Hogyan lehet a munkavállaló a cég képviselője?

2022. 04. 11., 12:41

A cégek mindennapi működéséhez nélkülözhetetlen, hogy legyen a cég képviseletében eljáró személy. Ezt a szerepet alapesetben egy vagy több vezető tisztségviselő tölti be. Azonban a képviselettel járó feladatok sokrétűsége vagy a cég szervezetének mérete miatt is előfordulhat, hogy a vezető tisztségviselő nem tudja a cég folyamatos képviseletét ellátni. Dr. Szabó Gergely ügyvéd írása.

A törvényes képviselet

A cég képviseletét rendszerint a törvényes képviselő látja el. Kft. és bt. esetén ez az ügyvezető, rt. esetén az igazgatóság elnöke vagy tagja, míg zrt. esetén a vezérigazgató. A törvényes képviselő az a személy, aki a cég nevében eljárhat harmadik személyekkel kapcsolatban (pl. szerződéskötés során), valamint hatóságok, bíróságok előtt.

A vezető tisztségviselő képviseleti joga általános. Ez azt jelenti, hogy kiterjed minden olyan ügyre, amely nem tartozik a cég alapító tagjának vagy legfőbb szervének (pl. taggyűlés, közgyűlés) a hatáskörébe. A vezető tisztségviselő hatáskörét még a cég legfőbb szerve sem vonhatja el. Azaz nem dönthet, és nem járhat el a cég képviselője helyett olyan ügyekben, amelyek a vezető tisztségviselő hatáskörébe tartoznak. A vezető tisztségviselő írásban a céget cégjegyzés útján képviseli. A cégjegyzési jog lehet önálló vagy együttes. Együttes cégjegyzéskor a vezető tisztségviselő cégjegyzési jogát egy másik cégjegyzésre jogosult személlyel együtt gyakorolhatja.

Amikor a cég képviselője munkavállaló

– A cég vezető tisztségviselője a feladatát munkaviszonyban is elláthatja. Ám a képviseleti joga ebben az esetben sem a munkaviszonyon alapul, hanem a vezető tisztségviselővé való megválasztásán, kijelölésén. Azonban a jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a cég képviseletére más munkavállalók is jogot kapjanak. Ezt szervezeti képviseletnek is nevezzük.

– A cég legfőbb szervének joga van arra, hogy egy vagy több cégvezetőt nevezzen ki. A cégvezető olyan munkavállaló, aki a tevékenységét a vezető tisztségviselő rendelkezései alapján végzi. Feladata a vezető tisztségviselők munkájának segítése és a cég működésének irányítása. A cégvezető felruházható általános képviseleti joggal, de ettől még nem válik vezető tisztségviselővé. Munkáját továbbra is a vezető tisztségviselőnek alárendelve végzi.

– Az általános hatáskörrel rendelkező cégvezető mellett a cég legfőbb szerve vagy a legfőbb szerv felhatalmazása alapján az ügyvezetés korlátozott hatáskörű cégvezetőket is kinevezhet, akik a társaság telephelyein és fióktelepein tevékenykednek.

– A vezető tisztségviselőn és a cégvezetőn túl is létrehozhat a cég a saját szervezetén belül olyan tisztséget, amely képviseleti joggal jár. Ebben az esetben a társaság létesítő okiratában (pl. társasági szerződés, alapszabály) vagy a szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, hogy melyek azok a tisztségek, amelyekben a munkavállalók képviseleti joggal rendelkeznek.

– Előfordulhat, hogy a cég olyan szervezeti egységgel rendelkezik (például önálló iroda, gyáregység, kirendeltség, telephely) amelynek saját vezetője van, de maga a szervezeti egység a létesítő okirat alapján önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik. Ebben az esetben a szervezeti egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben az egység vezetője is a cég képviselője, még pedig önállóan.

– A cég munkavállalója olyan módon is kaphat képviseleti jogot, hogy a cég ügyvezetését ellátó személy vagy szerv (pl. ügyvezető, igazgatóság) ruházza fel a cég képviseletének jogával. Az ügyvezetés írásbeli nyilatkozattal felruházhatja a munkavállalót képviseleti joggal az ügyek meghatározott csoportjára nézve. Fontos, hogy az ügyvezetés által kijelölt munkavállaló képviseleti joga nem lehet általános. Azaz nem vonatkozhat a cég minden ügyére, hanem csak bizonyos, a kijelölésben körülírt ügycsoportra. E képviseleti jogot a munkavállaló nem gyakorolhatja önállóan, hanem mindig csak az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező másik személlyel (másik kijelölt munkavállalóval) együttesen.

A munkavállaló mint meghatalmazott

A munkavállaló nem csak szervezeti képviselőként, hanem meghatalmazottként is eljárhat a cég ügyében. Ennek azonban fontos korlátja, hogy a cég képviseletére általános jellegű meghatalmazás érvényesen nem adható a munkavállalónak. Így például nincs arra lehetőség, hogy az ügyvezető a nyaralása idejére meghatalmazást adjon a cég munkavállalójának, hogy távollétében a cég képviseletében teljes körűen járjon el. A munkavállalónak adott meghatalmazás mindig meghatározott ügyben való képviseletre szólhat. Például arra, hogy egy adott szerződés megkötésénél járjon el a társaság képviseletében.

Fontos tudni, hogy a munkavállalónak érvényesen csak a cég vezető tisztségviselője adhat meghatalmazást. Más képviseletre jogosult személy, például a cégvezető vagy más szervezeti képviselő a saját képviseleti jogát nem ruházhatja át másra.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-15 15:15:34
Tavasziné Kemencsik Gabriellát, a Tavaszi és Társa Kft. ügyvezetőjét, a salgótarjáni Tavaszi Cukrászda üzemeltetőjét országos Év Vállalkozója Díjjal ismerte el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 2025-ben.
2025-11-14 18:05:00
A díjat immár negyedik alkalommal adják át azoknak a referenseknek és vállalkozásoknak, akik munkájukkal túlmutatnak a jogszabályi kötelezettségeken, és aktívan hozzájárulnak a fogyasztóvédelmi szemlélet, valamint a fogyasztóbarát vállalati kultúra erősítéséhez.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS