusító üzletlánc. Az általuk fizetendő 0,4 százalékos adó évente társaságonként legfeljebb mintegy 300 millió forint, állami költségvetési szempontból nem jelentős.

Akkor kitől folyik majd be a tervezett 36 milliárd forint éves adó érdemi része? Mindössze kb. 10 társaságtól, az ő éves forgalmuk haladja meg számottevően a 100 milliárd forintot, azaz ők fizetnek a bevételük nagy része után 2,5 százalékos adót. Ide tartozik egyrészt a klasszikus kiskereskedelmi forgalmi toplistákon szereplő tíz legnagyobb piaci részesedésű kereskedő, kivéve a három magyar üzletláncot. Utóbbiak úgynevezett franchise srtuktúrában, jogilag több, egymástól független társaságban működnek, így a 2010-2012-es időszakhoz hasonlóan a jövőben sem viselnek majd érdemi adóterhet. Másrészt pedig az a három társaság fizet majd jelentős összegű adót, amelyek a legnagyobb benzinkúthálózatokkal rendelkeznek, és a fent említettek szerint az üzemanyag-értékesítés után is kell fizetniük.

„Összességében elmondható, hogy a szabály egyaránt vonatkozik belföldi és külföldi tulajdonú kereskedőkre, de a gyakorlatban a tíz legnagyobb adófizető között várhatóan csak egy lesz olyan, amelyben belföldi tulajdonos is van” – emelte ki dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

A karácsonyi forgalom után is kell fizetni, ha akkor már nem lesz veszélyhelyzet?

A rendelet szerint az adót május 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig kell fizetni. Csavar azonban a történetben, hogy ugyan arányosítva, de az egész éves árbevételt figyelembe kell venni az adószámításnál akkor is, ha a veszélyhelyzet év vége előtt megszűnik.

„Ha például május 1-jétől még fél évig, október végéig tartana a veszélyhelyzet, akkor nem a májustól októberig elért bevételre kellene adót fizetni, hanem a teljes éves bevétel felére. Ilyen értelemben a szabály részben visszamenőleges (a 2020. január-április időszak forgalmára is alkalmazandó), részben pedig a veszélyhelyzet megszűnése utáni, adott évi jövőbeli bevételek is részét képezik a számításnak. Így könnyen előfordulhat ennél a példánál, hogy egy most csak délután 3-ig nyitva tartó (vagy akár a kijárási korlátozás miatt zárva tartó) kereskedő az idei év eleji valamint a veszélyhelyzet utáni, karácsonyi időszaki árbevétele alapján a veszélyhelyzetben elért bevételénél lényegesen nagyobb bevételre fizet majd adót” tette hozzá dr. Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS