Házastársak és élettársak öröklése: három makacs tévhit

2022. 01. 27., 18:22

A szeretett társ elvesztése nem csupán érzelmileg, de anyagilag is nehéz helyzetet jelent az özvegy számára. Ilyen esetben még fontosabb, hogy tisztában legyünk az öröklési szabályokkal, és akár előre felkészüljünk a váratlan helyzetekre is. Sokan a hagyatéki tárgyaláson szembesülnek az őket érintő öröklési szabályokkal. Különösen igaz ez a házastársak és élettársak öröklése esetén, ahol három makacs tévhit is él. A tévhiteket dr. Kocsis Ildikó ügyvéd oszlatja el.

Házastársak és élettársak öröklése

Először is fontos tisztázni, hogy a következő szabályok a törvényes öröklés esetére vonatkoznak. Törvényes öröklésre akkor kerül sor, ha az örökhagyónak nem volt érvényes végintézkedése. A törvényes tehát azt jelenti, hogy érvényes végintézkedés hiányában a törvény szerint meghatározott személyek és meghatározott módon örökölnek.

A végintézkedés alapján történő öröklésnél az örökhagyó dönti el, hogy halála után mi történjen a vagyonával.

A fő szabály, hogy „ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.” Vagyis az az elsődleges, hogy az örökhagyó mit kívánt. Ha az örökhagyó nem rendelkezett (vagy azt nem szabályosan tette), akkor a törvényi szabályok határozzák meg az öröklést.

Mit örökölhet az özvegy, ha gyerekek is vannak?

Az első tévhit az özvegy és a gyerekek öröklésével kapcsolatos. Egy felmérés alapján a többség úgy tudta, hogy az özvegynek jár a vagyon fele, míg a gyerekek, vagyis a leszármazók a másik felén osztoznak. Ez azonban így nem igaz!

Abban az esetben, ha van leszármazó, aki örököl, az új szabályok szerint a házastárs a következő módon részesül a vagyonból.

Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

– a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, valamint

– egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Ha nincs gyerek, mindent az özvegy örököl?

A második makacs tévhit a házastárs öröklésére vonatkozik, ha nincs gyerek, aki örökölne az elhunyt után. Egy felmérésben minden harmadik válaszoló úgy gondolta, hogy ha nincs gyermek, aki örökölhetne az elhunyt után, akkor minden vagyon automatikusan az özvegyé lesz. Ez azonban ebben a formában bizony nem állja meg a helyét. De nézzük, hogy mi az igazság!

Ha az örökhagyó után nincs leszármazó, aki örökölne, ám a szülei még élnek, akkor nem a házastárs lesz az egyedüli törvényes örökös. Ilyenkor az özvegy örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

A többi hagyatéki vagyon azonban nem kizárólag a házastársé lesz. Azon az örökhagyó szüleivel kell osztoznia. Azt, hogy pontosan milyen módon kell osztozni, a Törvényes öröklés tudnivalói online tudásprogramunkban ismertetjük részletesen.

Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl. – mondja ki a törvény.

Tehát a túlélő házastárs csak leszármazó és szülő hiányában vagy kiesése esetén lesz egyedül törvényes örökös az egész hagyatékon.

A 3. tévhit házastársak és élettársak öröklése esetén

A harmadik tévhit már az élettársakat érinti. Napjainkban nem ritka, hogy a felek nem kötnek házasságot, miközben az életüket úgy élik, mintha házasok lennének. Bár gondolhatják, hogy a házasságkötés csak egy papír, ami semmin sem változtat, ám az egyikük távozásakor bizony nem ez a helyzet. A felmérésben résztvevők több, mint fele úgy gondolta, hogy az élettárs automatikusan örököl majd. Ez azonban nem így van.

Az élettárs nem lesz törvényes örökös. Ha az elhunyt személynek nem volt érvényes végintézkedése, melyben gondoskodott volna élettársáról, akkor bizony nagy bajba kerülhet a szeretett személy. Az élettárs, miután nem válik törvényes örökössé, még a közösen lakott lakáson sem szerez automatikusan haszonélvezeti jogot. Így az örökösök akár ki is tehetik onnan. Ám, ha ez a legrosszabb forgatókönyv nem is következik be, akkor sem lesz egyszerű a helyzete. Lehet, hogy az ingatlan részben az ő tulajdona is, de mivel az elhunyt társ után más örököl majd, a kialakuló osztatlan közös tulajdoni helyzet is szülhet komoly problémákat.

Mindez megelőzhető, és csak emiatt még házasodni sem kell. Ilyen esetekben fokozott jelentősége van, hogy legyen érvényes végrendelet, ami biztosíthatja a társ megfelelő életkörülményeit. A végrendeletekkel kapcsolatos tudnivalókat könnyedén megismerheted a Végrendeletek szabályai érthetően online tudásprogramból.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS