Ha egy vállalkozás nem piaci árakat alkalmaz, akkor a társasági adó megállapításakor a piaci ársáv mely elemére kell elvégeznie az adóalap kiigazítást? Ebben a kérdésben hozott döntést a Kúria egy régóta húzódó, de elvi szempontból rendkívül fontos perben.
Miről is van szó? Tegyük fel, hogy egy vállalkozás úgy számol el kapcsolt vállalkozásával, hogy az ügyletben a piacinál magasabb árat alkalmaz. Mondjuk, egy, a piacon 20-30 forint közötti összegért megvásárolható terméket végül 50 forintért ad el neki. Emiatt az eladó társasági adóalapja értelemszerűen magasabb lesz annál, mint piaci árak alkalmazása mellett lett volna. Így adóbevallásában – élve a társasági adóról szóló törvény 18. § (1) bekezdés szerinti jogával – adóalapját a piaci ársávba eső értékre, mondjuk annak éppen a közepére, azaz 25 forintra korrigálja.
A vitás ügyben az adóhatóság azonban ezt a lépést kifogásolta. Szerinte ugyanis az eladó a kiigazítást a piaci ársáv legközelebbi pontjáig (30 forintig) végezhette volna el, nem pedig egy általa szabadon választott közbenső értékre. Az adóellenőrzés így a vállalkozás terhére a 25 és a 30 forint közötti különbségig adókülönbözetet állapított meg. A felek végül perre mentek, ahol a fő kérdés az volt: az adóalap kiigazítást a piaci ársáv mely elemére kell elvégezni?
A Kúria végül az adózónak adott igazat. Adott körülmények között ugyanis a szokásos piaci ársávon belül bármely pont megfelel a szokásos piaci árnak. Tehát, ha a kapcsolt vállalkozások a piaci ártartományon kívüli árat alkalmaznak, nem jelenti azt, hogy adóalap korrekció esetén az ártartomány legközelebb eső szélsőértékét kell figyelembe venniük. Ez ugyanis sem a társasági adóról szóló törvény 18. § (1) bekezdéséből, sem az OECD Irányelvekből nem következik.
A most kiadott ítélet kapcsán felmerül a kérdés, hogy az adóhatóság ezt a saját hasznára fordítja-e más ügyekben? Vajon a jelen ítéletre való hivatkozással változtat-e eddigi ellenőrzési és adóalap kiigazítási gyakorlatán és az eddiginél méltánytalanabb megközelítéssel maga is a piaci ársáv egy tetszőleges értékére, nem pedig a legközelebbi értékre tekintettel végzi-e majd a kiigazításokat? – teszi fel a kérdést Helybély Judit, a Deloitte transzferárakra specializálódott csoportjának igazgatója.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
A francia Framatome fogja szállítani a paksi reaktor irányítástechnikai rendszerét – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.