Kedvezőbb feltételekkel folytatódik a kötvényprogram

2020. 05. 28., 14:30

A kibocsátók a korábbinál kedvezőbb feltételekkel vehetnek részt a Növekedési Kötvényprogramban (NKP), miután a Magyar Nemzeti Bank áprilistól változtatott a feltételeken. A Deloitte MeetingRequest üzleti podcast-sorozatának legújabb epizódjában a változások mellett a korábbi tapasztalatokról és a jövőbeni várakozásokról is beszélgettek a K&H Bank vezető szakértői, valamint a Deloitte és Deloitte Legal Ügyvédi Iroda tanácsadói.

A Magyar Nemzeti Bank a kibocsátó cég kötvénysorozatának akár 70 százalékát is felvásárolhatja, az április óta érvényben lévő feltételek szerint pedig 20 milliárdról 50 milliárd forintra növelheti az egy vállalatcsoporttal szembeni kitettségét. Ezen kívül meghosszabbodott a futamidő, amelynek maximális hossza akár 20 évig is terjedhet.

„Ezek a módosítások elsősorban nagyobb cégeknek jelentenek segítséget, amelyek a kötvényprogram által stabilabbá tehetik a működésüket”– értelmezte Szot Márton, a K&H Bank Corporate Finance vezetője a változásokat a podcast-sorozat legújabb részében.

„A húsz éves futamidő nem amortizálódó kötvények esetén szigorú elemzést fog megkívánni a befektető részéről, hiszen ez az időtáv komoly határokat feszeget, nem könnyű benchmarkot találni hozzá”– fűzte hozzá Nagy Gábor, a K&H Bank Corporate Finance csoportjának szenior szakértője. 

Az NKP keretein belül a sikeres kötvénykibocsátás előtt egy társaságnak számos üzleti és jogi kritériumnak kell megfelelnie. Ugyanakkor az új feltételek már nem teszik kötelezővé a hitelminősítést (rating), amennyiben egy B+ minősítésű pénzintézet áll a kötvény mögé kezességgel vagy garanciával. Ez a konstrukció azt igényli, hogy a bank bizalmat szavazzon az adott befektetésnek, a cégnek pedig mérlegelnie kell, hogy költségek tekintetében kedvezőbb feltételekhez jut-e az együttműködés segítségével.

„Ez az intézkedés a járványhelyzet által sújtott cégeknek is lehetőséget adhat a programban való részvételre, hiszen előfordulhat, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben átmenetileg nem tudnak megfelelni az elvárt, legalább B+ minősítési szintnek. Nem csak pénzintézetek kezeskedhetnek a kibocsátott kötvényért: erősebb anyavállalatok vagy cégcsoporton belüli tagok is vállalhatnak garanciát alternatív megoldásként”– hívta fel a figyelmet dr. Al Sallami Linda, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda bankjogi, finanszírozási és tőkepiaci csoportjának ügyvédje.

Kissé nehezebb helyzetben vannak azok, akik most terveznek belépni az NKP programba, hiszen a hitelminősítőknek a járvány okozta hirtelen gazdasági visszaesés hatásait, következményeit is figyelembe kell venniük. A kötvénykibocsátáshoz vezető út első lépéseként meg kell vizsgálni az adott cég rövid és hosszú távú terveit, likviditási struktúráját, várható eredményeit.

„Több ügyfelünk is jelezte, hogy a hitelminősítővel való konzultáció már önmagában jót tett a cégének, hiszen átvilágítottak minden kockázatot és lehetőséget. A jelenlegi gazdasági helyzet megmutatja, hogy a cégek hogyan állnak meg a lábukon” – foglalta össze a tapasztalatokat Nagy Gábor.

A program elindítását megelőzően Magyarország nem rendelkezett likvid és fejlett kötvénypiaccal, pedig ez a forrásbevonási szerkezet a vállalatok forrásszerkezetének hatékonyabbá tételét eredményezheti.

„A kibocsátóknak a mostani válsághelyzetben még vonzóbb lehetőség, hogy hosszú lejáratú, fix kamatozású, jellemzően egy összegben törlesztendő konstrukcióban jussanak finanszírozáshoz. Az így szerzett forrás tervezhetőbbé teszi a jövőt, és a válsághelyzetekben is segítheti a cég pénzügyi stabilitását” – mondta Pósfay László, a Deloitte pénzügyi tanácsadási osztályának igazgatója.

A tavaly elindított Növekedési Kötvényprogram arra késztette a bankokat, hogy megszokott hitelezési tevékenységük mellett egy kevésbé kötött forrásbiztosítási folyamatban vegyenek részt. A kezdeti ismerkedési fázist követően mostanra közel húsz társaság bocsátott ki kötvényt, a Magyar Nemzeti Bank pedig 300 milliárdról 450 milliárd forintra emelte az értékpapír-vásárlásra szánt keretösszegét. Emiatt az elemzők a kötvénypiac fellendülésére számítottak. A koronavírus-járvány lelassította a növekedést, de még ebben a piaci környezetben is akadnak példák sikeres kötvénykibocsátásra.

Az MNB hangsúlyos szerepvállalása mellett a társaságokat jelenleg is finanszírozó bankok, illetve az új finanszírozóként belépni kívánó hitelintézetek aktivitása is szükséges a sikeres kibocsátáshoz.

„A bankszektor a jelenlegi válsághelyzetből adódóan megfontoltabbá vált a programmal összefüggő befektetések kapcsán. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a bankok elfordulnak a kötvényprogramtól, de a jövőben még körültekintőbben fognak eljárni a hiteldöntéseknél” – mondta Szot Márton, K&H Bank Corporate Finance vezetője.

A COVID-19 járvány rövid távon elbizonytalanította a társaságokat, és mind a kibocsátók, mind a befektetők részéről lelassította a döntéshozatalt. A gazdaságpolitika több mentőprogramot is bevezetett, ezért a cégeknek alaposan át kell gondolniuk, hogy milyen konstrukció támogatja leginkább a terveiket” – tette hozzá Nagy Gábor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS