Fontos tudnivalók használt autó vásárláskor

2023. 03. 29., 17:08

A használt autók vásárlásával kapcsolatos legfontosabb jogi tudnivalókat dr. Jagusztin Tamás, Pest Vármegyei Főügyészség Közérdekvédelmi Osztály osztályvezető ügyésze foglalta össze.

Az autóért általában jelentős összeget fizetünk, ezért megnyugtatóbb az a gondolat, ha van valamilyen „garancia” arra, hogy vissza tudjuk vinni, ha problémát észlelünk. Új autó esetében jogszabály határozza meg a kötelező jótállás idejét (3 év), amelynél hosszabbat is kínálhatnak egyes autómárkák. Na de használt autó vásárlása esetén is van-e felelőssége az eladónak az autó hibáiért? És van-e különbség abban, ha a magánszemélytől vagy autókereskedőtől vásárolunk?

Mi az a hiba, amit a vásárlás után számon lehet kérni?

Az eladó köteles tájékoztatni a vevőt minden lényeges körülményről, de a vevő is köteles tájékozódni.

A vevő a megvásárolni kívánt gépjárművet megtekintheti, megvizsgálhatja. Ezzel a lehetőséggel érdemes élni, mivel ennek elmaradása esetén is, azokra a hibákra, amelyeket a vevő kellően gondos, észszerű megtekintés mellett felismerhetett volna (ezek az ún. nyílt hibák), úgy kell tekinteni, mint amelyeket elfogadott és az autót ezek ismeretében vette meg.

A használt autó eladója nem felel azért a hibáért, amelyet vásárláskor közölt a vevővel, vagy amelyről a vevőnek tudnia kellett, akár azért, mert azt észlelte, akár azért, mert azt fel kellett volna ismernie gondos, észszerű megtekintés mellett.

Ilyen, az eladón utólag nem számon kérhető hibák azok is, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a gépjármű életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kellett vennie. De ide kell sorolni azokat a hibákat is, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a nyílt hibákra tekintettel feltételezhető, előrelátható.

Ha tehát a későbbiekben olyan hibát észlel a vevő, amelyről a vásárláskor nem tájékoztatták, illetve azt fel sem kellett volna ismernie, az ilyen hibáért felel az eladó. Ezek az úgynevezett rejtett hibák, amelyekért úgynevezett kellékszavatossági kötelezettsége van az eladónak.

A vevő választása szerint kijavítást vagy kicserélést kérhet, kivéve, ha teljesítése lehetetlen, vagy ha az az eladónak aránytalan többletköltséget eredményezne. A vevő az ellenszolgáltatás arányos leszállítását is igényelheti. Továbbá – a kereskedőtől való vásárlás kivételével – a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. A vevő a szerződéstől akkor állhat el, ha az eladó a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, annak megfelelő határidőben nem tud eleget tenni, vagy ha a vevőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Lényeges, hogy javítás esetén a kijavított rész tekintetében a határidők újrakezdődnek.

El lehet például állni a szerződéstől többszöri, eredménytelen javítás után, vagy ha a gépjármű az életkorához és a futásteljesítményéhez képest rendkívül gyakran, sorozatosan meghibásodik, és a javítás többször is eredménytelen. Ha a kijavítást választja a vevő, a hiba kijavításának várható költségét akkor is követelheti, ha a kijavítás ténylegesen még nem történt meg. Természetesen a költségekkel tételesen el is kell majd számolni.

Mi a különbség, ha vállalkozástól vagy magánszemélytől való vásárolunk használt autót?

Ha magánszemélytől vásárolunk használt autót, akkor a kellékszavatossági kötelezettsége 1 évig áll fenn az eladónak. Ha kereskedőtől vásárolunk, akkor a kellékszavatosság ideje 2 év, de figyelni kell arra, hogy a szerződésben lerövidíthető 1 évre.

Kinek kell bizonyítania, hogy a vásárlás után jelentkező hiba oka már az adásvételkor is megvolt?

Ha kereskedőtől vásárolunk, 6 hónapig az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka az adásvétel időpontja után keletkezett. Magánszemélyek közötti vásárlás esetén ellenkező a helyzet, ilyenkor a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka már fennállt az eladáskor is.

Ezért is fontos mindig megnézni, hogy ki szerepel a szerződésen eladóként, mert eltérő szabályok vonatkoznak a magánszemélyként és a kereskedőként eladókra.

A felek közötti szerződésben a törvény számos rendelkezésétől el lehet térni, ezért mindig kellő figyelemmel és alapossággal át kell tanulmányozni a szerződést, és szükség esetén kérjünk szakmai segítséget.

Magyarország Ügyészsége

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS