Hogyan védje egy kkv a márkáját? – Még pályázható a védjegy-bejelentési támogatás

2023. 09. 14., 11:08

Egy cégnév, márkanév vagy terméknév bevezetése sok időbe és pénzbe kerül, ezért sokat is ér. A legtöbb esetben mégsem védi a márkákat semmi, bárki lemásolhatja. Ez ellen véd a védjegyoltalom, amit december 8-ig még Európai Uniós támogatással igényelhetnek a kis- és közepes vállalkozások.

„Ezerszer egyszerűbb és olcsóbb egy védjegy bejegyzése, mint jogi vitába bonyolódni vagy új márkát felépíteni. Védjegyoltalom nélkül, ha a konkurencia megtévesztően hasonló termékeket és emblémákat használ, évekbe és tetemes perköltségbe is telhet, mire jogorvoslatot nyerhetünk. Ezzel szemben, egy bejegyzett védjeggyel ez gyerekjáték" – érvel dr. Bodó Gergely ügyvéd, a Bodó Ügyvédi Iroda vezetője.

A januárban indult támogatási program keretében az Európai Unió visszatéríti a nemzeti vagy uniós védjegyek, formatervezési minták bejelentési díjának 75 százalékát, illetve az Unión kívüli védjegyek 50 százalékát.

Egy vállalkozás legfeljebb 1000 euró összegű visszatérítést kaphat. A pályázaton európai uniós székhellyel rendelkező, mikro-, kis- vagy középvállalkozások vehetnek részt. A pályázat 2023. december 8-ig tart. A pályázati keretösszeg 25 millió euró, a pályázatok elbírálása érkezési sorrendben történik, tehát érdemes mihamarabb benyújtani.

Kinek érdemes a védjegyoltalommal élni?

„Nagyon nehéz meghúzni a határt, szívem szerint azt mondanám, minden működő vállalkozásnak. De talán könnyebben választ kaphatunk, ha megfordítjuk a kérdést: mekkora veszteséggel járna, ha egy másik cég megtévesztésig hasonló névvel folytatna hasonló tevékenységet? Ha ez nagyobb vagy egyenlő a védjegy költségével, már megéri befektetni. Az aktív kommunikációt folytató cégek számára pedig kifejezetten javasolt élni a védjegybejelentés lehetőségével, hiszen ilyenkor a márkanév széles körben forog, a másolás kockázata is nagyobb” – tanácsolja dr. Bodó Gergely.

Gyakori kérdés, hogy mit lehet levédeni, mi nevezhető védjegynek? Védjegy lehet a márkanév, terméknév, termék vagy szolgáltatás különböző elemei, a neve mellett, az írásmódja, grafikája és például a színei is, melyek az egyediséget biztosítják. Emellett minden egyéb egyedi ismertetőjel levédhető, például egy szlogen.

A vállalkozás tevékenységének helyszínétől, valamint jövőbeli terveitől függően három besorolású védjegyoltalom közül lehet választani. A nemzeti védjegy bejegyzés Magyarország területén biztosítja a védjegyoltalmat, az Európai Uniós védjegy bejegyzés az Európai Unió minden tagállamára kiterjed, míg a nemzetközi védjegy bejegyzés azokban az országokban biztosít védjegyoltalmat, ahol bejegyezték. Kiemelkedő jelentősége van a védjegybejelentés napjának, ugyanis ettől számítják a védjegy elsőbbségét.

A nemzeti védjegy dokumentációja egyszerűbb, azonban az Uniós és nemzetközi pályázat összetettebb a folyamat. Dr. Bodó Gergely szerint a védjegyek bejelentésekor és a védjegyoltalom bitorlását követően is érdemes ügyvéd segítségét igénybe venni a jogszerűség biztosítása érdekében.

Mit tehet az, akinek jogtalanul használják a márkanevét, logóját?

Amikor egy logót, emblémát, márkanevet valaki jogtalanul használ, akkor bitorlás történik. Ha a két szolgáltatás vagy termék közötti hasonlóság véletlen, azt a jog jóhiszemű bitorlásnak is nevezi.

Ilyenkor gyakran egy ügyvédi felszólítás után kiderül, hogy a bitorlás nem volt szándékos és a bitorló azonnal megváltoztatja a megtévesztő márkajegyeket. Súlyosabb esetben azonban a másolás következtében védjegybitorlás miatt eljárást kell kezdem. Ilyenkor mindig ügyvéd jár el, hiszen bírósági tárgyalásra is sor kerül.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS