Hogyan léphet életbe egy új jogszabály 1 órán belül?

2022. 08. 05., 11:17

A tankolási szabályok hirtelen változása sokakat meglepetésként ért. A Kormány szombat délelőtt 11 óra után jelentette be azt az új szabályt, ami 12 órától már hatályba is lépett. Hogyan lehetséges ez? Hogyan léphet életbe egy új jogszabály 1 órán belül? Létezik erre valamilyen szabály?

Mi a jogszabály?

Kezdjük az elején, vagy úgy is mondhatnám, hogy az alapoknál – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Ahogyan a házépítést sem a falakkal kezdik, hanem az alappal. Legalábbis jobb helyeken, mert bizony olyan jogvitával is találkoztam már a praxisom alatt, ahol utólag derült ki, hogy egy háznak bizony egyáltalán nem volt alapja. Szó szerint a falakkal kezdték az építését. Persze egy darabig állt is, ám idővel jöttek a problémák. Ez nem tartozik szorosan a témánkhoz, azért említettem meg, hogy lásd, nem lényegtelen figyelni az alapra sem. Akármi is legyen a szóban forgó téma.

Jogszabály többféle is van.

„Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.” Az Alaptörvény mondja meg, hogy mi minősülhet jogszabálynak. „Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.”

A jogszabályokról többet is olvashatsz itt. Ide kattintva pedig azt is megtudod, hogy melyiket hogyan ismerheted fel, mi mit jelent a jelölésükben.

Így már elég stabil alapjaid lesznek, hogy biztonságosan tovább folytassuk a témát.

A jogszabályok jogszabálya

Ahogy jogszabály létezik a közlekedésre (ez a jól ismert KRESZ), az ételek zsírtartalmára, a gyerekek bulizására, a titkokra, a szerződésekre, a kamatokra, a végrendeletre és még hosszan sorolhatnánk, ugyanúgy létezik jogszabály a jogszabályokra is. Vagyis arra, hogy hogyan születhetnek az életünket szabályozó rendelkezések. Ezt a jogalkotásról szóló törvény szabályozza.

Hogyan várható el, hogy a jogszabályokat betartsák?

Itt is kezdjük az alapnál. Az Alaptörvény kimondja: „Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.”

Tehát a jogalkotási törvényben foglaltak is kötelezőek azokra, akik a jogszabályt alkotják, elfogadják. Legyen az akár az Országgyűlés, akár a Kormány, egy miniszter vagy egy helyi önkormányzat.

A jogalkotás során nagyon lényeges, hogy az új szabályokat mindenki megismerhesse és arra megfelelően fel tudjon készülni. Máskülönben, hogyan várhatnánk el, hogy azokat betartsák, kövessék is az emberek?

Éppen ezért a jogalkotási törvény kimondja, hogy „a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre”.

Mennyi idő alatt léphet életbe egy új jogszabály?

A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját. Fő szabály szerint erre csak a jogszabály kihirdetését követő naptól kerülhet sor. Itt kell figyelni arra is, hogy az új szabály megismerésére, a felkészülésre elegendő idő álljon rendelkezésre. Emiatt nincs egységesen meghatározva, hogy mennyi időnek kell eltelni a kihirdetés és a hatályba lépés között. A jogszabályokat a hatálybalépésük időpontjától kell alkalmazni.

Nyilvánvaló, hogy egy sokakat érintő, nagy horderejű jogszabály esetén hosszabb időt kell hagyni, míg egy helyi önkormányzati rendelet esetén lehet, hogy rövidebb idő is elegendő a felkészülésre. Például az új Polgári Törvénykönyv esetében, amely mindenkit érint és amely sok és lényeges szabályt tartalmaz a mindennapi életünkre vonatkozóan, több, mint egy év telt el a kihirdetés és a hatálybalépés között. Az új Munka Törvénykönyve esetében ez az idő kb. 6 hónap volt, ami még elég hosszúnak számít a jogszabálymódosítások tengerében. Ez az időtartam a jogalkotási törvény esetében már csak 32 nap volt. Ám még ennél is lehet rövidebb.

„Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet” – mondja ki a jogalkotási törvény.

„Extrém” esetben tehát van lehetőség arra is, hogy még 1 nap se legyen a kihirdetés és a hatálybalépés között. Ilyenkor a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni. Az egyetlen további feltétel, hogy a kihirdetésnek mindig az új szabály életbe lépése előtt kell megtörténnie.

Így fordulhatott hát elő, hogy a benzinárral kapcsolatos új szabályozás 1 órán belül hatályba is lépett. Hogy ez jó döntés volt-e? Ezt mindenki ítélje meg maga. Hogy elég idő állt-e a felkészülésre? Az erre vonatkozó következtetés levonását a jogalkotóra és az olvasóra bízom. Annyi azonban bizonyos, hogy – legalábbis az egyik nagy hírportál értesülései szerint – a szombaton délben életbe lépett új szabályt még hétfőn sem követték minden benzinkúton.

Honnan értesülhetünk az új előírásokról, azaz a kihirdetés szabályai

Valószínű, hogy a legtöbben rávágnák, hogy az újságokból, a TV-ből, rádióból vagy a közösségi médiából lehet megismerni az új szabályokat. Természetesen sok újdonságról itt is értesülhetünk, ám fontos, hogy mi minősül hivatalos forrásnak.

Gondolj csak bele! Lehet, hogy más hangzik el a TV-ben, mint a rádióban, vagy netán a kormányinfón. Lehet, hogy az egyik újságban elírják az új szabályt, mert a gépelés során a titkárnő éppen azzal volt elfoglalva, hogy közben kifut a főnök kávéja. Jó tudom, ez nem egészen így működik a valóságban, ám azt látni kell, hogy a jogszabályok esetén különösen fontos, hogy mindenki ugyanarra a szövegre támaszkodhasson.

Míg régen az uralkodói rendeleteket kőtáblába vésték, a főtéren függesztették ki vagy dobszót követően hangos szóval hirdették ki, ma már ez nem így történik. De ma is meg van határozva, hogy hivatalosan hogyan kell elérhetővé tenni az új szabályokat.

„A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni” – mondja ki a jogalkotási törvény.

A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapja, amit ma már elektronikusan adnak ki. Jelentősége, hogy az itt megjelent szöveget kell hitelesnek tekinteni, valamint a megjelenés időpontja lesz a kihirdetés hivatalos időpontja.

A Magyar Közlöny ingyenesen érhető el ezen az oldalon.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 15., 09:23
Éves összevetésben 8,1, az előző hónaphoz képest 5,2 százalékkal csökkent júniusban az építőipari termelés volumene – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2022. 08. 10., 11:53
Elindult a megújult Széchenyi Kártya MAX program, a konkrét hitelkérelmek benyújtására is megnyílt a lehetőség. A hiteleket a köztartozásmentes, legalább egy teljes lezárt éves működési múlttal rendelkező kis- és középvállalkozások igényelhetik – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.
2022-08-16 15:22:00
A járvány ellenére 2020-ban és 2021-ben is nőtt hazánkban a vállalkozások száma, több egyéni és kevesebb társas vállalkozás működött, mint a Covid19-járványt megelőző években. A növekedés elsősorban az újonnan alakult, egyszerűsített adózást választó (katás) kisvállalkozások gyarapodásának köszönhető – olvasható a statisztikai hivatal kiadványában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

A fenntartható életmód fontosságára hívja fel a figyelmet a világ első ültethető ceruzája, amiből bazsalikom, zsálya, koriander növényt nevelhetünk, paradicsomot termeszthetünk.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS