Jönnek a közigazgatási bíróságok

2018. 12. 20., 11:29

A legfontosabb tudnivalókat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.

Az Országgyűlés 2018. december 12-én elfogadta a közigazgatási bíróságokról szóló, valamint az azok felállításához kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvényjavaslatokat. Bár a közigazgatási bíróságok témája nagy sajtónyilvánosságot kapott, érdemes áttekinteni, hogy mi változik pontosan az új bíróságok felállításával – olvasható a PwC Magyarország friss közleményében.

A legjelentősebb szervezeti változást az az újítás hozza, hogy a jelenleg is működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok helyett, 2020. január 1-től a közigazgatási törvényszékek, valamint a Közigazgatási Felsőbíróság rendelkezik hatáskörrel a közigazgatási jogviták elbírálására. A hatályos szabályozás szerint Magyarországon 20 közigazgatási és munkaügyi bíróság működik, azonban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény illetékességi szabályai alapján 2018. január 1. napjától a közigazgatási perek jelentős részét már most is csak nyolc, regionális illetékességgel eljáró közigazgatási és munkaügyi bíróság intézi. Tekintettel arra, hogy az új közigazgatási törvényszékek illetékességi területe megegyezik a jelenlegi nyolc, regionális illetékességgel rendelkező közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékességi területével, a közigazgatási perek kapcsán érdemi gyakorlati változást nem hoz az új törvény. (Nem úgy a munkaügyi perek esetén, amelyekben 2020. január 1-től első fokon a „rendes” törvényszékek járnak el.)

Azokat a 2018. december 31-én még folyamatban lévő közigazgatási pereket, amelyek regionális illetékességgel nem rendelkező közigazgatási és munkaügyi bíróságokon zajlanak (például Nyíregyházán, Kecskeméten, Székesfehérváron), 2019. február 1-jéig át kell tenni a regionális illetékességgel rendelkező közigazgatási és munkaügyi bíróságokra.

A közigazgatási törvényszék határozata ellen előterjesztett perorvoslati kérelmeket a Kúria helyett egy új intézmény, a Közigazgatási Felsőbíróság bírálja el.

Fontos kiemelni a közigazgatási bírák személyi állományát érintő változásokat is. Amellett, hogy a jelenleg közigazgatási ügyszakban tevékenykedő bírák kérhetik a közigazgatási bíróságokra történő átvételüket, a közigazgatási ismeretekkel rendelkező más személyek előtt is megnyílik a lehetőség, hogy közigazgatási bíróvá váljanak. Ez azt jelenti, hogy az új szabályozás értelmében akár olyan, közigazgatási szervnél (így például adóhatóságnál) tevékenykedő személyek is közigazgatási bíróvá nevezhetőek ki, akik bár jogi szakvizsgával rendelkeznek, korábban bírói tevékenységet nem végeztek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.