Jogsértő az eltérő fizetés azonos munkakör esetén?

Jogsértő az eltérő fizetés azonos munkakör esetén?
2023. 06. 15., 18:53

A munka világában a fizetés, vagyis a munkabér az egyik leglényegesebb kérdés. Ez a munkáltatókat és a munkavállalókat is foglalkoztatja. A munkáltató célja sok esetben az, hogy minél kevesebbet fizessen. Ezzel szemben a munkavállaló minél magasabb bért szeretne elérni. Nem véletlen tehát, hogy a munkajogi szabályok között jelen van az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve. De mit is takar ez pontosan? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.

Mitől függ, hogy mennyi a fizetés?

A munkabérben a feleknek írásban kell megállapodniuk. A Munka Törvénykönyve kötelező szabályként rögzíti, hogy a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. A jogszabály tehát az alapbért tekinti a munkaszerződés kötelező elemének.

A dolgozó fizetése egyéb elemeket is tartalmazhat, mint például a versenytilalom ellenértékét, illetve a munkáltató prémiumot is adhat. Ezek azonban nem kötelező elemei a munkaszerződésnek. Természetesen vannak olyan kötelező bérpótlékok, melyek attól függetlenül is megilletik a munkavállalót, hogy az külön szerepel-e a munkaszerződésben. Ilyen például az ünnepnapi munkavégzés díjazása.

A munkabér alapvetően a felek szabad megállapodásától függ. Bár a felek megállapodása lényeges, vannak olyan előírások, melyeket mindenképpen be kell tartani. Ilyen például a minimálbér és a garantált bérminimum, amit kormányrendeletben írnak elő.

Valóban létezik az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve?

A Munka Törvénykönyvét akár oda-vissza nagyítóval is átolvashatnád, kifejezetten mégsem találod meg benne az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvét. Lehet, hogy ez csak egy jól hangzó álom, de valójában nem is írja elő törvény?

Szerencsére puszta álomnál többről van szó. Ez egy olyan alapelv, amit bár a Munka Törvénykönyve szó szerint nem tartalmaz, mégis érvényesül az egyenlő bánásmód követelményén keresztül. Olvass tovább, és elmagyarázom, hogy hogyan.

Hogyan érvényesülhet az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elve?

A Munka Törvénykönyve tartalmazza az egyenlő bánásmód követelményét. A törvény előírja, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

Mit jelent ez pontosan?

A munkáltató a munka díjazásánál sem sértheti meg az egyenlő bánásmódot. Vagyis ez alapján az egyenlő munkáért egyenlő bért kell adnia.

Mikor beszélhetünk egyenlő munkáról?

Ha megnézzük a törvényi előírást, láthatjuk, hogy az egyenlő bér követelménye egyenlő munka esetén áll fenn. Na, de mikor beszélhetünk egyenlő munkáról? Hiszen a munkát, a munkaköröket nem tudjuk patikamérlegen lemérni, hogy valóban egyenlőek-e.

A törvény támpontokat ad, hogy milyen módon lehet megállapítani egyenlő-e a dolgozók munkája. Felsorolja, hogy milyen körülmények alapján kell megállapítani a munka egyenlő értékét.

A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Ezek alapján lehet meghatározni, hogy egyenlőnek tekinthető-e két munkatárs munkája.

Mikor sérülhet az egyenlő bánásmód követelménye eltérő fizetés esetén?

Bár a fenti törvényi szabályok alapján már közelebb kerültünk a válaszhoz, még mindig van, amit figyelembe kell venni. Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatban ugyanis külön törvény további szabályokat is tartalmaz. Ezek a szabályok adják meg, hogy mikor sérthetik meg az egyenlő bánásmódot. Az egyenlő bánásmódról szóló törvényt nem nézzük meg részletesen, de bepillantunk, hogy mikor is lehet szó az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének megsértéséről.

Nagyon fontos, hogy az egyenlő bánásmód követelménye nem azt jelenti, hogy mindig minden ember egyenlő. Azt pedig végképp nem, hogy mindig minden munkavállalónak egyforma bért kell kapnia.

Az egyenlő munkabér követelményének megsértése során leginkább a kisebb munkabérrel rendelkező dolgozó hátrányos megkülönböztetése valósulhat meg. A hátrányos megkülönböztetés azonban csak a törvényben meghatározott úgynevezett védett tulajdonságok miatt elszenvedett hátrányok esetén állhat fenn. Ezek a védett tulajdonságok például a következők:

  • a személy neme,
  • életkora,
  • nemzetisége,
  • anyanyelve,
  • egészségi állapota,
  • fogyatékossága,
  • vallási vagy világnézeti meggyőződése,
  • politikai véleménye,
  • anyasága (terhessége) vagy apasága stb.

Ám önmagában a védett tulajdonság még nem alapozza meg a hátrányos megkülönböztetést. A közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor valósulhat meg, ha egy személy valós vagy vélt védendő tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy. Fontos tehát, hogy nem önmagában kell vizsgálni, hogy egy személyt ért-e hátrány, hanem mindig egy másik, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez, csoporthoz viszonyítva. Enélkül ugyanis megkülönböztetésről sem beszélhetünk.

Jogszerű vagy jogsértő az eltérő fizetés?

Egyenlő munkáért eltérő munkabért fizetni nem minden esetben jogsértő. Ha az egyenlő bánásmód követelménye nem sérül, az eltérő fizetés is jogszerű lehet. Az eltérő fizetés azonban jogsértő lehet, ha az eltérés oka valamely védett tulajdonság, és a hátrányt szenvedett dolgozó egyenlő munkát végez a magasabb fizetésért foglalkoztatott kollégával. Vagyis nem azért kisebb a fizetése, mert például kisebb a felelősségi köre, a tapasztalata, a szakképzettsége stb., hanem például csak azért, mert ő az egyetlen női kolléga a férfi munkatársi gárdában.

A kisebb munkabér önmagában még nem jelenti, hogy a munkáltató megsértette volna az egyenlő bánásmód követelményét, hiszen az eltérő fizetésnek lehetnek jogszerű okai. A hátrányos megkülönböztetés megállapítása mindig alapos vizsgálatot igényel, ehhez ugyanis sok tényezőt kell feltárni.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS