Globális minimumadó: a vállalatvezetők jelentős része még nem lépett

2022. 04. 21., 12:19

A PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérése alapján a megkérdezett vállalatvezetők majdnem fele semmit nem tesz a globális minimumadóra való felkészülés érdekében.

Magyarországon a megkérdezett vállalatvezetők 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy semmilyen intézkedést nem tesz az új szabályrendszerre való felkészülésért, miközben mindösszesen 19 százalékuk gondolja azt, hogy az új adópolitika nem lesz hatással a cégére. Ugyan az arány globálisan némiképp kiegyensúlyozottabb, az összkép hasonló: úgy tűnik, hogy a vállalatvezetők egyelőre nem foglalkoznak mélyrehatóan ezzel a kérdéssel – kezdi friss bejegyzését Juhász Gergely, a PwC Magyarország cégtársa.

Pedig a dolgok jelenlegi állása szerint a globális minimumadó bevezetése a 20. század eleje óta végrehajtott legjelentősebb nemzetközi adóreform lesz, amelyet már 2024-től széleskörűen alkalmazhatnak. Továbbá, mivel számos ország nyújt adóösztönzőket a különböző gazdaságpolitikai célok elérésére, az új szabályrendszer az adóterhelés növekedését, és így a részvényesi profit csökkenését eredményezheti.

Tekintsük át, miért és milyen céllal jött létre a nemzetközi javaslat, és kiket, hogyan érinthet majd a változás. Hogyan érdemes a vállalatvezetőknek ezt lehetőségként kezelni?

A globális minimumadóról röviden

Az OECD-országok által kidolgozott globális minimumadó célkitűzése, hogy a legnagyobb multinacionális vállalatok legalább 15 százalékos effektív (!) adóterhelést fizessenek a tevékenységeik eredménye után, függetlenül attól hol végzik azokat, vagy hol mutatják ki azok eredményét. A szabályrendszer megalkotói abban bíznak, hogy egy hatékony globális minimumadó gátat szabhat az országok között kialakuló adóversenynek és mérsékelheti az adóelkerülést.

Bár a kezdeményezést 2021. végén az OECD-n belül több mint 140 ország támogatta és elfogadta, kétségkívül nem biztosítható, hogy a nemzeti adókulcsokat a világ összes országa egységesen és azonos időben megemelje. Ezért a szabályrendszer nem is az adókulcsok harmonizációjára tesz kísérletet, hanem olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetőséget biztosítanak a minimumadót bevezető országok számára, hogy az alacsony effektív adókulcsot alkalmazó országok helyett szedjék be azt az adót, amely biztosítja az egységes, legalább 15 százalékos effektív adóterhelést (különbözeti adó). A rendelkezések értelmében elsősorban az anyavállalatok szedhetik be az aluladóztatott leányvállalatok tevékenysége utáni különbözeti adót, de ennek hiányában (ha például az anyavállalatok országai sem vezették be a minimumadó szabályrendszerét) a cégcsoport bármely vállalkozásának országa lehetőséget kap az adóztatásra.

A szabályrendszer hatékonysága azon múlik tehát, hogy a jelentős gazdasági erővel bíró országok, kritikus tömegben alkalmazzák-e majd. A folyamatok némiképp megbicsaklottak e tekintetben a közelmúltban, és egyre kisebb a valószínűsége annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok a már létező minimumadó szabályát az OECD-javaslattal összhangban módosítsa 2023-tól. Emellett az Európai Unió is a napokban halasztotta el a tervezett bevezetés céldátumát 2024-re. Mégis, figyelembe véve a politikai akaratot, jelenleg valószínűnek tűnik, hogy a közeljövőben széles körben bevezetik a szabályrendszert.

Kik az érintettek?

A minimumadó-szabályozás hatálya alá azok a multinacionális vállalkozások tartoznak majd, amelyeknek a konszolidált éves bevétele a megelőző négy évből legalább kettőben elérte a 750 millió eurót. Bár a szabályrendszer deklarált célkitűzése az adóverseny és az adóelkerülés visszaszorítása, hatálya nincs korlátozva a valós gazdasági és kereskedelmi tevékenységet nélkülöző, adótervezés motiválta struktúrákra. Így egy szűk körtől eltekintve – a tárgyi eszközök és bérköltségek egy része csökkenti a minimumadó alapját – a nagy vállalatcsoportok valamennyi tevékenysége érintett lehet. Magyarország esetében ez több ezer vállalkozást jelent, ha figyelembe vesszük a külföldi központú cégcsoportok magyar leányvállalatait is.

Mi várható Magyarországon?

Magyarországon a társasági adó nominális kulcsa 9 százalék, amelyet csökkentenek a különböző kedvezmények, így többek között a beruházást (például fejlesztési adókedvezmény) vagy az egyes tevékenységeket (például kutatás-fejlesztés) ösztönző kedvezmények. A képet árnyalja, hogy a társasági adó mellett az egyes szektorok – különböző mértékben ugyan, de esetenként jelentős – egyéb vállalati adóterheket is viselnek (lásd helyi iparűzési adó, energiaellátók jövedelemadója, bankadó stb.). A várakozások alapján ezek közül néhány (így a helyi iparűzési adó vagy az energiaellátók jövedelemadója), de nem mindegyik (várhatóan a bankadó, kiskereskedelmi adó) figyelembe vehető lesz a globális minimumadó számítása során is. Így ugyan lesznek esetek, amikor a magyar tevékenység effektív adóterhelése eléri vagy meghaladja a 15 százalékos küszöbértéket, de sokszor a magyar működés aluladóztatottnak minősül majd.

Magyarország, OECD és Európai Uniós tagállamként be fogja vezetni a szabályrendszert. Ez azonban várhatóan nem jelenti majd az adókulcsok általános emelését, e miatt nem lesz a társasági adó mértéke 15 százalékot meghaladó. Sokkal inkább az várható, hogy Magyarország bevezeti az ún. belföldi különbözeti adóztatás intézményét, melyet az OECD és az Európai Bizottság javaslata is elfogad. Ennek lényege, hogy a szabályozás hatálya alá nem tartozó – a 750 millió eurós küszöbértéket el nem érő – cégcsoportok tovább élvezhetik a kedvező magyar adómértékeket, és kizárólag a legnagyobb vállalkozások adóterhelése változik, pontosan 15 százalékra (effektív). Utóbbiak azonban Magyarországon fognak magasabb adóterhet viselni a hazai tevékenységük után, nem külföldön, és a magyar központú vállalatcsoportoknak itthon kell majd megfizetni a különbözeti adót az esetleges külföldi, aluladóztatott tevékenységeik után is.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a legnagyobb vállalkozások egy részének esetében a magyar adórendszerben meglévő ösztönzők a mai formájukban a továbbiakban egyáltalán nem, vagy csak lényegesen kevésbé lesznek hatékonyak. Ez igaz az adókedvezményekre és adóalap-kedvezményekre, de a közvetlen állami támogatások hatékonysága is csökkenhet. Ezen felül nem zárható ki a többszörös adóztatás veszélye sem a minimumadó szabályok eltérő bevezetési időpontjaiból fakadó harmonizációs hiányosságok okán, és megjelenik az új szabályok alkalmazásához kapcsolódó többlet adminisztrációs teher is.

Miért érdemes a változásokkal már most foglalkozni?

A vállalkozások szempontjából az adó egy költségtényező. A költségek szintje pedig kihat a vállalkozás versenyképességére, különösen, ha az egymással versenyző vállalkozások költségszerkezete eltérő. Egy komplex, globális szabályrendszerben, mint a globális minimumadó, számtalan választási lehetőség illeti meg az adóalanyokat, eltérő vállalati struktúrákat eltérő módon terhelhet majd az adó. Már most tudjuk, hogy átmeneti rendelkezések okán az időben megszerzett adókedvezmények hatékony ösztönzők maradhatnak, míg az elkésettek hatékonysága csökken vagy megszűnik. Ráadásul ennek a szabályrendszernek a sajátossága, hogy az országok szabályozása is reagál rájuk, különösen az olyan tőkeimportőr országoké, mint Magyarország. Nem zárható ki tehát, hogy a magyar adókedvezmények és szektorális adók rendszere is át fog alakulni a jövőben, és az egyes vállalkozások szempontjából érthető módon nem közömbös, hogy pontosan hogyan. Érdemes tehát a vállalatvezetőknek is figyelemmel kísérni a fejleményeket, mert, bár várható, hogy a legnagyobb vállalatok adóterhelése általánosan növekszik, az már korántsem biztos, hogy azonos mértékben. Itt is érvényesnek tűnik az az általános igazság, miszerint aki kimarad, az lemarad!

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS