Gyakran nem élnek egy jelentős kedvezménnyel a hazai cégek

2023. 04. 20., 13:50

Jelentős adókedvezményt vehetnének igénybe a hazai vállalkozások a saját beruházásaik után, 2022-ben pedig tovább bővült a kedvezményezettek köre, mégis sokan nem élnek a lehetőséggel. A lehetőség alanyi jogon jár, és mindössze néhány fontos kritériumnak kell megfelelni ‒ hívta fel a figyelmet dr. Vargha Máté, a BDO Magyarország Adótanácsadás szakértője.

A hazai cégek beruházásainak összegéből egy nem jelentéktelen rész leírható a társasági adóból, aminek belépési küszöbe ráadásul nemrégiben jelentősen csökkent. Figyelni kell azonban néhány kritériumra ‒ mutatott rá dr. Vargha Máté. A társasági adóból igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény szabályai mind a nagy-, mind a kis- és középvállalkozások szempontjából kedvezően változtak a tavalyi évben. A lehetőség beruházások esetén nagyon jelentős társasági adókedvezményt biztosít, akár a beruházás aktiválását követő 13 éven át. Fontos, hogy a kedvezmény közvetlenül a fizetendő adó összegét csökkenti, nem pedig az adóalapot.

A fejlesztési adókedvezmény igénybevétele – a legnagyobb beruházásokat kivéve – nem engedélyhez kötött. Feltétele mindösszesen a szándék bejelentése a jogszabályban meghatározott formában a Pénzügyminisztérium felé, maga a kedvezmény pedig önadózás útján vehető igénybe. Pont e könnyebbség miatt ‒ tehát hogy nincs az igénybevételt megelőző kontroll a hatóságok részéről ‒ nagyon fontos előzetesen, megfelelő szakértelemmel tisztázni, hogy a kedvezmény igénybevételének feltételei adottak-e a cégnél. A NAV utólag kötelezően ellenőrzi ezen adókedvezmény igénybevételének jogszerűségét, ami érthető is egy ilyen jelentős összegnél, ugyanakkor önmagában nem ok arra, hogy egy cég ne éljen a lehetőséggel.

Mikor lehet érdekes ez a kedvezmény? Mindenképpen érdemes a fejlesztési adókedvezményre gondolnia egy vállalkozásnak, ha például:

  • kkv-ként, kisvállalkozás esetében legalább 50 millió forint, középvállalkozás esetén legalább 100 millió forint értékű beruházást tervez;
  • jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházást tervez;
  • munkahelyeket szeretne létrehozni és azokat hosszú távon meg is kívánja tartani;
  • környezetvédelmi, kutatási-fejlesztési célú, film- és videógyártást szolgáló, vagy élelmiszerhigiéniai feltételeinek megteremtését célzó (állati eredetű élelmiszer esetén) beruházást tervez;
  • szabad vállalkozási zóna területén kíván beruházást megvalósítani vagy jegyzett tőkéjének felemelése keretében részvényeket bocsátott ki, azokat bevezetteti egy szabályozott piacra és ezt követően beruházást tervez megvalósítani (legalább 100 millió forint értékű beruházás a feltétel).

A 2022-ben életbe lépett változások lényege, hogy jóval szélesebb körben vált elérhetővé a fejlesztési adókedvezmény.

A nagyvállalatok tavaly óta a Közép-Magyarország régióban már nemcsak új tevékenység megkezdéséhez (pld. zöldmezős beruházáshoz) vehetnek igénybe kedvezményt, hanem a jelenleg is folytatott tevékenységeik fejlesztése érdekében is. Nagyvállalatok számára fontos változás továbbá, hogy az összes Pest vármegyei településen (kivéve: Budapest) 50 százalékos támogatási intenzitást érhetek el, a korábbi – településtől függően – 20 százalékos vagy 35 százalékos támogatási intenzitás helyett. (A nagyvállalatok továbbra sem nem vehetnek igénybe a kedvezményt Budapesten, és maradt a Dél-Dunántúlra, Észak-Magyarországra, az Észak-Alföldre és a Dél-Alföldre vonatkozó 50 százalékos, illetve a Közép-Dunántúlra és a Nyugat-Dunántúlra vonatkozó 30 százalékos támogatási intenzitás.)

A kkv-k pedig – amelyek eddig a fejlesztési adókedvezmény feltételeit nehezebben teljesítették – tavaly óta kisvállalkozás esetén 200 millió forint helyett már 50 millió, a középvállalkozások 300 millió forint helyett már 100 millió forint értékű beruházási értéktől kezdődően is igénybe vehetik a fejlesztési adókedvezményt.

A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének legnagyobb buktatója ugyanakkor az időzítés. Az adókedvezmény igénybevételére irányuló szándék ugyanis csak a beruházás megkezdését megelőzően jelenthető be! Amennyiben a beruházás már megkezdődött, az adókedvezmény iránti igény már nem jelenthető be, így a kedvezmény lehetősége elveszik a vállalkozás számára.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.