Hogyan nevezzük el a cégünket? – A névadás legfontosabb szabályai

2020. 06. 08., 18:15

Mintegy félmillió cég van Magyarországon. Nem könnyű hát olyan cégnevet találni, ami még senkinek nem jutott eszébe, és ráadásul a cégnyilvántartásba is bejegyezhető. De mit bír el a cégnév? Melyek a névadás szabályai? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.

Érdekes cégnevek, melyek nagyon is léteznek

A minap egy hivatalos ügyben találkoztam egy cégnévvel, mely semmiképpen nem nevezhető mindennapinak. Kíváncsi lettem, hogy mi mást találhatok még a cégek hivatalos nyilvántartásában, ha csak találomra rákeresek néhány gyerekkori mesefigurára. Nem kellett hosszan kutatnom, hiszen akármit írtam be, szinte mindenre volt találat – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Volt itt Fekete Péter, Piszkos Fred Közbelép, Mekk Elek, Mazsola és Tádé, no és Süsüből mindenféle variáció, legyen szó akár cukrászdai, büfé, mérnöki vagy gépjárműjavítással foglalkozó cégről. Sőt, még a kedvenc mesém, Lázár Ervin csoda meséjének címe, a Négyszögletű Kerekerdő és lakói, Vacskamati, Mikkamakka is megtalálható a cégnyilvántartásban. Igaz, a Négyszögletű Kerekerdő ma már nem létezik, mert végelszámolással megszűnt, de stílusosan erdőbirtokossági társulatként jött létre még a kilencvenes években. (A szemfüles olvasóknak elárulom, hogy nem a helyesírásommal van baj, amiért a „kerekerdőt” egybeírtam, de erről még később szó lesz.)

Ja, a mese linkjét nem tudtam kihagyni, ha valaki esetleg nem ismerné, csak ajánlani tudom. Felnőttként is igen szórakoztató, és élő bizonyítéka vagyok annak, hogy még egy jogásznak is van gyermeki énje. (Lám, kissé el is kalandoztam. Végül is jó dolog, ha az életben olyankor is ismerős dolgok jönnek szembe velünk, mikor erre nem is gondolnánk. Még mondja valaki, hogy a mesék nem az életre készítenek fel!)

Hol találhatók a névadás szabályai?

Ideje visszatérni a mesék világából, hiszen a témánk, hogy milyen nevet adhatunk a cégnek?

Minden jogi személy névadásának szabályait a Polgári Törvénykönyv (rövidítve: Ptk.) tartalmazza, 3 fontos feltételt megfogalmazva.

Kifejezetten a cégnevekkel kapcsolatos részletes szabályokat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben (rövidítve: Ctv.) találjuk meg.

A Polgári Törvénykönyv 3 feltétele

  • Névkizárólagosság

„A jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető” – mondja ki a Ptk.

Ez a név kiválasztásának fő feltétele. Érthető, hiszen a jogi személyek esetén a név az, ami elsősorban megkülönböztetheti más szervezetektől. Ha a név nem megkülönböztethető, akkor alkalmatlan arra, hogy a szervezetet más szervezettől elkülönítse.

  • Névvalódiság

„A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni” – olvashatjuk a Ptk.-ban.

Azt hiszem, ez elég egyértelmű.

  • Névszabatosság

„A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni” – rendelkezik a Ptk.

Cégnév esetén ez a szabály azt jelenti, hogy a vezérszón kívül a cégnévben csak magyar szavak szerepelhetnek a magyar helyesírás szabályai szerint. De ez alól a vezérszó kivétel! Ezért találkozhatunk „Sü-Sü”, „kerekerdő”, „superhair”, „mystery” és még ezerféle (elnézést, tulajdonképpen majd félmillió féle) cégnévvel.

A vezérszó a cégnév lelke?

Azt, hogy mi a vezérszó, már a Ctv. tartalmazza. „A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni.”

Vagyis a fenti példáknál maradva a mystery, Süsü, Vacskamati és társai mind vezérszó a cégnévben. A vezérszó azonban nem csupán egy szó lehet, akár több szóból is állhat. Ezért van például Mekk Elek, Mazsola és Tádé, Négyszögletű Kerekerdő és a jól ismert Media Markt is, de még nagyon sok cég megemlíthető lenne.

A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A vezérszónál nem előírás a helyesírás, ott inkább a fantázia szabhat határt. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma, vagyis Bt., Kft. stb. meghatározásánál lehetséges.

Ami biztos, hogy tiltólistás a cégnév esetén

A cég elnevezésében nem szerepelhet, vagyis abszolút tiltólistán van:

  • olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy
  • olyan kifejezés, szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

A fenti kategóriákba nem tartozó történelmi személyiségek nevei nem abszolút tiltólistásak, de főszabály szerint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélye szükséges a használatukhoz.

Olyan elnevezés esetén, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, pedig csak a jogosult hozzájárulásával lehet az elnevezést a cégnévben szerepeltetni.

Aki gyorsabb, azé lesz a cégnév

Ugye a cégek esetén nem játszik az, hogy sok István, János, Erzsébet vagy Ildikó legyen, mint a természetes személyek, vagyis az emberek névadásánál. Nem is beszélve arról, hogy például Kis János vagy Kovács Géza sem egyedül viseli ezt a nevet. A cégeknél a névkizárólagosság fontos szempont.

Éppen ezért kell szabály arra, ha két cég esetén ugyanaz a név lenne a választás. Ilyen esetben bizony el kell dönteni, hogy ki lehet a befutó.

A szabály az, hogy két vagy több azonos nevű cég közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik névfoglalással élt.

Ezek szerint stipi-stopi, foglalható is a cégnév?

Több éve már, hogy bevezették a névfoglalás lehetőségét. Azért ez sem korlátlan ideig fennálló lehetőség. Vagyis a cégnevek esetén nem találkozhatunk a domain nevekhez hasonlóan kialakult piaccal, ahol az élelmesebbek előre megvásárolnak a jövőben majd kapós domain neveket, és később megpróbálják azt haszonnal eladni.

A névfoglalás lehetősége 60 napra áll fenn, amikor a cégnyilvántartásba egyébként bejegyezhető cégnevet a cégbíróság kérelemre végzésével a kérelmező részére lefoglalja, és a cégnevek elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti. Ez alatt az idő alatt más ezzel a cégnévvel a cégnyilvántartásba nem lesz bejegyezhető, illetve a cégnév nem foglalható le. Ha a cégnév felhasználására 60 napon belül nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik.

Utóirat, csak a tisztánlátás kedvéért

A cikkben említett egyik cégnév birtokosa sem szponzorálta a cikket (legnagyobb sajnálatunkra), így a vak szerencsének köszönhető, hogy példaként éppen az ő cégnevük került megemlítésre.

Mindenesetre a cégnyilvántartás adatai bárki számára hozzáférhető nyilvános adatok. Így szabad a gazda, ha a cégnevekre vagy kíváncsi. Sőt, ajánlott is előre ellenőrizni, hogy a megálmodott cégnév szabad-e még, hiszen a cégalapításhoz szükséges papírok elkészítésekor jó, ha legalább némi esély van a cégnév elfogadására a cégbírósági eljárásban.

Garantálni nem lehet, hogy senki nem előz meg az utolsó pillanatban, de ezért is alkották meg a névfoglalás lehetőségét, hiszen az növeli az esélyeket. A megálmodott cégnevet előre tudod ellenőrizni a cégjegyzékben, ha beírod, hogy mit szeretnél, és rákeresel, van-e már ilyen nevű cég bejegyezve. Az ingyenes cégjegyzéket itt érheted el.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS