A szeretett társ elvesztése nem csupán érzelmileg, de anyagilag is nehéz helyzetet jelent az özvegy számára. Ilyen esetben még fontosabb, hogy tisztában legyünk az öröklési szabályokkal, és akár előre felkészüljünk a váratlan helyzetekre is. Sokan a hagyatéki tárgyaláson szembesülnek az őket érintő öröklési szabályokkal. Különösen igaz ez a házastársak és élettársak öröklése esetén, ahol három makacs tévhit is él. A tévhiteket dr. Kocsis Ildikó ügyvéd oszlatja el.
Először is fontos tisztázni, hogy a következő szabályok a törvényes öröklés esetére vonatkoznak. Törvényes öröklésre akkor kerül sor, ha az örökhagyónak nem volt érvényes végintézkedése. A törvényes tehát azt jelenti, hogy érvényes végintézkedés hiányában a törvény szerint meghatározott személyek és meghatározott módon örökölnek.
A végintézkedés alapján történő öröklésnél az örökhagyó dönti el, hogy halála után mi történjen a vagyonával.
A fő szabály, hogy „ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.” Vagyis az az elsődleges, hogy az örökhagyó mit kívánt. Ha az örökhagyó nem rendelkezett (vagy azt nem szabályosan tette), akkor a törvényi szabályok határozzák meg az öröklést.
Az első tévhit az özvegy és a gyerekek öröklésével kapcsolatos. Egy felmérés alapján a többség úgy tudta, hogy az özvegynek jár a vagyon fele, míg a gyerekek, vagyis a leszármazók a másik felén osztoznak. Ez azonban így nem igaz!
Abban az esetben, ha van leszármazó, aki örököl, az új szabályok szerint a házastárs a következő módon részesül a vagyonból.
Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
– a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, valamint
– egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
A második makacs tévhit a házastárs öröklésére vonatkozik, ha nincs gyerek, aki örökölne az elhunyt után. Egy felmérésben minden harmadik válaszoló úgy gondolta, hogy ha nincs gyermek, aki örökölhetne az elhunyt után, akkor minden vagyon automatikusan az özvegyé lesz. Ez azonban ebben a formában bizony nem állja meg a helyét. De nézzük, hogy mi az igazság!
Ha az örökhagyó után nincs leszármazó, aki örökölne, ám a szülei még élnek, akkor nem a házastárs lesz az egyedüli törvényes örökös. Ilyenkor az özvegy örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.
A többi hagyatéki vagyon azonban nem kizárólag a házastársé lesz. Azon az örökhagyó szüleivel kell osztoznia. Azt, hogy pontosan milyen módon kell osztozni, a Törvényes öröklés tudnivalói online tudásprogramunkban ismertetjük részletesen.
Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl. – mondja ki a törvény.
Tehát a túlélő házastárs csak leszármazó és szülő hiányában vagy kiesése esetén lesz egyedül törvényes örökös az egész hagyatékon.
A harmadik tévhit már az élettársakat érinti. Napjainkban nem ritka, hogy a felek nem kötnek házasságot, miközben az életüket úgy élik, mintha házasok lennének. Bár gondolhatják, hogy a házasságkötés csak egy papír, ami semmin sem változtat, ám az egyikük távozásakor bizony nem ez a helyzet. A felmérésben résztvevők több, mint fele úgy gondolta, hogy az élettárs automatikusan örököl majd. Ez azonban nem így van.
Az élettárs nem lesz törvényes örökös. Ha az elhunyt személynek nem volt érvényes végintézkedése, melyben gondoskodott volna élettársáról, akkor bizony nagy bajba kerülhet a szeretett személy. Az élettárs, miután nem válik törvényes örökössé, még a közösen lakott lakáson sem szerez automatikusan haszonélvezeti jogot. Így az örökösök akár ki is tehetik onnan. Ám, ha ez a legrosszabb forgatókönyv nem is következik be, akkor sem lesz egyszerű a helyzete. Lehet, hogy az ingatlan részben az ő tulajdona is, de mivel az elhunyt társ után más örököl majd, a kialakuló osztatlan közös tulajdoni helyzet is szülhet komoly problémákat.
Mindez megelőzhető, és csak emiatt még házasodni sem kell. Ilyen esetekben fokozott jelentősége van, hogy legyen érvényes végrendelet, ami biztosíthatja a társ megfelelő életkörülményeit. A végrendeletekkel kapcsolatos tudnivalókat könnyedén megismerheted a Végrendeletek szabályai érthetően online tudásprogramból.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
A szervezők célja, hogy összehozzák a kenyér szerelmeseit, hogy kicserélhessék tapasztalataikat, hogy visszaemeljék a köztudatba az igazi kenyérsütés fogalmát, készítésének változatait, eredeti ízeit.
Az Európai Unión belül francia vezetéssel, tizenkét ország részvételével nukleáris koalíció alakult, amely Brüsszelben ülésezett az energiaminiszterek tanácsának ülését megelőzően.