Halasztást kapnak az agresszív adótervezők a koronavírus miatt

2020. 06. 10., 21:00

A EU tagállamai megegyeztek abban, hogy fél évvel elhalasztanák az adatszolgáltatási kötelezettséget, amely a határon átnyúló, agresszív adóstruktúrák jelentésére vonatkozik. A vállalatoknak azonban továbbra is fel kell készülniük az adatszolgáltatásra – hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.

A DAC 6 irányelv előírja, hogy az EU-n belül letelepedett társaságoknak jelenteni kell minden, agresszívnek minősített, határon átívelő adózási konstrukciót. A belföldi ügyleteket tehát nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség. Jelentési kötelezettsége van az adótanácsadóknak, de rajta kívül mindenkinek, aki részt vett a konstrukcióban: például pénzügyi tanácsadó, könyvelő, pénzintézet. A kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás teljesítése esetén 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírságot szabhatnak ki a kötelezettre, ismételt jogsértés esetén viszont már 5.000.000 Ft-ot.

Eredetileg a DAC6 július 1-jével lépett volna hatályba, de pár napja az Európai tagállamok úgy döntöttek, hogy a Covid-19 járvány okozta kihívások miatt kitolják a határidőt 6 hónappal.

A javaslat ezeket a határidőket hosszabbítaná, bár az jelenleg még nem végleges, hogy mennyivel:

Korábban azt jelentették be, hogy

  • a 2018. június 25. - 2020. június 30. időszakban történt határon átnyúló konstrukciókat 2020. november 30-ig,
  • a 2020. július 1.-2020. szeptember 30 időszakban történt ügyleteket október 31-ig,
  • a 2020 október 1-ét követő konstrukciókat pedig 30 napon belül

kellene riportálni.

Habár a javaslat még az az Európai Parlament általi jóváhagyásra vár, feltételezhetően ez már csak formalitás lesz, és a hónap végén valóban halasztást kapnak a cégek az adatszolgáltatásra.

Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere kiemelte, hogy bár adatszolgáltatás határidejét kitolják, a jelentéstételtől nem szabadulnának az adótervezésben közreműködők, az erre való felkészülést komolyan kell venni a cégeknek, ki kell alakítaniuk azokat a monitoring folyamatokat és belső szabályzatokat, amelyek az adatszolgáltatással érintett konstrukciók azonosítását segítik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS