Formailag változik a távmunka szabályozása

2022. 05. 25., 15:07

A távmunka, home office szabályozás formailag változik 2022. június 1-től. A jelenleg is hatályos rendeleti szabályok ugyanis törvényi szintre emelkednek és a Munka Törvénykönyve részévé válnak.

A leggyakrabban felmerülő kérdéseket és válaszokat összegezte friss bejegyzésében dr. Vakulya Csaba, az RSM Legal jogi szakértője.

El tudja-e rendelni a munkáltató a távmunkát egyoldalúan?

Volt egy időszak, amikor a járvány elején erre is lehetőség volt, de júniustól a Munka Törvénykönyve is megerősíti, hogy a feleknek a munkaszerződésben kell megállapodniuk a távmunkavégzésben.

Elrendelheti-e a munkáltató, hogy a munkavállaló 44 munkanapot meghaladóan is otthoni munkát végezzen?

Itt először is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az otthoni munkavégzés (home office) nem munkajogi fogalom. A munkavállaló végezhet otthon munkát akkor is, amikor távmunkában dolgozik a felek megállapodása alapján és akkor is, ha a munkáltató egyoldalúan rendeli ezt el számára, mert lehetősége van évi 44 munkanap erejéig a munkaszerződésben meghatározott feltételektől eltérően foglalkoztatni a dolgozót. Az ismerősen csengő 44 nap erre a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra utal. Ha az otthoni munkavégzés egész évben csak pár napra korlátozódik, akkor elég lehet ezt a lehetőséget kihasználni a feleknek és nem biztos, hogy szükséges a távmunka bevezetése miatt módosítani a szerződést.

Elegendő annyit írni a munkaszerződésbe, hogy a munkavállaló távmunkában dolgozik?

Alapvetően elég lehet, de a Munka Törvénykönyve által felkínált főszabályok nem feltétlenül a legkényelmesebb vagy legpraktikusabb megoldást jelentik minden munkaviszonyban. A Munka Törvénykönyvébe beépülő ilyen szabály pl. hogy a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. Egy munkaviszony azonban a legtöbb esetben nem csak arról szól, hogy a feladatok meg legyenek határozva, a munkáltatóknak nagyon sok esetben van szüksége ennél összetettebb irányításra a munkavállalók felett.

Ha távmunkában dolgozik a munkavállaló akkor nem is kell bejárnia az irodába?

Alapvetően a távmunkában foglalkoztatott munkavállaló esetében ez a felek megállapodásától is nagyban függ. A jelenlegi és a Munka Törvénykönyvében is megjelenő szabály szerint a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát. Ettől azonban el is lehet térni a két fél megegyezése alapján bármelyik irányba, ezért érdemes mérlegelni, hogy melyik rendelkezésektől és milyen mértékben kell/lehet eltérni adott esetben, adott munkáltatónál.

Ha a munkavállaló távmunkában dolgozik, akkor intézhet napközben ügyeket, ha egyébként este ledolgozza a munkaidőt?

Ebben a tekintetben lényeges változás történik, illetve történt. Míg a korábbi szabályozás alapértelmezetté tette a kötetlen munkaidőt, a mostani rendeleti, illetve a hatályba lépő Munka Törvénykönyve ezt viszont megváltoztatta. A továbbiakban csak akkor lesz kötetlen a munkarend, ha munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel ezt a munkáltató kifejezetten átengedi, egyebekben az általános munkaidő-beosztás lesz irányadó.

Kell-e a munkáltatónak széket biztosítania, ha a munkavállaló távmunkában dolgozik?

Alapvetően a munkáltató köteles biztosítani a munkavégzés feltételeit. Ugyanakkor nincs akadálya annak, feltéve, hogy a munkavédelmi feltételek teljesülnek, hogy a munkáltató és munkavállaló a munkavállaló eszközeinek használatában állapodjanak meg.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-17 13:15:00
Gigantikus gyermekjátékkal találkozhat az, aki április 17-én a budapesti Fashion Street környékén jár, amelyen egy 99 százalékos árengedményt sugalló címke is látható. A mackót valójában nem lehet megvásárolni és hazavinni, viszont még az árának egy százalékát sem kell kifizetnie annak, aki szeretné, hogy – racionális méretű és értékű, – sporteszközök és élmények tegyék szebbé a gyermekotthon lakóinak életét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.