A gazdaság, tudomány, művészet és az élet más területein is nagy szerepe van a szellemi alkotásoknak. A szellemi alkotások általában valamilyen ötletben, elgondolásban gyökereznek, melyek később öltenek formát. Hogyan védhető le az ötlet? Kaphatnak-e jogi védelmet az új ötletek, elgondolások? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Az ötlet
A találmányok, művészeti alkotások, üzleti megoldások rendszerint egy ötleten, elgondoláson alapulnak, amely sok esetben valamilyen újdonságot, újszerűséget tartalmaz, de legalábbis megkülönböztethető jelleggel bír az adott területen.
Nagyon fontos tudni, hogy önmagában az ötlet még nem élvez jogi védelmet. Valamely ötlet, elv, elgondolás, elmélet, működési módszer, matematikai művelet nem minősül olyan szellemi alkotásnak, amelyet a jog védelemben részesít. Ennek az az oka, hogy nagyon megnehezítené az újítást és a fejlődést, ha már a puszta ötlet felhasználásához is engedélyre lenne szükség.
Az ötlet kifejeződési formája
Az öltetek rendszerint előbb-utóbb valamilyen formában jelennek meg, valamely kifejezési formát öltenek. Ez a forma lehet például egy regény, egy találmány vagy egy márkanév. Amennyiben az ötlet valamilyen tényleges, rögzített formában kifejezésre jut, megvalósításra kerül, akkor ebben a megjelenési formában már részesülhet védelemben. A szellemi alkotások nyújtotta védelemhez azonban bizonyos feltételeknek teljesülnie kell.
A jogi védelem szempontjából fontos, hogy az ötlet gazdája lehetőség szerint titokban tartsa az ötletét mindaddig, amíg az valamilyen védhető formát ölt. Például, ha valaki elmondja a regény ötletét egy másik személynek, és az ötlet alapján az utóbbi személy megírja és kiadja a saját regényét, az ötlet eredeti gazdája nem hivatkozhat arra, hogy a regény eredetileg ő ötletén alapul, ha saját maga nem alkotott művet az ötletből.
Milyen szellemi alkotás születhet egy ötletből?
A szellemi alkotások számára nyújtott védelmet rendszerint két nagy területre szokták felosztani:
Az iparjogvédelemnek számos részterülete van, így a szabadalom, a védjegy, az eredetmegjelölés, a földrajzi árujelző, a használati mintaoltalom, a formatervezési mintaoltalom, a növényfajta oltalom.
A szellemi alkotásokkal rokon, de nem tartozik szigorúan ebbe a körbe a védett ismeret vagy más néven know-how. A know-how az üzleti titok egy fajtája. Olyan műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeretet, tapasztalatot vagy ezek összeállítását jelenti, amelyet azonosítható módon rögzítettek, és vagyoni értéket képvisel. Ide tartozhat például egy termék előállításának folyamata vagy egy értékesítési rendszer felépítésére és szervezésére vonatkozó ismeretek. Amennyiben egy ötlet megvalósítása nem kaphat védelmet a szerzői vagy az iparjogvédelmi területen, attól know-how-ként még élvezhet a törvényben meghatározott védelmet.
A szerzői jog
A szerzői jog széles körben nyújt védelmet az irodalom, a tudomány, és a művészetek területén létrehozott alkotásoknak, valamint az ezek felhasználásához kötődő teljesítményeknek (pl. előadóművészek, filmkészítők).
Lehetetlen felsorolni a szerzői jog által védett művek összes típusát, mivel az említett területeken kiterjed minden egyéni, eredeti jellegű alkotásra. Szerzői jogi védelemben részesülnek például az irodalmi, képzőművészeti alkotások, filmalkotások, zeneművek, szoftverek, műszaki létesítmények tervei, iparművészeti alkotások, gyűjteményes művek.
A szerzői mű legfontosabb jellemzője, hogy egyéni és eredeti legyen. Olyannak kell lennie, ami korábban nem létezett, és maga a szerző alkotja meg, a maga egyéni kifejezési módján. Nem függ viszont a védelem a mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Tehát a rossz ötletből megvalósuló gyenge filmalkotást is védi a szerzői jog.
Szabadalmi védelmet a találmány kaphat. Az a találmány szabadalmazható a technika bármely területén, amely új, feltalálói tevékenységen alapul, és iparilag alkalmazható. A szabadalmi oltalom legfontosabb feltétele az újdonság. Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. Feltalálói tevékenységen alapul a találmány akkor, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható.
Szabadalmi oltalmat szabadalmi bejelentéssel lehet megszerezni. Tehát szemben a szerzői joggal, amely a művet megalkotásától külön eljárás nélkül is védi, a szabadalmi oltalom megszerzéséhez hatósági eljárás szükséges.
Az ötlet is lehet védjegyként védett?
Védjegyként kaphat védelmet valamely grafikai megjelölés, például ábra, szó vagy szóösszetétel. A védjegy arra szolgál, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Védjegyként kaphat védelmet az ötlet, ha például a márkanévként, a termék vagy szolgáltatás neveként, logójaként, vagy szlogenként jelenik meg.
A védjegy alapvetően a megkülönböztetést szolgálja. Így nem kaphat védjegyoltalmat az olyan megjelölés, amely összetéveszthető egy korábbi védjeggyel. Szintén nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha például a fogyasztók megtévesztésére alkalmas, vagy a közrendbe, közerkölcsbe ütközik.
Használati mintaoltalom, formatervezési mintaoltalom
Használatiminta-oltalmat valamely tárgy kialakítása, szerkezete vagy részeinek elrendezése kaphat. Ennek feltétele, hogy a minta új legyen, feltalálói lépésen alapuljon, és iparilag alkalmazható legyen. A használati minta közel áll a szabadalomhoz, de egyszerűbb a megszerzése, mivel a szabadalomnál kevésbé szigorú feltételeket kell teljesíteni.
A formatervezési mintaoltalom egy termék megjelenésére, közkeletű kifejezéssel dizájnjára szerezhető, feltéve, ha új és egyéni jellegű. Formatervezési minta az ipari vagy kézműipari árucikk egészének vagy részének a megjelenése. Az egyedi megjelenést a termék, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei eredményezik, így például az alak, a rajzolat, a körvonalak, a színek, a felület, és a felhasznált anyagok jellegzetessége.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.