Késik vagy kevesebb a munkabér: felmondhat a munkavállaló?

2020. 07. 09., 12:45

A munkáltató egyik alap kötelezettsége a munkabér megfizetése. Mi történik, ha a fizetés késik, elmarad vagy kevesebb, mint ami jogszerűen járna? Jogszerű ilyen esetben az azonnali felmondás a munkavállaló részéről? Mit mondott a bíróság? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Munkabér fizetési kötelezettség

A Munka Törvénykönyve tartalmazza mind a munkavállaló, mind a munkáltató jogait és kötelezettségeit. Ezek közül a munkabérre vonatkozó előírások sem hiányozhatnak – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A törvény kimondja, hogy „a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tízedik napjáig ki kell fizetni.” A munkabér kifizetése történhet készpénzben vagy a munkavállaló által megadott bankszámlára történő utalással.

Mikor lehet levonni a fizetésből?

Előfordulhat, hogy a munkavállaló kárt okoz a munkáltatónak. Ilyen esetben a munkáltató számára akár kézenfekvő is lehetne, hogy a dolgozója által okozott kárt a fizetéséből vonja le. Ez azonban a munkajogi szabályok alapján nem egészen így van.

A Munka Törvénykönyve alapján a munkabérből való levonás akkor lehetséges, ha

  • jogszabály így rendelkezik,
  • végrehajtható határozat alapján kerül rá sor,
  • a munkavállaló ahhoz hozzájárult, vagy
  • a levonás alapja a munkáltató által korábban fizetett előleg vagy a törvény által megengedett más igény, jellemzően előre megfizetett munkabér utólagos korrekciója.

A levonásnál mindig figyelni kell arra is, hogy fő szabályként a fizetés egy része úgynevezett levonásmentes munkabérrésznek minősül. Erre tekintettel a munkáltatónak nincs lehetősége a teljes fizetés „visszatartására” még akkor sem, ha ehhez a munkavállaló írásban hozzájárulna.

Felmondás, ha késik vagy kevesebb a munkabér?

Több bírósági esetben is felmerült a kérdés, hogy jogszerű-e a munkavállaló azonnali hatályú felmondása, ha a munkáltató nem fizette ki a munkabért?

A Munka Törvénykönyve szerint:

„A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.”

A Kúria álláspontja alapján a munkáltató lényeges kötelezettségét szegi meg, ha a munkabért jogellenesen nem, vagy nem egészében fizeti ki. Mivel a késedelmes munkabérfizetés a munkavállaló létfenntartását veszélyezteti, ezért jelentős mértékűnek kell tekinteni akkor is, ha az egy alkalommal és csak részben történt. A munkáltatónak a munkabér kifizetését akkor is teljesítenie kell, ha egyébként a munkavállalójával szemben olyan vizsgálatot folytat, amely eredményeként esetleg utóbb kártérítési igénnyel léphet fel.

Az ítélkezési gyakorlat alapján a munkabér fizetési kötelezettség elmulasztása a munkavállaló általi azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka lehet. Így van ez abban az esetben is, ha a késedelem nem állt fenn hosszú ideig, vagy a mulasztás nem sorozatos, csupán egy alkalommal történt. Akkor is jogszerű lehet az azonnali hatályú felmondás, ha a munkáltató nem a teljes munkabért, hanem annak csupán egy részét nem fizette ki. Természetesen az azonnali hatályú felmondás csak abban az esetben lehet megalapozott, ha a fizetésből történő levonás nem jogszerű.

Végkielégítés azonnali hatályú felmondás esetén?

A munkavállaló által közölt azonnali hatályú felmondás következményei nem ugyanazok lesznek, mint amikor a munkáltató mond fel azonnali hatállyal dolgozójának. Belegondolva, ez így ésszerű, hiszen miért a munkavállaló inná meg a levét annak, ha munkáltatója jogszerűtlen módon jár el?

Az egyik lényeges különbség a munkavállalói és a munkáltatói azonnali hatályú felmondás esetén a végkielégítésre való jogosultság.

A munkavállaló jogosult lehet a végkielégítésre, ha ő az, aki kénytelen azonnali hatállyal megszüntetni a munkaviszonyt.  Ezzel szemben, ha a munkáltató mond fel ugyanilyen módon a dolgozójának, akkor a dolgozónak nem jár végkielégítés.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS