2023. január 1-től kedvezőbbek lesznek az átalányadózó egyéni vállalkozókra vonatkozó adó- és járulékszabályok – hívja fel a figyelmet a NAV.
1. Az átalányadózás bevételi értékhatára
2023. január 1-től megszűnik az átalányadózás választásához kapcsolódó bevételi értékhatár, így az egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha a 2022. évi vállalkozói bevételének összege meghaladja
A jövő évtől kezdve az egyéni vállalkozó addig adózhat az átalányadózás szerint, amíg a bevétele a 2023-as adóévben nem haladja meg
A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. Az is tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozónak számít, aki közvetlenül az átalányadózásra áttérés előtt katás volt, a bevételt ilyenkor is arányosítani kell.
2. Az átalányadózás ismételt választásának feltételei
A jövő évtől jelentősen csökken az az időszak, amelyben az átalányadózást megszüntető egyéni vállalkozó nem lehet újra átalányadózó.
Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózást megszünteti vagy az arra való jogosultsága megszűnik, a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhat ismételten átalányadózást.
3. Az adóelőleg megállapítása és bevallása
Jövőre változnak az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékfizetésére vonatkozó szabályok, és emiatt módosul a családi járulékkedvezményt év közben igénybe vevő átalányadózó egyéni vállalkozók szja-előlegének megállapítása is.
Ha a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó év közben családi járulékkedvezményt is érvényesít, akkor az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente kell megállapítania és bevallania a 2358-as bevallásban.
4. Költséghányad
A következő évtől az az átalányadózó egyéni vállalkozó is 80 százalékos költséghányadot vonhat le a bevételéből az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor, aki az adóév egészében kizárólag a TESZOR 85.53.11 Személygépjármű-vezető képzés tevékenységből szerez bevételt.
Jövőre a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékot új szabályok szerint, „göngyölítéssel” kell kiszámítania.
A havi társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított, szja-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.
Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó társadalombiztosítási jogviszonya nem az év elején jött létre, a járulékkötelezettség összegét a biztosítási jogviszony létrejöttétől kell kiszámítani. A tárgynegyedév utolsó napja előtt megszűnt jogviszonynál addig kell fizetni a járulékot, amíg az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya megszűnik.
A göngyölítéses módszer alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként figyelembe vett összeget. Az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó legalább egy napig biztosított volt.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét el nem érő jövedelme továbbra is szja-mentes, ezért ez a jövedelemrész nem képez járulékalapot.
A biztosított egyéni vállalkozó tb-járulékának alapja 2023-ban is havonta legalább a minimálbér, ezért, ha a kiszámított összeg kisebb ennél, a járulékot a minimálbér után kell megfizetni.
A göngyölítéses módszert mind a főfoglalkozású, mind a nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozóknak alkalmazniuk kell, de a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak nem kell figyelembe venniük a minimum-járulékalapra vonatkozó rendelkezéseket.
2023-tól a szociális hozzájárulási adót is göngyölítéses módszerrel kell meghatározni. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adót a következőképpen kell kiszámítani.
Az új szabály alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) a szociális hozzájárulási adó alapjaként figyelembe vett összeget, majd a kapott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó legalább egy napig biztosított volt.
A szocho alapját a szja-előleg alapjának figyelembevételével kell megállapítani, azzal, hogy az szja-mentes jövedelem a szochoalapnak sem része. A főfoglalkozású egyéni vállalkozót a saját maga után havonta terhelő adó alapja továbbra is legalább a minimálbér 112,5 százaléka, ezért, ha a göngyölítéses módszerrel kiszámított szochoalap kisebb ennél az összegnél, akkor a szochót a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni.
Járulékbevallás
Változik az átalányadózó egyéni vállalkozóknál a tb-járulék és a szocho bevallásának gyakorisága. 2023-tól a foglalkoztatónak nem minősülő, átalányadózó egyéni vállalkozónak – a tárgynegyedév adatait havonként külön feltüntetve – negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig kell elektronikusan benyújtania a 2358 jelű járulékbevallást.
Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó öregségi nyugdíj iránti igényt nyújt be, a nyugdíjkérelem benyújtását követő harminc napon belül saját magára vonatkozóan soron kívüli adóbevallást kell tennie a bevallással még le nem fedett, az öregségi nyugdíj megállapításának általa kért kezdő napját megelőző napig terjedő időszakra.
További részletek, hivatkozott jogszabályok a NAV közleményében.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.