Késik vagy kevesebb a munkabér: felmondhat a munkavállaló?

2020. 07. 09., 12:45

A munkáltató egyik alap kötelezettsége a munkabér megfizetése. Mi történik, ha a fizetés késik, elmarad vagy kevesebb, mint ami jogszerűen járna? Jogszerű ilyen esetben az azonnali felmondás a munkavállaló részéről? Mit mondott a bíróság? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Munkabér fizetési kötelezettség

A Munka Törvénykönyve tartalmazza mind a munkavállaló, mind a munkáltató jogait és kötelezettségeit. Ezek közül a munkabérre vonatkozó előírások sem hiányozhatnak – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A törvény kimondja, hogy „a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tízedik napjáig ki kell fizetni.” A munkabér kifizetése történhet készpénzben vagy a munkavállaló által megadott bankszámlára történő utalással.

Mikor lehet levonni a fizetésből?

Előfordulhat, hogy a munkavállaló kárt okoz a munkáltatónak. Ilyen esetben a munkáltató számára akár kézenfekvő is lehetne, hogy a dolgozója által okozott kárt a fizetéséből vonja le. Ez azonban a munkajogi szabályok alapján nem egészen így van.

A Munka Törvénykönyve alapján a munkabérből való levonás akkor lehetséges, ha

  • jogszabály így rendelkezik,
  • végrehajtható határozat alapján kerül rá sor,
  • a munkavállaló ahhoz hozzájárult, vagy
  • a levonás alapja a munkáltató által korábban fizetett előleg vagy a törvény által megengedett más igény, jellemzően előre megfizetett munkabér utólagos korrekciója.

A levonásnál mindig figyelni kell arra is, hogy fő szabályként a fizetés egy része úgynevezett levonásmentes munkabérrésznek minősül. Erre tekintettel a munkáltatónak nincs lehetősége a teljes fizetés „visszatartására” még akkor sem, ha ehhez a munkavállaló írásban hozzájárulna.

Felmondás, ha késik vagy kevesebb a munkabér?

Több bírósági esetben is felmerült a kérdés, hogy jogszerű-e a munkavállaló azonnali hatályú felmondása, ha a munkáltató nem fizette ki a munkabért?

A Munka Törvénykönyve szerint:

„A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.”

A Kúria álláspontja alapján a munkáltató lényeges kötelezettségét szegi meg, ha a munkabért jogellenesen nem, vagy nem egészében fizeti ki. Mivel a késedelmes munkabérfizetés a munkavállaló létfenntartását veszélyezteti, ezért jelentős mértékűnek kell tekinteni akkor is, ha az egy alkalommal és csak részben történt. A munkáltatónak a munkabér kifizetését akkor is teljesítenie kell, ha egyébként a munkavállalójával szemben olyan vizsgálatot folytat, amely eredményeként esetleg utóbb kártérítési igénnyel léphet fel.

Az ítélkezési gyakorlat alapján a munkabér fizetési kötelezettség elmulasztása a munkavállaló általi azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka lehet. Így van ez abban az esetben is, ha a késedelem nem állt fenn hosszú ideig, vagy a mulasztás nem sorozatos, csupán egy alkalommal történt. Akkor is jogszerű lehet az azonnali hatályú felmondás, ha a munkáltató nem a teljes munkabért, hanem annak csupán egy részét nem fizette ki. Természetesen az azonnali hatályú felmondás csak abban az esetben lehet megalapozott, ha a fizetésből történő levonás nem jogszerű.

Végkielégítés azonnali hatályú felmondás esetén?

A munkavállaló által közölt azonnali hatályú felmondás következményei nem ugyanazok lesznek, mint amikor a munkáltató mond fel azonnali hatállyal dolgozójának. Belegondolva, ez így ésszerű, hiszen miért a munkavállaló inná meg a levét annak, ha munkáltatója jogszerűtlen módon jár el?

Az egyik lényeges különbség a munkavállalói és a munkáltatói azonnali hatályú felmondás esetén a végkielégítésre való jogosultság.

A munkavállaló jogosult lehet a végkielégítésre, ha ő az, aki kénytelen azonnali hatállyal megszüntetni a munkaviszonyt.  Ezzel szemben, ha a munkáltató mond fel ugyanilyen módon a dolgozójának, akkor a dolgozónak nem jár végkielégítés.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS