Jogszerű vagy jogsértő perbeli bizonyíték? Bármi felhasználható?

2021. 01. 14., 18:30

A cél szentesíti az eszközt? Bármilyen bizonyíték elfogadható egy perben, függetlenül attól, jogszerűen jutott-e hozzá a felhasználó? Hol van a határ? Mi az, ami felhasználható bizonyítékként egy polgári perben? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi lehet perbeli bizonyíték?

Elsőként azt nézzük meg, hogy egyáltalán milyen bizonyítékok lehetnek egy polgári perben! Milyen bizonyítási eszközökkel élhetnek a felek? – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A polgári perek szabályait külön jogszabály, a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályozza részletesen.

Bizonyítási eszközként különösen:

  • tanú,
  • szakértő,
  • okirat,
  • képfelvétel,
  • hangfelvétel,
  • kép- és hangfelvétel,
  • egyéb tárgyi bizonyítási eszköz

vehető igénybe.

Mikor jogsértő egy bizonyíték?

A törvény kimondja, hogy jogsértőnek minősül az a bizonyítási eszköz:

  • Amit az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg, illetve állítottak elő. Ilyen eset például, ha valakitől erőszakos úton szereznek meg egy bizonyítékot. Láthatjuk, hogy az erőszak tehát ilyen módon sem kifizetődő.
  • A jogsértő módon keletkezett bizonyíték, mint például egy titokban készített hangfelvétel.
  • Az a bizonyíték, amit jogsértő módon szereztek meg, például azt ellopták.
  • Amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene. Ilyen lehet egy fotó vagy hangfelvétel, aminek a felhasználásához az érintett személy nem járult hozzá.

„Szabad a gazda?”

A 2018. előtti polgári peres eljárások során a törvény nem szabályozta a jogsértő bizonyítási eszközök felhasználhatóságát.

A szabad bizonyítás elve több esetben mindent felülírt. Ennek egyik oka lehetett, hogy a korábbi szabályozás kialakulása idején még nem álltak mindenkinek rendelkezésére olyan technikai eszközök, melyek alkalmasak lehetnek jogsértő bizonyítékok megszerzésére. Gondoljunk csak a ma már szinte mindenki táskájában ott lapuló mobil telefonokra, melyekkel könnyedén lehet hozzájárulás nélkül fotót, videót, hangfelvételt készíteni. Nem csoda, hogy a jogellenesen megszerzett bizonyítékok kérdése, a szabályozás iránti igény egyre égetőbbé vált.

Természetesen a korábbi szabályozás hiánya sem tette jogszerűvé a jogsértő bizonyítékok megszerzését vagy felhasználását. Ez azonban sok esetben másik lapra tartozott. Nem volt egyedi eset, hogy egy adott perben a bizonyítékot figyelembe vették, ha alkalmas volt a perben bizonyítandó tények bizonyítására. Ez azonban nem mentesítette a jogellenes bizonyítékot használó felet a jogsértés egyéb negatív következményei alól, ami akár egy újabb perhez is vezethetett.

Új szabályok a jogsértő bizonyítási eszközökről

A 2018-tól indult perekben már az új polgári perrendtartás szabályait kell figyelembe venni. Az új törvény külön kitér a jogsértő bizonyítékok perbeli felhasználhatóságára.

A fő szabály, hogy jogsértő bizonyítási eszköz a perben nem használható fel.

Van azonban kivétel.

Mikor veheti figyelembe a bíróság a jogsértő bizonyítékot?

Ahhoz, hogy egy perben megfelelő döntés születhessen, időnként szükség lehet a jogsértő bizonyíték figyelembevételére is. Van, hogy egyszerűen nincs más mód a történtek alátámasztására. Ezért a törvény bizonyos esetekben lehetővé teszi a bíróságnak, hogy egy-egy jogsértő bizonyítékot is figyelembe vehessen. Ennek azonban megvannak a maga szabályai, mely köti a bíróságot.

A jogsértő bizonyítási eszközt a bíróság is csak kivételesen, meghatározott feltételek fennállása esetén, meghatározott elvek alapján veheti figyelembe. Ennek körében például figyelemmel kell lennie arra, hogy

  • a jogsértő bizonyítási eszköz milyen jogsérelemmel járt,
  • lehetne-e anélkül is megfelelően bizonyítani a történteket,
  • milyen módon, körülmények között született meg a bizonyíték stb.

Például egy jogvitában lehet, hogy a szóbeli szerződés csak egy engedély nélkül készített hangfelvétellel tárható fel megfelelően, mert semmilyen más bizonyíték nem áll rendelkezésre.

Arra azonban ilyen esetben is figyelnie kell a bizonyítékot előterjesztő félnek, hogy a jogsértő bizonyítási eszköz perben való felhasználása a fél büntetőjogi, szabálysértési, illetve polgári jogi felelősségét nem érinti, azt adott esetben nem szünteti meg. A jogellenes tehát nem válik csak azért jogszerűvé, mert nincs más lehetőség a bizonyításra. Erre a bizonyító felet a perben figyelmeztetni kell.

A szigorúan tiltó listás bizonyíték

A törvény egy esetben mindenféle egyéb mérlegelés nélkül teljesen kizárja a jogsértő bizonyítékot.

Ha a bizonyítási eszközt az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szerezték meg, illetve állították elő, akkor azt a bíróság köteles mérlegelés nélkül figyelmen kívül hagyni.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS