Jogszerűtlen gyakorlat egyes behajtó cégeknél?

2019. 07. 03., 09:32

Az adósok jogaik megóvása érdekében gyakran fordulnak ügyvédhez, amikor valamilyen követeléskezelő cég levelét kézhez kapják. Amikor az ügyvéd elvállalja az adós jogi képviseletét, akkor egy ügyvédi meghatalmazást kell küldenie a behajtó cégnek. És itt jön a képbe a behajtó cég finoman szólva megkérdőjelezhető gyakorlata. Miért? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi is a meghatalmazás?

A Polgári Törvénykönyv általánosságban rendelkezik a meghatalmazásról: „a meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat” – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Az egyoldalú jognyilatkozat annyit jelent, hogy azt a Polgári Törvénykönyvben foglalt általános szabályok alapján az a meghatalmazó nyilatkozatát tartalmazza. (A meghatalmazásról még itt is olvashatsz: Megbízás vagy meghatalmazás?)

A meghatalmazást olyan formában kell megtenni, amilyen formában abban az ügyben lehet nyilatkozni, amire a meghatalmazás szól. Ha például egy ingatlan adásvételi szerződést írna alá valaki meghatalmazottként, akkor a meghatalmazásnak is írásban kell lennie, hiszen az adásvételi szerződéshez is kötelező az írásbeli alak.

A gyakorlatban azonban minden esetben célszerű a meghatalmazást írásba foglalni, hiszen enélkül elég nehéz igazolni, hogy ki helyett és milyen alapon nyilatkozik, jár el a meghatalmazott.

Meddig él a meghatalmazás?

Lényeges kérdés, hogy a meghatalmazás meddig szólhat, van-e időbeli korlátja? A törvény úgy rendelkezik, hogy „a meghatalmazás visszavonásig érvényes”.

Az ügyvédi meghatalmazás speciális szabályai

Az ügyvédi meghatalmazás speciális szabályait az ügyvédi tevékenységről szóló törvény mondja ki.

A meghatalmazást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell az ügyvéd elfogadó nyilatkozatát is.

Láthatjuk, hogy a Polgári Törvénykönyv általános szabályaihoz képest többlet szabály, hogy mindig írásba kell foglalni az ügyvéd részére szóló meghatalmazást, és azt az ügyvédnek el kell fogadnia.

Amikor az adós megbízza az ügyvédet a jogi képviseletének ellátásával, az ügyvéd egy meghatalmazást küld a követeléskezelő felé, amiben tudatja, hogy kinek az ügyében jár el.

A meghatalmazásnak a fenti szabályoknak kell megfelelnie és természetesen ki kell belőle derülnie, hogy az ügyvéd kit képvisel és milyen ügyben. Ehhez a meghatalmazásban szerepelnie kell olyan személyes adatoknak, ügy megjelölésnek, ami alapján a másik fél be tudja azonosítani az adóst és az ügyét. Azt nem írja elő jogszabály, hogy pontosan milyen adatokat kell feltüntetni ehhez, értelemszerűen azokat és annyit, amiből megtörténhet a beazonosítás.

Mi nem stimmel egyes követeléskezelő cégek gyakorlatában?

Egyes követeléskezelő cégek nem egyszer alkalmazzák azt a gyakorlatot, hogy az ügyvéd részére a kért adatok helyett egy forma válaszlevelet küldenek, amiben arról tájékoztatják, hogy adatvédelmi okokból kifolyólag nem áll módjukban információval szolgálni, mert szerintük a meghatalmazás nem tartalmazza a meghatalmazó személyes adatait, valamint a meghatalmazás időbeli terjedelmét.

Milyen adatot hiányolnak?

  • A meghatalmazó születési helyét, idejét és anyja nevét, és
  • a meghatalmazás időbeli terjedelmét.

Kötelező a születési adatokat és anyja nevét megadni?

Ha már a behajtó cég adatvédelmi okokra hivatkozva nem hajlandó a jogszerűen eljáró jogi képviselő részére adatot szolgáltatni, akkor érdemes megnézni, hogy valóban jogszerű-e az adós születési helyét, idejét és anyja nevét megkövetelni a meghatalmazásban.

A meghatalmazásnak a lényege, hogy egyértelműen kiderüljön, ki adta, kinek és milyen ügyben. Ehhez nem feltétlenül szükséges a meghatalmazó, vagyis az adós születési helye, ideje és anyja neve. Már csak azért sem, mert az adós neve, lakcíme és például a folyamatban lévő ügy száma, azonosítója együttesen elegendő adat az adott ügy beazonosításához.

Mégis tegyük fel – aminek azért icipici a valószínűsége, de ki tudja, akár ilyen is előfordulhat – két adós van, ugyanolyan névvel, ugyanazon a lakcímen és még az ügyük is azonos számon fut. Ilyen esetben természetesen előfordulhat, hogy szükséges még egy személyes adat, ami egyértelművé teszi a beazonosítást, mondjuk az anyja neve. De a születési helyre, időre itt sem lenne szükség, mert az már igazán szürreális lenne, ha a két adósnak még az édesanyját is pontosan ugyanúgy hívnák.

Vagyis ritka esetben előfordulhat, hogy kell még további személyes adat is. Ekkor természetes, hogy a behajtó cég válaszban tájékoztatja az ügyvédet és további adatot, másik meghatalmazást kér. Ennek a kérésnek azonban elég konkrétnak kell lennie, nem pedig egy forma levélnek, ami felsorolja, hogy szerintük milyennek kell lennie az ügyvédi meghatalmazásnak.

Valóban jogos probléma az időbeli terjedelem hiánya?

Itt van még a másik probléma az elvárt tartalommal kapcsolatban. Ez pedig a meghatalmazás időbeli terjedelme.

Mert ezt bizony már a legnagyobb jószándékkal sem tudom megmagyarázni. Hiszen a törvény mondja ki: „a meghatalmazás visszavonásig érvényes”.

Ha a meghatalmazás kifejezetten nem tartalmazza, hogy meddig szól, akkor azt addig kell figyelembe venni, amíg vissza nem vonják. Egyértelmű.

A hab a tortán

Ezt már csak az érdekesség kedvéért osztom meg az olvasóval. Olyan eset is előfordult, amikor a behajtó cég visszaírt az ügyvédnek, hogy nem adhat számára információt az ügyfelével kapcsolatos ügyben, mert szerinte a meghatalmazás alapján nem azonosítható be az ügyfél, miközben az ügyfelet külön levélben értesítette. Tehát akkor kit nem sikerült beazonosítaniuk?

Az igazsághoz mindenképpen hozzátartozik, hogy a fentiek nem minden követeléskezelő cég gyakorlatában fordulnak elő. Ahol igen, ott érdemes lenne felülvizsgálni az eljárási rendet.

A jogszerű, jóhiszemű eljárás olyan általános és törvényben előírt követelmény, amely mindkét felet köti: a behajtót és az adóst is.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-02-04 14:40:00
A magyar vállalkozásoknak sok problémával kell manapság megküzdeniük, a legrosszabb azonban a bizonytalanság – mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az ATV Start című műsorában.
2023-02-04 14:23:33
Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.
2023-02-03 18:13:39
Minden évben az egységes kérelmek mintegy 70 százalékát, megközelítőleg 108 ezer kérelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászainak közreműködésével nyújtják be a gazdálkodók. Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt meg kell újítani az ehhez szükséges meghatalmazásokat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal meghívására 2023. január 30-31. között hazánkba látogatott a finn nukleáris hatóság főigazgatója, Petteri Tiippana, valamint Janne Nevalainen projektigazgató.