„Mi az, hogy kellékszavatosság? Mikor beszélhetünk termékszavatosságról? Kit és mitől védenek? Mi a kellékszavatosság és termékszavatosság közötti lényeges különbség? Na igen, a téma ismét az utcán hevert. Pontosabban az interneten.” – Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd azt is elmeséli, hogyan botlott bele.
A minap puszta szakmai kíváncsiságból belenéztem egy általános szerződési feltételbe a neten. Tudod, ezt találhatod meg ÁSZF-ként a különböző szolgáltatóknál. Sajnos, ismét azzal kellett szembesülnöm, hogy a weboldalak üzemeltetői hetet-havat összehordanak az ÁSZF-jükben – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Ami elég „jogászinak” hangzik, azt innen-onnan bemásolják a saját általános szerződési feltételeikbe. „Ha jó hosszú és sok hivatalos jogi kifejezés van benne, akkor biztosan jó lesz” – gondolhatják. Hát, sajnos nem.
Itt szembesültem azzal is, hogy az egyébként jelenleg semmilyen terméket nem forgalmazó vállalkozónk általános szerződési feltételeiben hosszasan taglalja a fogyasztó termékszavatossági jogait. A termékszavatosságot azonban minden bizonnyal sűrű homály fedi az ÁSZF írója előtt, különben nem tette volna bele az egyébként tanácsadást kínáló weboldala ÁSZF-jébe. Mivel azonban gyaníthatóan nem ő az egyedüli, aki nem ismeri, hogy miről is van szó a kellékszavatosság és termékszavatosság esetén, bízom benne, hogy a téma másoknak is segíthet.
„Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik” – mondja ki a Polgári Törvénykönyv. Ennek alapján hibás teljesítés esetén a termék eladója vagy a szolgáltatást nyújtó fél kellékszavatossággal felel a vevő felé.
Kellékszavatosság esetén a vevőt többféle jog is megilleti, melyek között meghatározott szabályok alapján választhat. Ezek a választható jogok a kijavítás, a csere, az árleszállítás, a vevő általi javítás vagy javíttatás és végül az elállás. Azt, hogy milyen szabályok alapján lehet választani, itt olvashatod el.
A kellékszavatossági jog mindenkit megillethet, független attól, hogy valaki magánszemélyként vagy cégként vásárol-e.
Külön termékszavatosság az új Polgári Törvénykönyv életbe lépése óta, vagyis 2014. március 15-től illeti meg a fogyasztókat. A termék hibája esetén a fogyasztó felé nem csak az eladó tartozik szavatossággal, de a termék gyártója is. A termékszavatosság tulajdonképpen a gyártói szavatosságot jelenti.
Ez a szavatosság csak a fogyasztókat illeti meg, ha a termék eladója vállalkozás. Ha a szomszédtól veszed meg a fűnyíróját, akkor ne is próbálkozz majd vele szemben termékszavatossági igényt érvényesíteni, ő ugyanis nem vállalkozásként értékesítette azt neked.
A termékszavatosság csak ingó dolog esetén jöhet a képbe. Ha tehát a megvásárolt lakás hibája miatt szeretnél fellépni az eladóval szemben, a termékszavatosság szintén nem járható út.
A termékszavatosság lényege, hogy a fogyasztóként, vagyis magánszemélyként és nem üzleti tevékenység keretében megvásárolt termék hibája miatt lehetőség van közvetlenül a termék gyártójával szemben is szavatossági igénnyel élni. A gyártótól a hibás termék kijavítása vagy annak kicserélése kérhető. Ez tehát szűkebb lehetőséget biztosít, mint a kellékszavatosság. A jó hír azonban, hogy gyártónak minősül a termék forgalmazója is. Ez ma már lényeges lehet, hiszen nagyon sok mindent külföldön, például Kínában gyártanak. Azzal pedig nem lennénk kisegítve, ha a hiba miatt egy Kínában lévő céggel szemben lehetne csak fellépni. Éppen ezért a termékszavatosság keretében a termék forgalmazója is felelősséggel tartozik.
Mindkét szavatosság esetén közös, hogy azok a hibás teljesítés esetén nyújtanak jogi védelmet a vásárló részére.
Hibás teljesítésről akkor beszélhetünk, ha a termék vagy szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.
Nem beszélhetünk hibás teljesítésről, ha a vevő a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
– Lényeges különbség, hogy a termékszavatosság csak a fogyasztókat illeti meg, míg a kellékszavatossággal minden vevő élhet.
– Fontos eltérés az is, hogy a termékszavatosság csak ingó dolog eladása esetén meglévő hibánál áll fenn. A kellékszavatosságnál ilyen megkötés nincs.
– Az is eltérő, hogy milyen igénnyel léphetünk fel. Termékszavatosság esetén csak kijavítás vagy csere kérhető. Kellékszavatosságnál a jogszabályban előírtak figyelembevételével lehetőség van még árleszállításra, a javítási költség megtérítésére vagy akár elállásra is.
A fentiek a főbb szabályokat mutatják be vázlatos formában. Mint minden esetben, itt is fontos, hogy szakemberhez fordulj, és valamennyi körülményt figyelembe véve tegyél jogi lépéseket.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
Jeong Kwan szeptember 25-én 15:00-17:30 között tart előadást a templomi konyha művészetéről, az egészségmegőrzésről és szót ejt a fenntarthatóság fontosságáról is.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tudományos fórumán (virtuálisan) minden érdeklődő részt vehet.