Hogyan kell számolni a jogi határidőket?

2019. 09. 18., 15:00

A hivatalos ügyek esetén fokozottan figyelnünk kell a határidők betartására. A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.

A határidők életünk részei, nagyon sokszor találkozunk velük. Nem rajongunk értük, sőt van, hogy idegesítenek és azt kívánjuk, bárcsak megállna az idő. Egy biztos, a halogatás nem a legjobb taktika, hogy úrrá legyünk a határidő szorításán. A hivatalos ügyek esetén fokozottan figyelnünk kell a határidők betartására. Sok minden múlik rajta. Gondoljunk csak bele: egy peres eljárás esetén a fellebbezési határidő elmulasztása az ítéletet jogerőssé teszi. A fizetési meghagyással szembeni ellentmondásra rendelkezésre álló határidő elszalasztása a végén súlyos összegekbe kerülhet. Honnan tudhatjuk, hogy még időben vagyunk-e? Hogyan kell számolni a jogi határidőket? – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Honnan tudhatjuk, hogy mire mennyi a határidő?

A különböző jogi eljárásokban, hivatalos ügyekben különböző határidőkkel találkozhatunk. Honnan tudhatjuk, hogy milyen esetben mennyi a határidő?

Az irányadó határidőről mindig az ügyre vonatkozó, ahhoz kapcsolódó jogszabályban találunk iránymutatást.

  • A jogszabályok között vannak olyanok, melyek általánosságban tartalmazzák az eljárásokra vonatkozó szabályokat. Ilyen például a peres eljárásokat szabályozó Polgári perrendtartásról szóló törvény, vagy a büntető ügyek területén a büntetőeljárásról szóló törvény. Ezekben a törvényekben találhatjuk meg a bírósági eljárásokra vonatkozó szabályokat.
  • De nem csak az eljárási szabályok körében találhatunk előírást a határidőkkel kapcsolatban. Sok egyéb jogszabály is rendelkezik arról, hogy egy-egy esetben milyen határidőt kell betartani. Például a Munka Törvénykönyve is számos esetben tartalmaz határidőt, akár a szabadság kiadásnál, akár az azonnali hatályú felmondásnál, és még sorolhatnám.

Hogyan kell a jogi határidőt számolni?

Van, aki meg van győződve róla, hogy a munkanapokat kell figyelembe venni, a szombat és vasárnap nem számít. Kérdés lehet az is, hogy melyik az első nap, vagyis honnan számoljuk a határidőt? Bizony előfordult már, hogy valaki hosszasan győzködött arról, hogy a határidő első napja az a nap, amikor átvette a hivatalos levelet. Mi a helyes? Hogyan kell a határidőket számolni?

A választ ismét a különböző jogszabályok adják meg.

Nézzük meg példaként a Polgári Törvénykönyvben lévő határidő számítási szabályokat:

A napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani.

Ez annyit jelent, hogy ha egy levél átvételétől számítva 15 napos határidőnk van a válaszra, akkor a határidő első napja nem az a nap lesz, amikor átvettük a levelet, hanem a levél átvételét követő nap.

„A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak. Ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le.”

Amennyiben péntektől számítva kéthetes határidőnk van valamire, akkor az két hét múlva pénteken jár le.

Ha június elsejétől van 2 hónapos határidőnk, akkor a határidő augusztus elsején jár le.

A 2019. március 20. napjától számított 1 éves határidő 2020. március 20-án fog letelni.

„Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.”

Amennyiben a határidő 2019. augusztus 20-án járt volna le, akkor a lejárat a következő munkanap lesz, ami 2019-ben augusztus 21. volt. Abban az esetben, ha augusztus 20. péntekre esett volna, akkor a határidő lejárta már augusztus 23. lett volna, hiszen szombat és vasárnap nem munkanap.

Minden esetben ugyanúgy kell számolni a határidőt?

Sok törvényben találunk rendelkezést a határidők számításával kapcsolatban. Szerencsére ezek a szabályok sok esetben megegyeznek, így van miből kiindulni.

Ugyanakkor eltérések is lehetnek. Például a polgári peres eljárásokat szabályozó törvény, a Polgári perrendtartás is szinte ugyanazokat a szabályokat tartalmazza, mint a Polgári Törvénykönyv. Van azonban némi eltérés is.

A Polgári perrendtartás (rövidítve Pp.) például azt is kimondja:

„A bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő már a hivatali idő végével lejár.”

Vagyis a fenti szabály alapján bizonyos esetekben a nyitva álló határidő az utolsó napon akkor telik le, amikor a bíróság hivatali ideje véget ért. A Fővárosi Törvényszék hivatali ideje például munkanapokon 8-tól 16 óráig tart. Ez esetenként változhat is, erről a bíróság hivatalos internetes oldalán adnak tájékoztatást.

Jó tanács: mindig időben, még a határidő kezdetekor ellenőrizzük le az adott helyzetre, eljárásra vonatkozó határidő számítási szabályt! Nem érdemes csak azért veszíteni, mert kicsúsztunk a határidőből.

 

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS