„Amennyiben a meghatározó gazdaságok 2023-tól bevezetik a globális minimumadót, Magyarország pedig nem, úgy jelentős adóbevétel vándorolhat ki az országból.”
A magyar kormány szerint a globális minimumadó 2023-as bevezetése elhamarkodott és megalapozatlan, ezért megvétózta a bevezetés kapcsán előkészített EU irányelvet. Ugyanakkor az Európai Unió legnagyobb gazdaságai (Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia) bejelentették, hogy mindenképpen bevezetik a globális minimumadót 2023-tól.
Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon lévő legnagyobb német cégeknek tízmilliárdokat kellene fizetniük a globális minimumadó bevezetése miatt – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.
A Niveus Consulting Group rövid, nem minden részletre kiterjedő kutatása a Magyarországon lévő legnagyobb német cégek – Audi, BMW, Mercedes, Siemens, Bosch, Knorr-Bremse stb. – effektív társasági adókulcsát vizsgálta. Ennek alapján az látszik, hogy az átlagos effektív társasági adókulcs – a természetesen jogszerűen járó különféle adókedvezmények miatt – alig érte el a 3 százalékot, így a 15 százalékra történő kiegészítés jelentős összeget is kitehet.
Amennyiben a meghatározó gazdaságok 2023-tól bevezetik a globális minimumadót, Magyarország pedig nem, úgy jelentős adóbevétel vándorolhat ki az országból, amit várhatóan Magyarország nem fog annyiban hagyni – jegyezte meg Bagdi Lajos.
Magyarország így kényszerpályára kerülhet és kénytelen lesz megalkotni a belső jogszabályokat az adóbevételek megóvása érdekében. Ezt vetítette elő a július 19-én elfogadott 2023-as költségvetés, amely alapján a társasági adóbevételek kapcsán közel 200 milliárd forintos növekedéssel kalkulált a kormány, amelyet a Niveus Consulting Group szerint akár a globális minimumadó, vagy az annak beszedését lehetővé tévő jogszabályok 2023-as hatályba lépése is magyarázhatna.
Mindazonáltal a globális minimumadó korábbi élharcosa, az Egyesült Államok már bizonyosan nem vezeti be ezt 2023-tól és Kína is egyértelműen távol marad, de valószínűtlen az Egyesült Királyság és Japán 2023-as csatlakozása is. Ez viszont jelentős versenyképesség-csökkenést jelenthet az amúgy is szenvedő európai gazdaság számára – magyarázta a szakértő.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.