„Mi az, hogy kellékszavatosság? Mikor beszélhetünk termékszavatosságról? Kit és mitől védenek? Mi a kellékszavatosság és termékszavatosság közötti lényeges különbség? Na igen, a téma ismét az utcán hevert. Pontosabban az interneten.” – Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd azt is elmeséli, hogyan botlott bele.
A minap puszta szakmai kíváncsiságból belenéztem egy általános szerződési feltételbe a neten. Tudod, ezt találhatod meg ÁSZF-ként a különböző szolgáltatóknál. Sajnos, ismét azzal kellett szembesülnöm, hogy a weboldalak üzemeltetői hetet-havat összehordanak az ÁSZF-jükben – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Ami elég „jogászinak” hangzik, azt innen-onnan bemásolják a saját általános szerződési feltételeikbe. „Ha jó hosszú és sok hivatalos jogi kifejezés van benne, akkor biztosan jó lesz” – gondolhatják. Hát, sajnos nem.
Itt szembesültem azzal is, hogy az egyébként jelenleg semmilyen terméket nem forgalmazó vállalkozónk általános szerződési feltételeiben hosszasan taglalja a fogyasztó termékszavatossági jogait. A termékszavatosságot azonban minden bizonnyal sűrű homály fedi az ÁSZF írója előtt, különben nem tette volna bele az egyébként tanácsadást kínáló weboldala ÁSZF-jébe. Mivel azonban gyaníthatóan nem ő az egyedüli, aki nem ismeri, hogy miről is van szó a kellékszavatosság és termékszavatosság esetén, bízom benne, hogy a téma másoknak is segíthet.
„Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik” – mondja ki a Polgári Törvénykönyv. Ennek alapján hibás teljesítés esetén a termék eladója vagy a szolgáltatást nyújtó fél kellékszavatossággal felel a vevő felé.
Kellékszavatosság esetén a vevőt többféle jog is megilleti, melyek között meghatározott szabályok alapján választhat. Ezek a választható jogok a kijavítás, a csere, az árleszállítás, a vevő általi javítás vagy javíttatás és végül az elállás. Azt, hogy milyen szabályok alapján lehet választani, itt olvashatod el.
A kellékszavatossági jog mindenkit megillethet, független attól, hogy valaki magánszemélyként vagy cégként vásárol-e.
Külön termékszavatosság az új Polgári Törvénykönyv életbe lépése óta, vagyis 2014. március 15-től illeti meg a fogyasztókat. A termék hibája esetén a fogyasztó felé nem csak az eladó tartozik szavatossággal, de a termék gyártója is. A termékszavatosság tulajdonképpen a gyártói szavatosságot jelenti.
Ez a szavatosság csak a fogyasztókat illeti meg, ha a termék eladója vállalkozás. Ha a szomszédtól veszed meg a fűnyíróját, akkor ne is próbálkozz majd vele szemben termékszavatossági igényt érvényesíteni, ő ugyanis nem vállalkozásként értékesítette azt neked.
A termékszavatosság csak ingó dolog esetén jöhet a képbe. Ha tehát a megvásárolt lakás hibája miatt szeretnél fellépni az eladóval szemben, a termékszavatosság szintén nem járható út.
A termékszavatosság lényege, hogy a fogyasztóként, vagyis magánszemélyként és nem üzleti tevékenység keretében megvásárolt termék hibája miatt lehetőség van közvetlenül a termék gyártójával szemben is szavatossági igénnyel élni. A gyártótól a hibás termék kijavítása vagy annak kicserélése kérhető. Ez tehát szűkebb lehetőséget biztosít, mint a kellékszavatosság. A jó hír azonban, hogy gyártónak minősül a termék forgalmazója is. Ez ma már lényeges lehet, hiszen nagyon sok mindent külföldön, például Kínában gyártanak. Azzal pedig nem lennénk kisegítve, ha a hiba miatt egy Kínában lévő céggel szemben lehetne csak fellépni. Éppen ezért a termékszavatosság keretében a termék forgalmazója is felelősséggel tartozik.
Mindkét szavatosság esetén közös, hogy azok a hibás teljesítés esetén nyújtanak jogi védelmet a vásárló részére.
Hibás teljesítésről akkor beszélhetünk, ha a termék vagy szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.
Nem beszélhetünk hibás teljesítésről, ha a vevő a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
– Lényeges különbség, hogy a termékszavatosság csak a fogyasztókat illeti meg, míg a kellékszavatossággal minden vevő élhet.
– Fontos eltérés az is, hogy a termékszavatosság csak ingó dolog eladása esetén meglévő hibánál áll fenn. A kellékszavatosságnál ilyen megkötés nincs.
– Az is eltérő, hogy milyen igénnyel léphetünk fel. Termékszavatosság esetén csak kijavítás vagy csere kérhető. Kellékszavatosságnál a jogszabályban előírtak figyelembevételével lehetőség van még árleszállításra, a javítási költség megtérítésére vagy akár elállásra is.
A fentiek a főbb szabályokat mutatják be vázlatos formában. Mint minden esetben, itt is fontos, hogy szakemberhez fordulj, és valamennyi körülményt figyelembe véve tegyél jogi lépéseket.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.