Társasházak esetén időről-időre felmerül, hogy a társasház a közös tulajdonban lévő valamely ingatlanrészt el kívánja adni. A társasházi közös tulajdonban álló területek elidegenítése azonban nem olyan egyszerű, mint a külön tulajdonban lévő lakások átruházása. Hogyan adható el a társasházi közös tulajdonban lévő ingatlanrész? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Társasházi közös és külön tulajdon
A társasház a közös és a külön tulajdon sajátos egyvelege.
Társasház alapításához az szükséges, hogy az épületben legalább kettő, külön tulajdonként bejegyezhető lakást vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget lehessen kialakítani.
A külön tulajdonba kerülő lakásosokon és egyéb helyiségeken (pl. üzlethelyiség) kívül szükséges az is, hogy a társasházi tulajdonostársak közös tulajdonába kerüljenek az ingatlan meghatározott részei. Fő szabályként érvényesül, hogy minden, ami nem kerül külön tulajdonként meghatározásra az alapító okiratban, az társasházi közös tulajdonba tartozik. Kivéve akkor, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy a kérdéses rész a külön tulajdon része.
A társasházi tulajdonostársaknak viszonylag széles mozgásterük van arra, hogy az alapító okiratban meghatározzák, mely ingatlanrészeket kívánnak közös tulajdonba sorolni.
Vannak azonban olyan ingatlanrészek, amelyek a törvénynél fogva csak társasházi közös tulajdonban állhatnak.
Ilyenek az épület tartószerkezetei, azok részei (pl. főfalak), az épület biztonságát, állékonyságát szolgáló épületrészek, berendezések. De ide tartoznak a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrészek és épületberendezések is, mint a lépcsőház, a ház központi fűtőberendezései. Ezek akkor is közös tulajdonba tartoznak, ha külön tulajdonban álló helyiségben találhatók.
A közös tulajdon eladása
Társasházak esetén felmerülhet, hogy a ház el kíván adni valamely a közös tulajdonba tartozó, de egyébként ki nem használt épületrészt. Ilyen például a be nem épített tetőtér értékesítése beépítés céljából, a házmesteri lakás vagy a társasházi tulajdonban lévő üzlethelyiség eladása.
A társasházi tulajdonba tartozó ingatlanrész eladása azzal jár, hogy az eddig közös tulajdonban álló épületrész a vevő külön tulajdonába kerül. Ez azt jelenti, hogy az eladás előtt közös tulajdonú épületrészből külön tulajdonú épületrész lesz.
Ehhez pedig minden esetben a társasházi alapító okirat módosítására van szükség. Az alapító okirat ilyen módosításának földhivatali bejegyzéséhez szükséges továbbá földmérő által készített és a földhivatal által záradékolt változási vázrajz. Emellett kell még a külön tulajdonba kerülő részre vonatkozó használatbavételi engedély vagy építésügyi hatósági bizonyítvány.
Az alapító okirat módosításához fő szabály szerint az összes tulajdonostárs hozzájárulása szükséges.
Ez azonban nagyon megnehezítené a közös tulajdonú ingatlanrész eladását. Hiszen elég egy ellenző is ahhoz, hogy meghiúsuljon az eladás. Ezért a törvény két lehetőséget biztosít arra, hogy ne legyen mindenki egyetértéséhez kötve az eladás.
Amikor a kétharmad is elég
Az egyik lehetőség, hogy az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a társasházközösség gyakorolja.
Ennek feltétele, hogy az elidegenítéssel érintett ingatlanrész önálló ingatlanként legyen kialakítható, vagy ezzel a résszel a valamely már meglevő külön tulajdon kibővíthető legyen.
Ilyen esetben a társasház az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak szavazatával dönthet a közös tulajdon eladása mellett.
Fontos megjegyezni, hogy kétharmados döntéshozatalról csak akkor lehet szó, ha az alapító okirat már a szavazáskor tartalmazza, hogy a társasházközösségnek joga van az elidegenítésről legalább kétharmados szavazattöbbséggel határozni.
Eladás négyötödös döntéssel
Arra az esetre, ha az alapító okirat nem jogosítja fel a közösséget a kétharmados szavazattal való elidegenítésre, a törvény ad egy másik lehetőséget is a többségi döntésre.
A társasházközösségnek lehetősége van arra is, hogy az összes tulajdoni hányad legalább négyötödös többségével határozzon a közös tulajdonú ingatlanrész elidegenítésről. Ez esetben az alapító okiratnak az elidegenítésről szóló döntéssel együtt történő módosításához szintén elegendő a négyötödös többség.
A kétharmados döntéshez képest van egy nehezítés is.
A határozat négyötödös elfogadása után a közös képviselőnek fel kell hívnia a kisebbségben maradt tulajdonosokat arra, hogy 60 napon belül nyilatkozzanak, meg kívánják-e támadni a határozatot a bíróságon.
Ha úgy nyilatkoznak, hogy nem kívánják megtámadni, vagy a határidőn belül nem tesznek nyilatkozatot, akkor a tulajdonosváltozás és az alapító okirat módosítása bejegyezhető a földhivatalban. Ha viszont bármelyikük bejelenti, hogy él a megtámadási jogával, akkor a közgyűlési határozat alapján a földhivatal nem fogja bejegyezni a változásokat.
Még egy fontos tudnivaló
Fontos tudni, hogy mind a négyötödös, mind a kétharmados döntéshozatal csak abban az esetben jogszerű, ha egyidejűleg az eladásról is határoznak a tulajdonosok.
Tehát arra nincs lehetőség, hogy későbbi eladás céljából négyötödös vagy kétharmados többséggel alakítsanak ki külön tulajdont a közös tulajdonból.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Elkezdődött a 6. blokki munkagödör tervezési szintig történő kiemelése, a munkakezdésre harminc egységből álló géppark vonult fel.