A házastársi kapcsolat jogi értelemben is az egyik legközelebbi rokoni kapcsolat két ember között. Ezért az egyik házastárs halála esetén a túlélő házastárs megalapozottan számíthat arra, hogy örökölni fog az elhunyt után. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Öröklés végintézkedés vagy törvény alapján
Amennyiben az elhunyt után végintézkedés maradt (pl. végrendelet, öröklési szerződés), akkor az öröklés rendjét a végintézkedés határozza meg. Így amennyiben az örökhagyó érvényes végintézkedést tett, akkor házastársa a végintézkedésben foglaltaknak megfelelően fog örökölni. Az örökhagyó megteheti, hogy a végrendeletében akár az egész vagyonát a házastársára hagyja. Ám úgy is rendelkezhet, hogy a vagyonának örököséül más személyt jelöl meg és ezzel a házastársát az öröklésből kizárja. Az öröklésből kizárt házastárs kötelesrész iránti igénnyel élhet.
Abban az esetben, ha az örökhagyó nem hagyott hátra végintézkedést, akkor az öröklés rendjét a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Ezt nevezzük törvényes öröklésnek. A törvényes öröklés rendje érvényesül az örökhagyó azon vagyontárgyaira is, amelyekre a végintézkedés nem vonatkozott.
Az örökhagyó házastársa kiesik a törvényes öröklésből, azaz nem örökölhet az örökhagyó után, ha az örökhagyó halálakor a házastársak között életközösség nem állt fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Ilyen eset például, ha a házastársak nem váltak el, de már hosszabb ideje külön élnek és egyikük vagy mindkettejük más személlyel él élettársi kapcsolatban. Ebben az esetben az öröklésből való kiesés csak a törvényes öröklésre vonatkozik, a végintézkedés útján való öröklésre nem. Ha tehát az örökhagyó végintézkedett a házastársa javára és az életközösségük megszűnt, a házastárs a végrendelet alapján még örökölhet.
A házastárs öröklése a leszármazók mellett
Az öröklési ügyek jelentős részében a túlélő házastárson kívül az örökhagyó után leszármazók (gyermekek, unokák stb.) is maradnak. Ebben az esetben végintézkedés hiányában a hagyaték a szülő és a leszármazók között oszlik meg, amennyiben a leszármazók örökölhetnek.
Amennyiben vannak leszármazó örökösök, akkor a házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Például, ha az elhunyt után két gyermek és a házastárs maradt, akkor a közösen lakott lakásból az örökhagyó tulajdonrészét a gyermekei öröklik egymás között egyenlő arányban. A házastársa pedig ezeken a tulajdonrészeken holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl.
A közösen lakott lakáson túl sokszor marad az örökhagyó után más vagyontárgy is. Például gépkocsi, bankszámla, további ingatlan. A közösen lakott lakáson (és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon) túl az örökhagyó hagyatékának többi részéből az özvegyet egy gyerekrész illeti meg. Az előbbi példánál maradva, ha a közösen lakott lakáson túl a hagyatékban további ingatlan és egy gépjármű maradt, akkor két leszármazó örökös mellett ezekből a házastárs 1/3 tulajdonrészt örököl. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a hagyatéki terhek, például az örökhagyó adóssága, tartozásai is átszállnak az örökösökre, így a házastársra is.
A hagyatéki eljárás során az örökösöknek van lehetőségük arra, hogy a törvényes öröklés rendjétől eltérve másképp osszák fel a hagyatékot. Például megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosítanak a túlélő házastársnak.
Házastárs öröklése szülők mellett
Amennyiben az örökhagyónak nincs leszármazója vagy a leszármazó nem örökölhet, az nem jelenti automatikusan, hogy mindent egyedül a házastárs örököl. Ekkor ugyanis, ha az elhunyt szülei élnek és örökölhetnek, akkor a házastárs a szülőkkel együtt örököl.
Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, akkor az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.
A hagyaték többi része pedig úgy oszlik meg a házastárs és a szülők között, hogy a fele részt a házastárs örökli, a másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban.
Ha csak az egyik szülő örökölhet (mert a másik szülő elhunyt vagy más okból kiesett), akkor a kiesett szülő örökrésze egyenlően oszlik meg a másik szülő és az örökhagyó házastársa között.
Mikor örökölhet egyedül a házastárs?
A házastárs csak akkor örököl egyedül, ha az örökhagyó után leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet. Azonban még e főszabály alól is van kivétel. Az ági vagyonnak minősülő hagyatékot nem a házastárs, hanem az ági örökös örökli (pl. örökhagyó testvére), ha van ilyen. Ez esetben az ági vagyonon a házastárs haszonélvezeti jogot örököl.
Ági öröklésről akkor lehet szó, ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös (pl. a házastárs egyedül örököl). Ági vagyonnak az a vagyon számít, ami az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult. Szintén ági vagyon a testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.