Hogyan változott a gáz és áramdíj elévülése?

2024. 01. 30., 10:10

A követelések elévülési ideje általában 5 év. Léteznek azonban olyan igények, amelyek elévülési ideje az általánosnál rövidebb. Ebbe a körbe tartoztak hosszú ideig a felhasználó és a szolgálató közötti gáz, valamint a villamosenergia szolgáltatásra vonatkozó szerződésből eredő követelések is. Nemrég azonban változott a jogszabály. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Az elévülésről általában

Az elévülés azt jelenti, hogy az elévült követelés bírósági úton nem érvényesíthető, nem kényszeríthető ki a követelés teljesítése. Az elévült követelés tehát nem szűnt meg. A követelés kötelezettje önkéntesen továbbra is teljesíthet.

Az elévülés a követelés esedékessé válásakor kezdődik. Például, ha a kölcsönszerződés szerint a kölcsönösszeget 2024. február 1-ig kell visszafizetni, akkor a kölcsön visszafizetése iránti igény elévülése február 2. napján kezdődik.

Az elévülést főszabály szerint sem a bíróság, sem más hatóság nem veszi figyelembe hivatalból. A követelés elévülésére a kötelezettnek kell hivatkoznia. Ha ezt elmulasztja, az elévült követelést is behajthatják rajta. Ez alól a szabály alól jogszabály kivételt tehet. Ilyen például a munkajogi igény, amelynek elévülését a bíróság hivatalból vizsgálja és veszi figyelembe.

Az elévülés a követelést nem szünteti meg, hanem csak a bírósági úton való érvényesíthetőségét zárja ki. Ha elévült követelést teljesítünk, akkor azt nem követelhetjük vissza, hiszen a tartozás nem szűnt meg.

A gáz és áramdíj elévülése korábban

A követelések elévülési ideje főszabály szerint 5 év. Azonban léteznek olyan igények, amelyekre a jogszabályok rövidebb elévülési időt határoznak meg. 2023. szeptember 1. előtt ebbe a körbe tartoztak a felhasználókkal kötött földgáz, ill. villamosenergia szolgáltatással kapcsolatos szerződések.

2023. augusztus 31. napjáig a földgázellátásról szóló törvény szerint a felhasználóval kötött földgáz-kereskedelmi szerződésből, valamint elosztóhálózat-használati szerződésből eredő polgári jogi igények 3 év alatt évülnek el. Szintén 3 éves elévülési időt tartalmazott a villamos energiáról szóló törvény a hálózathasználati szerződésből, és a felhasználóval kötött villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények tekintetében. Így a felhasználók gáz és áramdíj fizetési kötelezettségeire is a 3 éves elévülési idő volt irányadó.

Hogyan változott a gáz és áramdíj elévülése?

Fontos változás, hogy 2023. szeptember 1. napjától az említett törvények módosultak. Ez a módosítás azonban nem a felhasználóknak kedvez. 2023. szeptemberétől a jogszabályok már nem tartalmazzák a rövidebb, 3 éves elévülési időre vonatkozó előírásokat. Ez azt jelenti, hogy 2023. szeptember 1. napjától a földgázzal és villamosenergia szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésekből származó igényekre az általános, 5 éves elévülési idő vonatkozik. Ebbe beletartozik a szolgáltatók gáz és áramdíj követelése is. Vagyis ekkortól a korábbi 3 éves elévülési idő 5 évre módosult.

Mi a helyzet a korábban indult elévülésekkel?

Mi történik azon gáz, ill. áramdíj követelésekkel, amelyek elévülési ideje már folyamatban volt 2023. szeptember 1-jén? Meghosszabbodik-e ezen követelések elévülési ideje is?

A törvénymódosítás rendezte ezt a helyzetet. A módosítás előtt megkezdődött elévülésre még a korábbi, 3 éves elévülési időt kell alkalmazni. Tehát, ha a gáz vagy áramdíjra vonatkozó fizetési kötelezettség 2023. szeptember 1-jét megelőzően esedékessé vált, akkor ezekre a 3 éves elévülési idő érvényes. A szeptember 1-jén vagy ezt követően esetékessé vált tartozások pedig már 5 év alatt évülnek el.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 19:10:00
Az Agroinform.hu legfrissebb felmérése szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS