Hogyan léphet életbe egy új jogszabály 1 órán belül?

2022. 08. 05., 11:17

A tankolási szabályok hirtelen változása sokakat meglepetésként ért. A Kormány szombat délelőtt 11 óra után jelentette be azt az új szabályt, ami 12 órától már hatályba is lépett. Hogyan lehetséges ez? Hogyan léphet életbe egy új jogszabály 1 órán belül? Létezik erre valamilyen szabály?

Mi a jogszabály?

Kezdjük az elején, vagy úgy is mondhatnám, hogy az alapoknál – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Ahogyan a házépítést sem a falakkal kezdik, hanem az alappal. Legalábbis jobb helyeken, mert bizony olyan jogvitával is találkoztam már a praxisom alatt, ahol utólag derült ki, hogy egy háznak bizony egyáltalán nem volt alapja. Szó szerint a falakkal kezdték az építését. Persze egy darabig állt is, ám idővel jöttek a problémák. Ez nem tartozik szorosan a témánkhoz, azért említettem meg, hogy lásd, nem lényegtelen figyelni az alapra sem. Akármi is legyen a szóban forgó téma.

Jogszabály többféle is van.

„Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.” Az Alaptörvény mondja meg, hogy mi minősülhet jogszabálynak. „Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.”

A jogszabályokról többet is olvashatsz itt. Ide kattintva pedig azt is megtudod, hogy melyiket hogyan ismerheted fel, mi mit jelent a jelölésükben.

Így már elég stabil alapjaid lesznek, hogy biztonságosan tovább folytassuk a témát.

A jogszabályok jogszabálya

Ahogy jogszabály létezik a közlekedésre (ez a jól ismert KRESZ), az ételek zsírtartalmára, a gyerekek bulizására, a titkokra, a szerződésekre, a kamatokra, a végrendeletre és még hosszan sorolhatnánk, ugyanúgy létezik jogszabály a jogszabályokra is. Vagyis arra, hogy hogyan születhetnek az életünket szabályozó rendelkezések. Ezt a jogalkotásról szóló törvény szabályozza.

Hogyan várható el, hogy a jogszabályokat betartsák?

Itt is kezdjük az alapnál. Az Alaptörvény kimondja: „Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.”

Tehát a jogalkotási törvényben foglaltak is kötelezőek azokra, akik a jogszabályt alkotják, elfogadják. Legyen az akár az Országgyűlés, akár a Kormány, egy miniszter vagy egy helyi önkormányzat.

A jogalkotás során nagyon lényeges, hogy az új szabályokat mindenki megismerhesse és arra megfelelően fel tudjon készülni. Máskülönben, hogyan várhatnánk el, hogy azokat betartsák, kövessék is az emberek?

Éppen ezért a jogalkotási törvény kimondja, hogy „a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre”.

Mennyi idő alatt léphet életbe egy új jogszabály?

A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját. Fő szabály szerint erre csak a jogszabály kihirdetését követő naptól kerülhet sor. Itt kell figyelni arra is, hogy az új szabály megismerésére, a felkészülésre elegendő idő álljon rendelkezésre. Emiatt nincs egységesen meghatározva, hogy mennyi időnek kell eltelni a kihirdetés és a hatályba lépés között. A jogszabályokat a hatálybalépésük időpontjától kell alkalmazni.

Nyilvánvaló, hogy egy sokakat érintő, nagy horderejű jogszabály esetén hosszabb időt kell hagyni, míg egy helyi önkormányzati rendelet esetén lehet, hogy rövidebb idő is elegendő a felkészülésre. Például az új Polgári Törvénykönyv esetében, amely mindenkit érint és amely sok és lényeges szabályt tartalmaz a mindennapi életünkre vonatkozóan, több, mint egy év telt el a kihirdetés és a hatálybalépés között. Az új Munka Törvénykönyve esetében ez az idő kb. 6 hónap volt, ami még elég hosszúnak számít a jogszabálymódosítások tengerében. Ez az időtartam a jogalkotási törvény esetében már csak 32 nap volt. Ám még ennél is lehet rövidebb.

„Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet” – mondja ki a jogalkotási törvény.

„Extrém” esetben tehát van lehetőség arra is, hogy még 1 nap se legyen a kihirdetés és a hatálybalépés között. Ilyenkor a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni. Az egyetlen további feltétel, hogy a kihirdetésnek mindig az új szabály életbe lépése előtt kell megtörténnie.

Így fordulhatott hát elő, hogy a benzinárral kapcsolatos új szabályozás 1 órán belül hatályba is lépett. Hogy ez jó döntés volt-e? Ezt mindenki ítélje meg maga. Hogy elég idő állt-e a felkészülésre? Az erre vonatkozó következtetés levonását a jogalkotóra és az olvasóra bízom. Annyi azonban bizonyos, hogy – legalábbis az egyik nagy hírportál értesülései szerint – a szombaton délben életbe lépett új szabályt még hétfőn sem követték minden benzinkúton.

Honnan értesülhetünk az új előírásokról, azaz a kihirdetés szabályai

Valószínű, hogy a legtöbben rávágnák, hogy az újságokból, a TV-ből, rádióból vagy a közösségi médiából lehet megismerni az új szabályokat. Természetesen sok újdonságról itt is értesülhetünk, ám fontos, hogy mi minősül hivatalos forrásnak.

Gondolj csak bele! Lehet, hogy más hangzik el a TV-ben, mint a rádióban, vagy netán a kormányinfón. Lehet, hogy az egyik újságban elírják az új szabályt, mert a gépelés során a titkárnő éppen azzal volt elfoglalva, hogy közben kifut a főnök kávéja. Jó tudom, ez nem egészen így működik a valóságban, ám azt látni kell, hogy a jogszabályok esetén különösen fontos, hogy mindenki ugyanarra a szövegre támaszkodhasson.

Míg régen az uralkodói rendeleteket kőtáblába vésték, a főtéren függesztették ki vagy dobszót követően hangos szóval hirdették ki, ma már ez nem így történik. De ma is meg van határozva, hogy hivatalosan hogyan kell elérhetővé tenni az új szabályokat.

„A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni” – mondja ki a jogalkotási törvény.

A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapja, amit ma már elektronikusan adnak ki. Jelentősége, hogy az itt megjelent szöveget kell hitelesnek tekinteni, valamint a megjelenés időpontja lesz a kihirdetés hivatalos időpontja.

A Magyar Közlöny ingyenesen érhető el ezen az oldalon.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS