Fontos Kúria döntés az adóalap kiigazításáról

2019. 12. 13., 12:30

Ha egy vállalkozás nem piaci árakat alkalmaz, akkor a társasági adó megállapításakor a piaci ársáv mely elemére kell elvégeznie az adóalap kiigazítást? Ebben a kérdésben hozott döntést a Kúria egy régóta húzódó, de elvi szempontból rendkívül fontos perben.

Miről is van szó? Tegyük fel, hogy egy vállalkozás úgy számol el kapcsolt vállalkozásával, hogy az ügyletben a piacinál magasabb árat alkalmaz. Mondjuk, egy, a piacon 20-30 forint közötti összegért megvásárolható terméket végül 50 forintért ad el neki. Emiatt az eladó társasági adóalapja értelemszerűen magasabb lesz annál, mint piaci árak alkalmazása mellett lett volna. Így adóbevallásában – élve a társasági adóról szóló törvény 18. § (1) bekezdés szerinti jogával – adóalapját a piaci ársávba eső értékre, mondjuk annak éppen a közepére, azaz 25 forintra korrigálja.

A vitás ügyben az adóhatóság azonban ezt a lépést kifogásolta. Szerinte ugyanis az eladó a kiigazítást a piaci ársáv legközelebbi pontjáig (30 forintig) végezhette volna el, nem pedig egy általa szabadon választott közbenső értékre. Az adóellenőrzés így a vállalkozás terhére a 25 és a 30 forint közötti különbségig adókülönbözetet állapított meg. A felek végül perre mentek, ahol a fő kérdés az volt: az adóalap kiigazítást a piaci ársáv mely elemére kell elvégezni?

A Kúria végül az adózónak adott igazat. Adott körülmények között ugyanis a szokásos piaci ársávon belül bármely pont megfelel a szokásos piaci árnak. Tehát, ha a kapcsolt vállalkozások a piaci ártartományon kívüli árat alkalmaznak, nem jelenti azt, hogy adóalap korrekció esetén az ártartomány legközelebb eső szélsőértékét kell figyelembe venniük. Ez ugyanis sem a társasági adóról szóló törvény 18. § (1) bekezdéséből, sem az OECD Irányelvekből nem következik.

A most kiadott ítélet kapcsán felmerül a kérdés, hogy az adóhatóság ezt a saját hasznára fordítja-e más ügyekben? Vajon a jelen ítéletre való hivatkozással változtat-e eddigi ellenőrzési és adóalap kiigazítási gyakorlatán és az eddiginél méltánytalanabb megközelítéssel maga is a piaci ársáv egy tetszőleges értékére, nem pedig a legközelebbi értékre tekintettel végzi-e majd a kiigazításokat? – teszi fel a kérdést Helybély Judit, a Deloitte transzferárakra specializálódott csoportjának igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

2026. 01. 23., 10:00
A VOSZ üdvözli a napokban közzé tett, hazai éttermeket segítő akciótervet, amely adó- és adminisztrációs teher könnyítésekkel és kedvezményes hitellel támogatja az üzleti vendéglátást. A vállalkozói szövetség vendéglátóipari szakmai közösségének első reakciói ritkán tapaszalt optimizmust mutatnak.
2026. 01. 22., 14:30
A kkv-szektor két éve tartós alkalmazkodási pályára állt, a kedvezőtlen makrofeltételek közepette a működőképesség fenntartására rendezkedtek be a vállalkozások, amelyek szerint a kiszámíthatatlanság vált az egyik legfőbb problémává saját vállalkozásuk üzletmenetét illetően – derül ki a VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő VOSZ Barométer friss kutatásából.
2026. 01. 22., 09:05
Idén havi 16 140 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről – például laktóz- vagy gluténérzékenységről – szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal – emlékeztet az adóhivatal.
2026-01-23 18:15:00
Élénk évet zárt az ingatlanpiac és az idei sem lesz eseménytelen, tavasszal ismét intenzív kereslet fogja jellemezni a szektort. Érdemi lakásár csökkenés ugyanakkor nem valószínűsíthető, de a lakásépítések felfutásával bővülő kínálat valamelyest csillapíthatja az áremelkedés ütemét – prognosztizálja Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.
2026-01-22 19:20:00
Az orvosi eszközök fejlesztésére szakosodott Medicontur összesen 20,8 millió eurós beruházásai nyomán K+F projekttel bővíti zsámbéki központjának tevékenységét, gyártókapacitást bővít és a Gyármentő Program keretében zöld átállásra irányuló fejlesztéseket valósít meg. A projekttel 58, köztük 10 kutatás-fejlesztő munkahelyet teremt a magyar gyártó.
2026-01-22 18:05:00
A bajor tulajdonú Sano-Modern Takarmányozás Kft. tízmilliárd forintos beruházással új takarmánykeverő üzemet épít a Csémen meglévő gyára mellett, így megháromszorozza az itt készülő állati táp mennyiségét. A beruházást a magyar kormány 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítette – jelentették be a létesítmény január 22-i alapkőletételén.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS