Időről-időre felmerülő kérdés, hogy a cég tagja miként felel a cég által felhalmozott tartozásért. Különösen a kft. esetén szokott előkerülni a tag felelősségének kérdése, hiszen a kft. lényege a tagok korlátozott felelőssége. Ez sem jelenti azonban, hogy a kft. tagja soha nem vonható felelősségre a cég által ki nem fizetett tartozásért – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd.
A korlátolt felelősségű társaság alapításakor a tagok vagyoni hozzájárulást kötelesek teljesíteni. Ez alkotja a tagok törzsbetétjét. A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli vagy nem pénzbeli (apport) is.
A tag a kft.-vel szemben alapvetően csak a törzsbetétje szolgáltatására köteles. Ezen túl egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra a társaság részére csak akkor köteles, ha azt a társasági szerződés előírja. Utóbbira példa a veszteségek fedezésére elrendelt pótbefizetési kötelezettség, amennyiben a társasági szerződés erre lehetőséget biztosít.
A korlátolt felelősség legfontosabb szabálya, hogy a kft. kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint a tagtól nem lehet követelni, hogy a kft. tartozását a magánvagyonából fizesse meg.
Többszemélyes kft. alapítása esetén a társasági szerződés lehetővé teheti a tagok számára, hogy pénzbeli vagyoni hozzájárulásukat a társaság alapításakor csak részben teljesítsék. Ilyen esetben az alapításkor be nem fizetett pénzbeli hozzájárulást a tag a társasági szerződésben foglalt határidőben köteles a kft. rendelkezésére bocsátani.
Ha a tag az alapításkor csak részben fizette be pénzbeli vagyoni hozzájárulását, a még nem teljesített pénzbeli hozzájárulása erejéig a saját vagyonával is köteles helytállni a kft. tartozásáért. Például előfordulhat, hogy a gazdasági társaság azt megelőzően kerül felszámolás alá, hogy a tag a teljes pénzbeli hozzájárulását szolgáltatta volna. Ilyenkor a cég hitelezői a be nem fizetett pénzbeli hozzájárulása összegéig követelhetik a tagtól a társasági vagyonból ki nem egyenlíthető tartozások megfizetését.
Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a taggyűlés a veszteségek fedezésére pótbefizetést írt elő, de a tag a pótbefizetést nem teljesítette. Ilyen esetben a tag a nem teljesített pótbefizetése erejéig magánvagyonával is köteles helytállni a kft. tartozásáért.
A kft. tagjának korlátolt felelőssége azt a célt is szolgálja, hogy megkönnyítse a vállalkozást. Különösen olyan esetben, ha a vállalkozásnak nagy a kockázata. Sokkal kevesebben fognának innovatív és kockázatos vállalkozásba, ha mindig a teljes vagyonuk forogna kockán. Azonban a korlátolt felelőséggel vissza is lehet élni. Ezért több olyan szabály is van a jogrendszerben, amely a korlátolt felelősséggel visszaélő tag saját vagyonára kiterjedő felelősségre vonását teszi lehetővé.
A Polgári Törvénykönyv általános jelleggel kimondja, hogy ha a jogi személy tagja korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag korlátlanul köteles helytállni. A korlátolt felelősséggel való visszaélés körébe tartozik például a tartósan hátrányos üzletpolitika folytatása. Ide tartozik az is, ha a tag a cég vagyonával sajátjaként rendelkezett, vagy a tagok a cég törvényes működésével nyilvánvalóan ellentétes döntéseket hoztak.
Bizonyos esetekben az egyszemélyes kft. tagja vagy a kft. minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tagja magánvagyona terhére is kötelezhető a cég tartozásáért való helytállásra. Erre akkor kerülhet sor, ha a felszámolási eljárás során az adós cég vagyona nem fedezi a hitelezők követeléseit, és a bíróság megállapítja, hogy a tag tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott.
A tag akkor sem hivatkozhat a korlátolt felelősségére, ha a tagsági jogviszonyával összefüggésben szándékosan kárt okoz. Ilyen esetben a tag a szándékosan okozott kárért a társasággal egyetemlegesen a saját vagyonával is köteles helytállni.
Vannak olyan esetek, amikor a tag a társasági részesedésének átruházásával próbál megszabadulni a cégtől. Ilyenkor is sor kerülhet a volt tulajdonos korlátlan felelősségének megállapítására a kft. tartozása esetén. Ennek feltételei:
– a cégnek a jegyzett tőkéje 50 százalékát meghaladó mértékű tartozása van, és
– a volt tag a cégben többségi befolyással rendelkezett, valamint
– a felszámolási eljárás megindítását megelőző 3 éven belül átruházta a részesedését.
Az ilyen perben a volt tag a felelősség alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy az átruházás időpontjában a cég még fizetőképes volt. Akkor sem felel a volt tag, ha a cég ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy már fizetésképtelen volt, de a volt tag az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A HIPA munkáját és hazánk befektetési környezetét negyedik alkalommal ismerték el az Annual Investment Meeting éves kongresszusán Dubajban, idén már Európa legjobb befektetési ügynökségeként.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.