Jogszerű vagy jogsértő perbeli bizonyíték? Bármi felhasználható?

2021. 01. 14., 18:30

A cél szentesíti az eszközt? Bármilyen bizonyíték elfogadható egy perben, függetlenül attól, jogszerűen jutott-e hozzá a felhasználó? Hol van a határ? Mi az, ami felhasználható bizonyítékként egy polgári perben? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi lehet perbeli bizonyíték?

Elsőként azt nézzük meg, hogy egyáltalán milyen bizonyítékok lehetnek egy polgári perben! Milyen bizonyítási eszközökkel élhetnek a felek? – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A polgári perek szabályait külön jogszabály, a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályozza részletesen.

Bizonyítási eszközként különösen:

  • tanú,
  • szakértő,
  • okirat,
  • képfelvétel,
  • hangfelvétel,
  • kép- és hangfelvétel,
  • egyéb tárgyi bizonyítási eszköz

vehető igénybe.

Mikor jogsértő egy bizonyíték?

A törvény kimondja, hogy jogsértőnek minősül az a bizonyítási eszköz:

  • Amit az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg, illetve állítottak elő. Ilyen eset például, ha valakitől erőszakos úton szereznek meg egy bizonyítékot. Láthatjuk, hogy az erőszak tehát ilyen módon sem kifizetődő.
  • A jogsértő módon keletkezett bizonyíték, mint például egy titokban készített hangfelvétel.
  • Az a bizonyíték, amit jogsértő módon szereztek meg, például azt ellopták.
  • Amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene. Ilyen lehet egy fotó vagy hangfelvétel, aminek a felhasználásához az érintett személy nem járult hozzá.

„Szabad a gazda?”

A 2018. előtti polgári peres eljárások során a törvény nem szabályozta a jogsértő bizonyítási eszközök felhasználhatóságát.

A szabad bizonyítás elve több esetben mindent felülírt. Ennek egyik oka lehetett, hogy a korábbi szabályozás kialakulása idején még nem álltak mindenkinek rendelkezésére olyan technikai eszközök, melyek alkalmasak lehetnek jogsértő bizonyítékok megszerzésére. Gondoljunk csak a ma már szinte mindenki táskájában ott lapuló mobil telefonokra, melyekkel könnyedén lehet hozzájárulás nélkül fotót, videót, hangfelvételt készíteni. Nem csoda, hogy a jogellenesen megszerzett bizonyítékok kérdése, a szabályozás iránti igény egyre égetőbbé vált.

Természetesen a korábbi szabályozás hiánya sem tette jogszerűvé a jogsértő bizonyítékok megszerzését vagy felhasználását. Ez azonban sok esetben másik lapra tartozott. Nem volt egyedi eset, hogy egy adott perben a bizonyítékot figyelembe vették, ha alkalmas volt a perben bizonyítandó tények bizonyítására. Ez azonban nem mentesítette a jogellenes bizonyítékot használó felet a jogsértés egyéb negatív következményei alól, ami akár egy újabb perhez is vezethetett.

Új szabályok a jogsértő bizonyítási eszközökről

A 2018-tól indult perekben már az új polgári perrendtartás szabályait kell figyelembe venni. Az új törvény külön kitér a jogsértő bizonyítékok perbeli felhasználhatóságára.

A fő szabály, hogy jogsértő bizonyítási eszköz a perben nem használható fel.

Van azonban kivétel.

Mikor veheti figyelembe a bíróság a jogsértő bizonyítékot?

Ahhoz, hogy egy perben megfelelő döntés születhessen, időnként szükség lehet a jogsértő bizonyíték figyelembevételére is. Van, hogy egyszerűen nincs más mód a történtek alátámasztására. Ezért a törvény bizonyos esetekben lehetővé teszi a bíróságnak, hogy egy-egy jogsértő bizonyítékot is figyelembe vehessen. Ennek azonban megvannak a maga szabályai, mely köti a bíróságot.

A jogsértő bizonyítási eszközt a bíróság is csak kivételesen, meghatározott feltételek fennállása esetén, meghatározott elvek alapján veheti figyelembe. Ennek körében például figyelemmel kell lennie arra, hogy

  • a jogsértő bizonyítási eszköz milyen jogsérelemmel járt,
  • lehetne-e anélkül is megfelelően bizonyítani a történteket,
  • milyen módon, körülmények között született meg a bizonyíték stb.

Például egy jogvitában lehet, hogy a szóbeli szerződés csak egy engedély nélkül készített hangfelvétellel tárható fel megfelelően, mert semmilyen más bizonyíték nem áll rendelkezésre.

Arra azonban ilyen esetben is figyelnie kell a bizonyítékot előterjesztő félnek, hogy a jogsértő bizonyítási eszköz perben való felhasználása a fél büntetőjogi, szabálysértési, illetve polgári jogi felelősségét nem érinti, azt adott esetben nem szünteti meg. A jogellenes tehát nem válik csak azért jogszerűvé, mert nincs más lehetőség a bizonyításra. Erre a bizonyító felet a perben figyelmeztetni kell.

A szigorúan tiltó listás bizonyíték

A törvény egy esetben mindenféle egyéb mérlegelés nélkül teljesen kizárja a jogsértő bizonyítékot.

Ha a bizonyítási eszközt az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szerezték meg, illetve állították elő, akkor azt a bíróság köteles mérlegelés nélkül figyelmen kívül hagyni.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS