Jelentős fordulat előtt áll a magyar kriptoeszköz-piac: a Pénzügyminisztérium múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kriptoeszközök piacáról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, amely megszüntetné a tavaly bevezetett, sokat vitatott validációs kötelezettséget és az ahhoz kapcsolódó büntetőjogi felelősségrendszert. A változás nemcsak a befektetők számára hozhat nagyobb jogbiztonságot, hanem újra vonzóvá teheti a magyar piacot a nemzetközi és hazai kriptoeszköz-szolgáltatók számára is. A változásokat a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője magyarázza el.
Az uniós szabályozáson túlmutató többletkövetelmények a magyar piacon
A kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatások szabályozásának alapvető kereteit az Európai Unió a 2023-ban elfogadott MiCA rendelettel egységesítette. A rendelet valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó, így annak rendelkezéseit főszabály szerint nem szükséges külön nemzeti jogszabályokkal átültetni.
Magyarország azonban 2024-ben elfogadta a kriptoeszközök piacáról szóló törvényt, amelyben 2025 nyarán az uniós szabályozáson túlmutató többletkövetelményt vezetett be a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatások területén. A jelenleg is hatályban lévő szabályozás lényege, hogy – bizonyos kivételektől eltekintve – kriptoeszközt kizárólag olyan ügylet keretében lehet pénzre vagy más kriptoeszközre átváltani, amelyhez egy SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) által felügyelt kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató megfelelőségi nyilatkozatot állít ki. A törvény azt is kimondja, hogy a „nem engedélyezett” kriptoügyletből származó értéktranszfer érvénytelen és joghatás kiváltására alkalmatlan. A jogalkotó mindehhez ráadásul büntetőjogi következményeket is kapcsolt: büntetőjogi felelősség terheli egyrészt a validációs kötelezettséget megkerülő szolgáltatókat, másrészt azokat a befektetőket is, akik a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást vesznek igénybe.
„A validáció valójában nem egy engedély. A validáló szolgáltató feladata csupán a tranzakcióhoz kapcsolódó kriptoeszközök lánctörténetének elemzése, vagyis annak vizsgálata, hogy a küldő és fogadó cím között milyen tranzakciós előzmények azonosíthatók. Az eljárás eredményeként a validátor kockázati besorolást állapít meg, azonban nem dönt arról, hogy az adott ügylet végrehajtható-e vagy azt meg kell tagadni, ez a szolgáltató diszkrecionális jogosultsága” – mondja Martinas Roxana, a Jalsovszky ügyvédje.
Bár a kockázatelemzésben testet öltő validáció látszólag formalitásnak tűnhet, annak gyakorlati alkalmazása több értelmezési kérdést is felvetett. Különösen a nemzetközi kriptotőzsdéken végrehajtott átváltások esetében merült fel számos értelmezési kérdés azzal kapcsolatban, hogy a kötelezettség egyes, tőzsdei kereskedés során megvalósuló átváltásokra vagy automatizált tranzakciókra milyen módon alkalmazandó.
A kötelezettség megelőzte a gyakorlati feltételek kialakulását
A szabályozás egyik legjelentősebb problémája az volt, hogy a validációs kötelezettség úgy lépett hatályba 2025 júliusában, hogy annak gyakorlati működési feltételei egyáltalán nem voltak adottak. A hatálybalépéskor a kötelezettség teljesítéséhez szükséges validáló szolgáltatói piac gyakorlatilag nem létezett, így sem a szolgáltatók, sem a befektetők nem tudtak megfelelni a jogszabályi előírásoknak. Az első szolgáltató csak 2025 decemberében jelent meg a piacon.
A szabályozásból eredő jogbizonytalanság következtében több befektető is a kriptoeszköz-portfóliója likvidálása mellett döntött, attól tartva, hogy a későbbiekben nem lesz lehetősége jogszerűen hozzáférni kriptoeszközei értékéhez. Ezzel párhuzamosan több népszerű nemzetközi kriptoeszköz-szolgáltató (pl. Revolut, CoinCash, eToro) is korlátozta vagy megszüntette magyarországi szolgáltatásait, mivel nem tudta garantálni, hogy működése minden tekintetben megfelel a magyar szabályozás által támasztott, az uniós keretrendszerbe nem illeszkedő többletkövetelménynek.
Irányváltás: a kormány eltörölné a validációs kötelezettséget
A múlt héten benyújtott törvényjavaslat érdemi fordulatot jelent a kriptoeszköz-piac szabályozási megközelítésében. A kormány kommunikációjából megállapítható, hogy a digitális pénzügyi innováció ösztönzését, valamint a versenyképes szabályozási környezet kialakítását tekinti elsődleges célnak. Ennek megfelelően a tervezet gyakorlatilag teljes egészében megszüntetné a kriptoeszköz-átváltási ügyletekhez kapcsolódó validációs kötelezettséget, valamint hatályon kívül helyezné az ehhez kapcsolódó büntetőjogi rendelkezéseket is. A javaslat alapján az új szabályok a kihirdetést követő nyolcadik napon lépnének hatályba, így a változások akár már a nyár folyamán életbe léphetnek.
Mit jelenthet mindez a gyakorlatban?
Amennyiben a törvényjavaslatot az elkövetkezendő hetekben változatlan tartalommal elfogadják, a magyar kriptoeszköz-piac jelentősen liberalizálódhat. A szabályozás ismét közelebb kerülhet az Unió által kialakított egységes MiCA keretrendszerhez, megszüntetve azt a többletterhet, amelyet sok piaci szereplő és maga az Unió is indokolatlannak és aránytalannak tartott.
„A változás várhatóan javítja majd a befektetői bizalmat, ösztönzi a magyarországi kriptoeszköz-befektetéseket, valamint elősegíti, hogy a korábban kivonuló nemzetközi szolgáltatók ismét megjelenjenek a magyar tőkepiacon (feltéve, hogy rendelkeznek MiCA engedéllyel). Emellett a módosítás vonzó lehet azon magyar és külföldi szolgáltatók számára is, amelyek eddig azért nem kezdték meg magyarországi tevékenységüket, mert a piacra lépést korlátozó szabályozási bizonytalanságoktól tartottak” – véli a Jalsovszky szakértője.
A pénzügyi innováció ösztönzése a Magyar Nemzeti Bank számára is stratégiai jelentőségű: a jegybank rendszeres tájékoztató anyagokkal és éves FinTech és Digitalizációs Jelentésével követi nyomon és mutatja be azokat a technológiai és üzleti innovációkat, amelyek a hazai pénzügyi piacok működését és fejlődését egyre meghatározóbb módon alakítják.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.