A kibocsátók a korábbinál kedvezőbb feltételekkel vehetnek részt a Növekedési Kötvényprogramban (NKP), miután a Magyar Nemzeti Bank áprilistól változtatott a feltételeken. A Deloitte MeetingRequest üzleti podcast-sorozatának legújabb epizódjában a változások mellett a korábbi tapasztalatokról és a jövőbeni várakozásokról is beszélgettek a K&H Bank vezető szakértői, valamint a Deloitte és Deloitte Legal Ügyvédi Iroda tanácsadói.
A Magyar Nemzeti Bank a kibocsátó cég kötvénysorozatának akár 70 százalékát is felvásárolhatja, az április óta érvényben lévő feltételek szerint pedig 20 milliárdról 50 milliárd forintra növelheti az egy vállalatcsoporttal szembeni kitettségét. Ezen kívül meghosszabbodott a futamidő, amelynek maximális hossza akár 20 évig is terjedhet.
„Ezek a módosítások elsősorban nagyobb cégeknek jelentenek segítséget, amelyek a kötvényprogram által stabilabbá tehetik a működésüket”– értelmezte Szot Márton, a K&H Bank Corporate Finance vezetője a változásokat a podcast-sorozat legújabb részében.
„A húsz éves futamidő nem amortizálódó kötvények esetén szigorú elemzést fog megkívánni a befektető részéről, hiszen ez az időtáv komoly határokat feszeget, nem könnyű benchmarkot találni hozzá”– fűzte hozzá Nagy Gábor, a K&H Bank Corporate Finance csoportjának szenior szakértője.
Az NKP keretein belül a sikeres kötvénykibocsátás előtt egy társaságnak számos üzleti és jogi kritériumnak kell megfelelnie. Ugyanakkor az új feltételek már nem teszik kötelezővé a hitelminősítést (rating), amennyiben egy B+ minősítésű pénzintézet áll a kötvény mögé kezességgel vagy garanciával. Ez a konstrukció azt igényli, hogy a bank bizalmat szavazzon az adott befektetésnek, a cégnek pedig mérlegelnie kell, hogy költségek tekintetében kedvezőbb feltételekhez jut-e az együttműködés segítségével.
„Ez az intézkedés a járványhelyzet által sújtott cégeknek is lehetőséget adhat a programban való részvételre, hiszen előfordulhat, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben átmenetileg nem tudnak megfelelni az elvárt, legalább B+ minősítési szintnek. Nem csak pénzintézetek kezeskedhetnek a kibocsátott kötvényért: erősebb anyavállalatok vagy cégcsoporton belüli tagok is vállalhatnak garanciát alternatív megoldásként”– hívta fel a figyelmet dr. Al Sallami Linda, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda bankjogi, finanszírozási és tőkepiaci csoportjának ügyvédje.
Kissé nehezebb helyzetben vannak azok, akik most terveznek belépni az NKP programba, hiszen a hitelminősítőknek a járvány okozta hirtelen gazdasági visszaesés hatásait, következményeit is figyelembe kell venniük. A kötvénykibocsátáshoz vezető út első lépéseként meg kell vizsgálni az adott cég rövid és hosszú távú terveit, likviditási struktúráját, várható eredményeit.
„Több ügyfelünk is jelezte, hogy a hitelminősítővel való konzultáció már önmagában jót tett a cégének, hiszen átvilágítottak minden kockázatot és lehetőséget. A jelenlegi gazdasági helyzet megmutatja, hogy a cégek hogyan állnak meg a lábukon” – foglalta össze a tapasztalatokat Nagy Gábor.
A program elindítását megelőzően Magyarország nem rendelkezett likvid és fejlett kötvénypiaccal, pedig ez a forrásbevonási szerkezet a vállalatok forrásszerkezetének hatékonyabbá tételét eredményezheti.
„A kibocsátóknak a mostani válsághelyzetben még vonzóbb lehetőség, hogy hosszú lejáratú, fix kamatozású, jellemzően egy összegben törlesztendő konstrukcióban jussanak finanszírozáshoz. Az így szerzett forrás tervezhetőbbé teszi a jövőt, és a válsághelyzetekben is segítheti a cég pénzügyi stabilitását” – mondta Pósfay László, a Deloitte pénzügyi tanácsadási osztályának igazgatója.
A tavaly elindított Növekedési Kötvényprogram arra késztette a bankokat, hogy megszokott hitelezési tevékenységük mellett egy kevésbé kötött forrásbiztosítási folyamatban vegyenek részt. A kezdeti ismerkedési fázist követően mostanra közel húsz társaság bocsátott ki kötvényt, a Magyar Nemzeti Bank pedig 300 milliárdról 450 milliárd forintra emelte az értékpapír-vásárlásra szánt keretösszegét. Emiatt az elemzők a kötvénypiac fellendülésére számítottak. A koronavírus-járvány lelassította a növekedést, de még ebben a piaci környezetben is akadnak példák sikeres kötvénykibocsátásra.
Az MNB hangsúlyos szerepvállalása mellett a társaságokat jelenleg is finanszírozó bankok, illetve az új finanszírozóként belépni kívánó hitelintézetek aktivitása is szükséges a sikeres kibocsátáshoz.
„A bankszektor a jelenlegi válsághelyzetből adódóan megfontoltabbá vált a programmal összefüggő befektetések kapcsán. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a bankok elfordulnak a kötvényprogramtól, de a jövőben még körültekintőbben fognak eljárni a hiteldöntéseknél” – mondta Szot Márton, K&H Bank Corporate Finance vezetője.
„A COVID-19 járvány rövid távon elbizonytalanította a társaságokat, és mind a kibocsátók, mind a befektetők részéről lelassította a döntéshozatalt. A gazdaságpolitika több mentőprogramot is bevezetett, ezért a cégeknek alaposan át kell gondolniuk, hogy milyen konstrukció támogatja leginkább a terveiket” – tette hozzá Nagy Gábor.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.