Hogyan módosíthatja a bíróság a szerződésem? – 3. rész

2020. 02. 06., 13:45

A bíróság bármikor, bármit és bárhogyan módosíthat egy megkötött szerződésen? Milyen feltételei vannak a bírósági szerződésmódosításnak? Milyen esetben lehetséges a bírósági szerződésmódosítás, és mikor nem? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Hogyan módosulhat a már aláírt szerződés?

Egy szerződés módosulhat:

  1. a felek kölcsönös megállapodása alapján,
  2. egyoldalú szerződésmódosítással,
  3. a szerződő felektől függetlenül, vagyis nem a szerződő felek döntenek a módosításról.

Az első két lehetőséget ebben a részben néztük meg: Hogyan módosulhat a már aláírt szerződés? – 1. rész.

A III. esetben két lehetőséget tudunk megkülönböztetni.

  1. Az egyik, amikor valamilyen jogszabály „dönt”, vagyis egy jogszabályi rendelkezés miatt módosul a szerződés. Erről itt olvashatsz többet: Amikor a fejünk felett döntenek a szerződésmódosításról – 2. rész.
  2. A másik lehetőség a bírósági szerződésmódosítás. Ebben a részben ezt ismerhetjük meg közelebbről.

A bíróság bármit átírhat?

Még mielőtt azt gondolnád, hogy a bíróság bármikor, bármit és bárhogyan módosíthat a megkötött szerződéseden, hadd nyugtassalak meg. Akármilyen rémtörténetet is hallottál korábban, ez bizony nem így megy.

A főszabály az, hogy a bíróság nem avatkozhat be a felek közötti szerződésbe. A bírósági szerződésmódosítás szigorú feltételekhez van kötve.

A bíróság azt vizsgálja, amivel kapcsolatban egy per folyamatban van. Vagyis például dönthet arról, hogy hibás volt-e a teljesítés, késedelembe esett-e valamelyik fél, érvénytelen-e a szerződés. De a bíróság nem jogosult a szerződés tartalmát hivatalból, vagyis bármelyik peres fél kérése nélkül módosítani. Általában egy per során is csak abból „főzhetnek” a felek, amiben korábban a szerződésükben megállapodtak.

Bírósági szerződésmódosítás: mikor lehetséges?

Csak kivételes esetben van arra lehetőség, hogy a bíróság egy szerződés tartalmát módosítsa. A bírósági szerződésmódosítás a Polgári Törvénykönyvben leírt feltételek esetén lehetséges. Ezek a következők:

1. Feltétel, hogy csak a fél kérelme alapján jöhet szóba a módosítás lehetősége.

A bíróság a szerződést kizárólag valamelyik fél kifejezett kérelmére módosíthatja. Nem arról van tehát szó, hogy a bíróság látván a szerződést, saját maga úgy dönt, hogy módosít rajta. Csak akkor módosíthat, ha ezt valamelyik fél kifejezetten kéri. Persze ekkor is meg kell vizsgálnia, hogy indokolt-e, jogszerű-e.

2. Feltétel, hogy csak tartós jogviszony esetén lehetséges a bírósági szerződésmódosítás.

Tartós jogviszonynak tekintjük a szerződésekkel létrehozott hosszabb időre szóló kapcsolatokat. Ilyen például a hosszabb időre szóló lakásbérlet, hosszabb átfutási időre kötött kölcsönszerződés, a közüzemi szerződések, tartási szerződés, vagy akár a közös telek használatát szabályozó megállapodás. De tartós jogviszony lehet egy hosszabb időre szóló vállalkozási vagy megbízási szerződés is. Mindig az adott esetben, az adott szerződéssel kapcsolatban lehet eldönteni, hogy az tartós jogviszonyt hoz-e létre.

3. Feltétel, hogy a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a fél lényeges jogi érdekét sértené.

Lényeges, hogy a szerződés megkötését követően kell valamilyen új körülménynek bekövetkeznie a bírósági szerződésmódosításhoz. Ez azonban önmagában még nem elegendő indok. Az is kell, hogy az új körülmény miatt a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése sértse a fél lényeges jogi érdekét. De további feltételek is vannak még.

4. Feltétel, hogy a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.

Ha a szerződő félnek előre kellett számolnia a körülmények későbbi megváltozásával, akkor nem hivatkozhat arra, hogy új körülmények következtek be, amik sértik az érdekeit.

5. Feltétel, hogy a körülmények megváltozását nem a kérelmező fél idézte elő.

Az a szerződő fél, aki saját maga idézte elő, hogy később a körülmények megváltoztak, nem kérheti sikerrel a bírósági szerződésmódosítást.

6. Feltétel, hogy a körülmények változása nem tartozik a fél rendes üzleti kockázata körébe.

Ha a körülmények változása a fél rendes üzleti kockázata körébe esik, akkor nincs lehetőség a bírósági szerződésmódosításra. Például a kereslet-kínálat viszonyainak változása nem elegendő indok. De önmagában az infláció miatt sem lehet sikerrel kérni a szerződés módosítását.

Hogyan módosíthatja a bíróság a szerződést?

Abban az esetben, ha a fenti feltételek alapján nem kizárt a szerződés bíróság általi módosítása, még mindig vannak további korlátok. A bíróság ugyanis nem módosíthat akárhogyan egy megkötött szerződést.

A bíróság legkorábban a szerződésmódosításra irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének időpontjától kezdődően módosíthatja a szerződést. Vagyis azt megelőzően nem tud hozzányúlni a felek által szabott feltételekhez.

További korlát, hogy a szerződésmódosításnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél lényeges jogi érdeke se sérüljön. A bíróságnak tehát nem csak a módosítást kérő fél érdekeire kell tekintettel lennie.

Nem egyszerű a bírósági szerződésmódosítás. Érdemes a szerződés megkötése előtt jól átgondolni, hogy mit is szeretnénk. Ne feledjük, kockázatok mindig vannak, hiszen jó eséllyel nem látunk a jövőbe. Az azonban nem mindegy, hogy mennyire készülünk fel egy-egy jövőbeli lehetőségre.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 11:25:00
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS