Hogyan felelnek meg az ajánlórendszerek az adatvédelmi jogszabályoknak?

2021. 07. 08., 09:00

Mi történik valójában, amikor egy webshopon hozzájárulunk az adataink tárolásához és kezeléséhez? Hogyan fér bele a GDPR szigorú szabályaiba, hogy a webshop ismeri a vásárlók böngészési történetét és adatait? A három éve hatályba lépett GDPR évfordulójának alkalmából az eCommerce ajánlórendszerekkel foglalkozó Yuspify jogi szakértő bevonásával válaszolt a kérdésekre.

Minden természetes személy alapvető joga, hogy szabadon és tudatosan rendelkezzen saját személyes adatai felett. Ezt a jogot hivatott biztosítani a 3 éve hatályba lépett GDPR, ezért a személyes adatok kezelését csak meghatározott esetekben, szigorú feltételekhez kötve teszi lehetővé. A webshopokon azonban gyakorta találkozunk a személyes adatainkra vonatkozó felugró ablakokkal és személyre szabott ajánlásokkal, ami számos kérdést felvethet az óvatosabb vásárlók fejében.

Hogyan működik egy ajánlórendszer?

Egy ajánlórendszer működése jelentős mértékben az online látogatók, vásárlók adataira épül, hiszen ezek alapján tud személyre szabott ajánlásokat generálni meglévő és potenciális ügyfeleik számára. A Yuspify egy machine learning algoritmusokon alapuló ajánlórendszer, amely kifejezetten személyre szabott ajánlásokkal, termékelhelyezésekkel és perszonalizált keresési eredményekkel teszi hatékonyabbá a webshopok működését.

Az ajánlórendszer-szolgáltató az esetek többségében adatfeldolgozó, míg megbízója, a webáruház vagy tartalomszolgáltató (pl. a weboldal-üzemeltető) az adatkezelő. Az adatfeldolgozó feladata pedig nem más, mint a felhasználók adatainak gyűjtése, tárolása és kezelése az adatkezelő utasításainak megfelelő módon.

Mitől lesz GDPR-biztos egy ajánlórendszer?

Egy ajánlórendszernek ma már meghatározó vásárlói élmény stratégiája a perszonalizáció, hiszen a jól célzott ajánlások segítségével a potenciális ügyfelek nem csupán megtalálják a keresett terméket, de elégedetten is távoznak a webshopból. Manapság ugyanis az online áruházak folyamatosan bővülő piacán már nem csak az árat figyelik a vásárlók, hanem azt is, hogy egy adott oldal mennyire felhasználóbarát és mennyire jó minőségű a felhasználói és a vásárlási élmény.

Az ajánlórendszer alapvetően pszeudonimizált, azaz álnevesített adatokkal dolgozik. Nagyon egyszerűen fogalmazva a felhasználókról gyűjtött információt úgy tárolja, hogy a természetes személyek és a hozzájuk tartozó adatok ne lehessenek összeköthetőek, csak egy elkülönítve tárolt „megoldókulcs” segítségével.

„Alapvetően minden olyan adat kezelése jogszerű, amihez a felhasználó a hozzájárulását adta” – emlékeztet Németh Bottyán, a Yuspify by Gravity R&D marketingigazgatója. Tehát az ajánlórendszer-szolgáltatók, mint adatkezelők, a GDPR hatálya alá tartoznak, és megbízójukkal, az adatkezelővel együtt meg kell felelniük a GDPR vonatkozó rendelkezéseinek. Ide tartozik többek között az, hogy lehetővé teszik, hogy a felhasználók letilthassák a tevékenységüket követő sütik alkalmazását, vagy hozzáférést biztosítsanak a gyűjtött adatokhoz, ha egy felhasználó ezt kéri.

Ugyanakkor az ajánlórendszer annak a felhasználónak is tud ajánlásokat megjeleníteni, aki nem kért a sütikből, vagyis nem járult hozzá személyes adatai kezeléséhez. Ilyenkor a rendszer tartalmi vagy népszerűségi adatok felhasználásával szolgáltat ajánlásokat, éppúgy, mint az új, ismeretlen látogatók esetében. Ide tartoznak például azok a szintén GDPR-biztos módon működő ajánlások, mint a „Mások ezt is nézték/megvették” vagy az „Ez is jól jöhet hozzá”. Ezekhez nem egy-egy user személyes adatait használja fel az ajánlórendszer, hanem az adott termék vagy tartalom és az ismert (tehát a sütiket engedélyező) látogatók kapcsolatát veszi alapul.

Van-e élet a third-party cookie-k után?

A GDPR mellett egy másik fontos fejlemény, ami alapjaiban változtatja meg az online marketing világát, a third-party cookie-k várható kivonása a forgalomból, hiszen több más böngésző példáját követve 2022-től már a Google Chrome sem támogatja őket.

A cookie-knak két alapvető fajtája van, az úgynevezett first-party cookie-t maga a weboldal helyezi el a felhasználó böngészőjén, míg a third-party cookie-t nem a látogatott weboldal, hanem egy másik, jellemzően marketingre vagy analitikára szakosodott szolgáltató generálja. Az ajánlórendszerek működésében azonban ez a változás nem fog fennakadást okozni, hiszen a személyre szabott megoldások zömét a first-party adatokból lehet kinyerni.

Ha e-kereskedői szempontból nézzük, akkor kijelenthetjük, hogy az ajánlórendszerek használata teljes mértékben megfelel a GDPR jogszabályi követelményeinek, vásárlóként pedig jó, ha tudjuk, hogy jogunkban áll eldönteni, mit kezdünk a személyes adatainkkal az interneten.

(A kutatás háttere: Vas Gabriella írónak, Németh Bottyán, a Gravity R&D marketingigazgatójának, valamint Dr. Tarján Zoltán, a Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda senior ügyvédjének közös írása.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS