A bankszámla tulajdonosának lehetősége van arra, hogy halála esetén megjelölje, ki legyen a számla kedvezményezettje.Hogyan működik a haláleseti rendelkezés? Milyen hatással van az elhunyt személy utáni öröklésre? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol
Természetes személy tulajdonában lévő bankszámla esetén a számlatulajdonosnak lehetősége van arra, hogy halála esetére egy vagy több kedvezményezettet jelöljön meg, akinek a részére a pénzintézet a számlatulajdonos halála esetén kifizeti a számlán lévő összeget. A számlatulajdonos ilyen tartalmú rendelkezését szokás haláleseti rendelkezésnek vagy elhalálozási rendelkezésnek nevezni.
A haláleseti rendelkezés lényegében nem más, mint a számlát vezető pénzintézetnek adott megbízás. Ebben a számlatulajdonos arról rendelkezik, hogy halála esetén a pénzintézet az általa megjelölt személynek teljesítsen kifizetést a bankszámláról.
A haláleseti rendelkezés például akkor lehet előnyös, ha a bankszámla tulajdonosa meg kívánja gátolni, hogy halála esetén a számláján lévő összeggel csak a hagyatéki eljárás befejezése után lehessen rendelkezni.
Például előfordulhat, hogy egy házaspár egyedüli számlája csak az egyik házastárs nevén van. Ilyen esetben, ha ez a házastárs meghal, a számlavezető bank a halálesetről való tudomásszerzés után a számlát zárolja. Ezt követően a számlán lévő pénzhez csak a hagyatéki eljárás befejeződése után lehet hozzájutni. Ez azonban több hónapot is igénybe vesz. Ennek a helyzetnek a megoldására szolgálhat a haláleseti rendelkezés. Ekkor a pénzintézet már a hagyaték átadását megelőzően ki tudja fizetni a számlán lévő összeget a kedvezményezettnek.
A bankszámlákon nincs automatikusan haláleseti rendelkezés. Tehát a számlavezető pénzügyi intézménynél a számlatulajdonosnak külön kell intézkednie erről. Ezt a számlatulajdonos megteheti a bankszámla megnyitásakor vagy ezt követően bármikor az adott pénzügyi intézmény megfelelő nyomtatványának kitöltésével.
Haláleseti rendelkezésre általában akkor van lehetőség, ha az érintett számlának egy tulajdonosa van. Több tulajdonossal rendelkező számla esetén az adott pénzintézettől függ, hogy a társtulajdonos a számlaegyenleg egy része tekintetében haláleseti rendelkezést tegyen.
Ha a számlának több tulajdonosa van, akkor az egyikük halála esetén a számla nem kerül zárolásra, hiszen a társtulajdonosnak is teljes joga van a számla használatához. Fontos azonban, hogy ha valaki nem társtulajdonosa a számlának, hanem a tulajdonos hozzájárulása alapján csak saját bankkártyával (társ-kártyával) rendelkezik, akkor a számlatulajdonos halála estén nem fog hozzáférni a bankszámlához.
Haláleseti rendelkezésre nem minden számla esetén van lehetőség. Így például haláleseti rendelkezés tehető a fizetési számlára és általában a betétszámlára, de az értékpapírszámlára nem.
A számlatulajdonos halála esetén a haláleseti rendelkezés kedvezményezettje akkor tud a számlán lévő összeghez hozzájutni, ha a számlavezető pénzintézet számára igazolni tudja a számlatulajdonos halálát. A pénzügyi intézmények rendszerint megjelölik, hogy az igazoláshoz milyen dokumentumokat fogadnak el (pl. halotti anyakönyvi kivonat, holtnak nyilvánító végzés).
A haláleseti rendelkezés legfontosabb következménye, hogy a rendelkezéssel érintett bankszámla egyenlege nem fog öröklés alá esni. Tehát az érintett számla nem lesz része a számlatulajdonos hagyatékának, így nem is örökölhető. Ennek oka, hogy a számlatulajdonos a haláleseti rendelkezésben nem végrendelkezik, nem örököst jelöl meg, hanem megbízást ad a számlavezető bank részére a kedvezményezettnek való kifizetésre.
Tekintettel arra, hogy a kötelesrész alapjába beletartozik az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke is, ezért a haláleseti rendelkezés esetén kötelesrész iránti igény felmerülhet.
Az örökhagyó leszármazója, házastársa és szülője kötelesrész iránti igénnyel élhet, ha ennek a törvényben meghatározott feltételei fennállnak. Ebben az esetben pedig a kötelesrész alapjába a haláleseti rendelkezéssel érintett összeg is beletartozik. Amennyiben pedig a kötelesrész kiadásra kerül, akkor a kötelesrész iránti követelés kielégítéséért a haláleseti rendelkezés kedvezményezettje is felelős lehet. A kedvezményezett azonban csak a kötelesrész iránti igénynek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért felel.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Szekszárd is képes ebben a műfajban etalon értékűt villantani.
Az Európai Unión belül francia vezetéssel, tizenkét ország részvételével nukleáris koalíció alakult, amely Brüsszelben ülésezett az energiaminiszterek tanácsának ülését megelőzően.