Késik vagy kevesebb a munkabér: felmondhat a munkavállaló?

Munkabér fizetési kötelezettség

A Munka Törvénykönyve tartalmazza mind a munkavállaló, mind a munkáltató jogait és kötelezettségeit. Ezek közül a munkabérre vonatkozó előírások sem hiányozhatnak – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A törvény kimondja, hogy „a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tízedik napjáig ki kell fizetni.” A munkabér kifizetése történhet készpénzben vagy a munkavállaló által megadott bankszámlára történő utalással.

Mikor lehet levonni a fizetésből?

Előfordulhat, hogy a munkavállaló kárt okoz a munkáltatónak. Ilyen esetben a munkáltató számára akár kézenfekvő is lehetne, hogy a dolgozója által okozott kárt a fizetéséből vonja le. Ez azonban a munkajogi szabályok alapján nem egészen így van.

A Munka Törvénykönyve alapján a munkabérből való levonás akkor lehetséges, ha

• jogszabály így rendelkezik,
• végrehajtható határozat alapján kerül rá sor,
• a munkavállaló ahhoz hozzájárult, vagy
• a levonás alapja a munkáltató által korábban fizetett előleg vagy a törvény által megengedett más igény, jellemzően előre megfizetett munkabér utólagos korrekciója.

A levonásnál mindig figyelni kell arra is, hogy fő szabályként a fizetés egy része úgynevezett levonásmentes munkabérrésznek minősül. Erre tekintettel a munkáltatónak nincs lehetősége a teljes fizetés „visszatartására” még akkor sem, ha ehhez a munkavállaló írásban hozzájárulna.

Felmondás, ha késik vagy kevesebb a munkabér?

Több bírósági esetben is felmerült a kérdés, hogy jogszerű-e a munkavállaló azonnali hatályú felmondása, ha a munkáltató nem fizette ki a munkabért?

A Munka Törvénykönyve szerint:

„A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.”

A Kúria álláspontja alapján a munkáltató lényeges kötelezettségét szegi meg, ha a munkabért jogellenesen nem, vagy nem egészében fizeti ki. Mivel a késedelmes munkabérfizetés a munkavállaló létfenntartását veszélyezteti, ezért jelentős mértékűnek kell tekinteni akkor is, ha az egy alkalommal és csak részben történt. A munkáltatónak a munkabér kifizetését akkor is teljesítenie kell, ha egyébként a munkavállalójával szemben olyan vizsgálatot folytat, amely eredményeként esetleg utóbb kártérítési igénnyel léphet fel.

Az ítélkezési gyakorlat alapján a munkabér fizetési kötelezettség elmulasztása a munkavállaló általi azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka lehet. Így van ez abban az esetben is, ha a késedelem nem állt fenn hosszú ideig, vagy a mulasztás nem sorozatos, csupán egy alkalommal történt. Akkor is jogszerű lehet az azonnali hatályú felmondás, ha a munkáltató nem a teljes munkabért, hanem annak csupán egy részét nem fizette ki. Természetesen az azonnali hatályú felmondás csak abban az esetben lehet megalapozott, ha a fizetésből történő levonás nem jogszerű.

Végkielégítés azonnali hatályú felmondás esetén?

A munkavállaló által közölt azonnali hatályú felmondás következményei nem ugyanazok lesznek, mint amikor a munkáltató mond fel azonnali hatállyal dolgozójának. Belegondolva, ez így ésszerű, hiszen miért a munkavállaló inná meg a levét annak, ha munkáltatója jogszerűtlen módon jár el?

Az egyik lényeges különbség a munkavállalói és a munkáltatói azonnali hatályú felmondás esetén a végkielégítésre való jogosultság.

A munkavállaló jogosult lehet a végkielégítésre, ha ő az, aki kénytelen azonnali hatállyal megszüntetni a munkaviszonyt.  Ezzel szemben, ha a munkáltató mond fel ugyanilyen módon a dolgozójának, akkor a dolgozónak nem jár végkielégítés.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog