Hogyan kell számolni a jogi határidőket?

2019. 09. 18., 15:00

A hivatalos ügyek esetén fokozottan figyelnünk kell a határidők betartására. A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.

A határidők életünk részei, nagyon sokszor találkozunk velük. Nem rajongunk értük, sőt van, hogy idegesítenek és azt kívánjuk, bárcsak megállna az idő. Egy biztos, a halogatás nem a legjobb taktika, hogy úrrá legyünk a határidő szorításán. A hivatalos ügyek esetén fokozottan figyelnünk kell a határidők betartására. Sok minden múlik rajta. Gondoljunk csak bele: egy peres eljárás esetén a fellebbezési határidő elmulasztása az ítéletet jogerőssé teszi. A fizetési meghagyással szembeni ellentmondásra rendelkezésre álló határidő elszalasztása a végén súlyos összegekbe kerülhet. Honnan tudhatjuk, hogy még időben vagyunk-e? Hogyan kell számolni a jogi határidőket? – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Honnan tudhatjuk, hogy mire mennyi a határidő?

A különböző jogi eljárásokban, hivatalos ügyekben különböző határidőkkel találkozhatunk. Honnan tudhatjuk, hogy milyen esetben mennyi a határidő?

Az irányadó határidőről mindig az ügyre vonatkozó, ahhoz kapcsolódó jogszabályban találunk iránymutatást.

  • A jogszabályok között vannak olyanok, melyek általánosságban tartalmazzák az eljárásokra vonatkozó szabályokat. Ilyen például a peres eljárásokat szabályozó Polgári perrendtartásról szóló törvény, vagy a büntető ügyek területén a büntetőeljárásról szóló törvény. Ezekben a törvényekben találhatjuk meg a bírósági eljárásokra vonatkozó szabályokat.
  • De nem csak az eljárási szabályok körében találhatunk előírást a határidőkkel kapcsolatban. Sok egyéb jogszabály is rendelkezik arról, hogy egy-egy esetben milyen határidőt kell betartani. Például a Munka Törvénykönyve is számos esetben tartalmaz határidőt, akár a szabadság kiadásnál, akár az azonnali hatályú felmondásnál, és még sorolhatnám.

Hogyan kell a jogi határidőt számolni?

Van, aki meg van győződve róla, hogy a munkanapokat kell figyelembe venni, a szombat és vasárnap nem számít. Kérdés lehet az is, hogy melyik az első nap, vagyis honnan számoljuk a határidőt? Bizony előfordult már, hogy valaki hosszasan győzködött arról, hogy a határidő első napja az a nap, amikor átvette a hivatalos levelet. Mi a helyes? Hogyan kell a határidőket számolni?

A választ ismét a különböző jogszabályok adják meg.

Nézzük meg példaként a Polgári Törvénykönyvben lévő határidő számítási szabályokat:

A napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani.

Ez annyit jelent, hogy ha egy levél átvételétől számítva 15 napos határidőnk van a válaszra, akkor a határidő első napja nem az a nap lesz, amikor átvettük a levelet, hanem a levél átvételét követő nap.

„A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak. Ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le.”

Amennyiben péntektől számítva kéthetes határidőnk van valamire, akkor az két hét múlva pénteken jár le.

Ha június elsejétől van 2 hónapos határidőnk, akkor a határidő augusztus elsején jár le.

A 2019. március 20. napjától számított 1 éves határidő 2020. március 20-án fog letelni.

„Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.”

Amennyiben a határidő 2019. augusztus 20-án járt volna le, akkor a lejárat a következő munkanap lesz, ami 2019-ben augusztus 21. volt. Abban az esetben, ha augusztus 20. péntekre esett volna, akkor a határidő lejárta már augusztus 23. lett volna, hiszen szombat és vasárnap nem munkanap.

Minden esetben ugyanúgy kell számolni a határidőt?

Sok törvényben találunk rendelkezést a határidők számításával kapcsolatban. Szerencsére ezek a szabályok sok esetben megegyeznek, így van miből kiindulni.

Ugyanakkor eltérések is lehetnek. Például a polgári peres eljárásokat szabályozó törvény, a Polgári perrendtartás is szinte ugyanazokat a szabályokat tartalmazza, mint a Polgári Törvénykönyv. Van azonban némi eltérés is.

A Polgári perrendtartás (rövidítve Pp.) például azt is kimondja:

„A bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő már a hivatali idő végével lejár.”

Vagyis a fenti szabály alapján bizonyos esetekben a nyitva álló határidő az utolsó napon akkor telik le, amikor a bíróság hivatali ideje véget ért. A Fővárosi Törvényszék hivatali ideje például munkanapokon 8-tól 16 óráig tart. Ez esetenként változhat is, erről a bíróság hivatalos internetes oldalán adnak tájékoztatást.

Jó tanács: mindig időben, még a határidő kezdetekor ellenőrizzük le az adott helyzetre, eljárásra vonatkozó határidő számítási szabályt! Nem érdemes csak azért veszíteni, mert kicsúsztunk a határidőből.

 

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-02 19:53:33
Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.
2022-09-30 19:22:00
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség éves közgyűlésén az OAH vezetői megbeszéléseket folytattak az amerikai, az argentin, a bolgár, a finn, a horvát, a lengyel, a marokkói, a román, a szerb és a török hatóság képviselőivel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS