Kft. törzstőke-emelése: hogyan lehetséges?

2026. 09. 01., 15:20

A korlátolt felelősségű társaság (kft.) törzstőkéjének felemelése többféle célt is szolgálhat, például a cég pénzügyi stabilitásának javítását vagy kívülről történő tőkebevonást. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A kft. törzstőkéje

A korlátolt felelősségű társaság alapvető jellemzője, hogy előre meghatározott összegű törzstőkével alakul. A kft. törzstőkéje a tagok azon vagyoni hozzájárulásainak összessége, amellyel a kft. megalakul. A törzstőkét a kft. létesítő okirata (társasági szerződés vagy alapító okirat) határozza meg. A törzstőkének megfelelő vagyoni hozzájárulást a tagok teljesítik.

A tagnak a kft. törzstőkéjéhez való vagyoni hozzájárulását hívjuk törzsbetétnek. A kft. törzstőkéje nem lehet kevesebb 3 millió forintnál. A kft. tagjának törzsbetétje pedig nem lehet kevesebb 100 000 forintnál. A tagok törzsbetétje különböző összegű is lehet, az egyes törzsbetétek összegét a létesítő okirat tartalmazza.

Miből valósulhat meg a törzstőke emelése?

Ha a kft. a törzstőke felemelése mellett dönt, akkor a tőkeemeléshez szükséges vagyont két forrásból merítheti:
– új törzsbetétek teljesítése útján vagy
– a társaság törzstőkén felüli vagyonából.
Mindkét esetben a törzstőke felemeléséhez minősített többségű döntés, a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata szükséges.

Új törzsbetétek teljesítésével való tőkeemelésre akkor van lehetőség, ha kft. az összes tagja már teljes egészében szolgáltatta a törzsbetétjét a társaság részére. Ha a törzstőke emelés új törzsbetétek teljesítésével történik, akkor főszabály szerint a tagok nem kötelezhetők a tőkeemelésben való részvételre és ezzel további vagyoni hozzájárulásra. A tagoknak elsőbbségi joguk van a tőkeemelésben való részvételre. Így nem lehet kizárni a tagokat a részvételből más személyek javára. Az elsőbbségi jog gyakorlására a tagok a törzsbetéteik arányában jogosultak. Ez biztosítja, hogy a tagok meggátolhassák a társaságon belüli erőviszonyok átrendezését és külső személyek bevonását. Ha valamely tag nem él elsőbbségi jogával a tőkeemelés elhatározásától számított 15 napos határidőn belül, helyette további 15 napon belül a többi tag gyakorolhatja az elsőbbségi jogot. Ha a tagok nem éltek elsőbbségi jogukkal, a taggyűlés által kijelölt személyek jogosultak a tőkeemelés során vagyoni hozzájárulás szolgáltatására. Utóbbi esetben van tehát lehetőség arra, hogy külső személy a törzstőke emelés keretében vagyoni hozzájárulást teljesítsen és taggá váljon.

Amennyiben a kft. úgy dönt, hogy a törzstőkén felüli vagyonából emeli meg a törzstőkét, akkor ebben csak a társaság tagjai vehetnek részt. A törzstőkén felüli vagyonából való tőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli. Törzstőkén felül vagyonból akkor emelhető fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság – lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett – saját tőkéjét. További feltétel, hogy a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőkeemelésre fordítható. Például a társaság eredménytartaléka képezhet olyan törzstőkén felüli vagyont, amely tőkeemelésre fordítható.

Hogyan dönthető el a törzstőke emelése?

A törzstőke felemeléséről minden esetben határozatot kell hozni. Amennyiben a tőkeemelés új törzsbetétek szolgáltatásával történik, akkor a határozatnak tartalmaznia kell:
– a törzstőkeemelés mértékét;
– annak meghatározását, hogy milyen összetételű és értékű vagyoni hozzájárulásokkal kell teljesíteni a törzstőkeemelést;
– nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén ennek tárgyát és értékét, továbbá azt, hogy ennek teljesítésére mely személy jogosult;
– azoknak a személyeknek a megjelölését, akik a pénzbeli hozzájárulások teljesítésére jogosultak, ha az elsőbbségi joggal rendelkezők nem vállalják a pénzbeli hozzájárulások teljes összegének szolgáltatását, továbbá a kijelölt személyeknek a törzstőkeemelésben való részvételi arányát;
– a vagyoni hozzájárulások teljesítési idejét.

Amennyiben a tőkeemelés a kft. törzstőkén felüli vagyonából történik, akkor a határozatban szükséges megjelölni a törzstőkeemelés mértékét. Arra is ki kell térni, hogy a társaság mely vagyonát fordítják a tőkeemelésre. Szintén célszerű megjelölni, hogy a tőkeemelés következtében minként alakul a tagok törzsbetéte.

A törzstőke felemelése esetén a társaság köteles módosítani a létesítő okiratát. Módosítani kell benne a törzstőke összegére és a tagok törzsbetétjére, ill. vagyoni hozzájárulására vonatkozó rendelkezéseket. Önmagában a tőkeemelésről szóló határozat, illetve az emeléssel érintett törzsbetét teljesítése még nem hoz létre tagsági jogokat és nem változtatja meg a tag már meglévő törzsbetétjét. A törzstőke emelés létesítő okiratban való átvezetése szükséges ahhoz, hogy a tag gyakorolhassa a tőkeemeléssel kapcsolatos tagsági jogait (pl. megváltozott mértékű szavazati jog és osztalékra való jog stb.).


Dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 07., 11:25
Megérkeztek az első webes nyugtaadat-szolgáltatások a NAV-hoz. A szeptember 1-jén indult új rendszerben a papírnyugtás vállalkozások a Pénztárgép Portál egyszerű webes felületén küldhetik be a nyugtaadatokat. A rendszerben az első három napban már 20 ezer vállalkozás 424 ezer nyugta adatát rögzítette 1,5 milliárd forint értékben – tájékoztatott a NAV.
2026. 09. 07., 14:25
Budapest hagyományosan legkeresettebb kerületeiben esett vissza a legnagyobb mértékben a vevői érdeklődés az elmúlt egy évben. A legfrissebb kerületi adatok szerint a XIV. kerület iránti érdeklődés 20 százalékról 15 százalékra esett, a XIII. kerületé 25-ről 21-re, a VI. kerületé 19-ről 15 százalékra. Hasonló mértékben csökkent az érdeklődés a IX., a XI. és a VII. kerület iránt is.
2026. 09. 07., 18:25
Az ismeretek megszerzésének, rendszerezésének fontos része a kutatómunka, különösen a tudományos területeken. A kutatómunkára gyakran jön létre kutatási szerződés. E szerződéstípus legfontosabb jellemzőit dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026-09-07 21:45:22
Vállalkozásfejlesztési fórum a VOSZ Budapesti Vállalkozásfejlesztési Iroda és a VOSZ Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Szervezete szervezésében.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS