2026. július 26-ig minden uniós tagállamnak, így Magyarországnak is át kell ültetnie nemzeti jogába a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvet (CSDDD). Az új szabályozás célja, hogy az EU vállalatai aktívan hozzájáruljanak az emberi jogok védelméhez, a környezeti károk megelőzéséhez és a fenntartható fejlődéshez. Az irányelv jelentős megfelelési és jelentéstételi kötelezettségeket ró a legnagyobb vállalatokra, amelyek hatása kiterjed az ellátási láncban részt vevő partnerekre is. A megfelelésre való felkészülést érdemes mielőbb megkezdeni, mivel a részletszabályok már formálódnak – hívja fel a figyelmet Kordoványi Gábor, az Oppenheim szakértője.
2026. július 26. kiemelkedő fontosságú határidő az EU klímasemlegességért folytatott törekvéseiben: eddig kell a tagállamoknak, így Magyarországnak is, megalkotnia azokat a jogszabályokat, amelyek átültetik a nemzeti jogba az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1760 számú irányelvét, közismertebb nevén a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvet (amelyet az angol Corporate Sustainability Due Diligence Directive elnevezés alapján CSDDD-nek szoktak rövidíteni). Az Európai Bizottság szerint az Irányelv elő fogja segíteni az emberi jogok és munkavállalói jogok érvényesülését, valamint növelni fogja mind a gazdasági szereplőkbe vetett bizalmat, mind az európai vállalatok ellenálló- és versenyképességét.
A 2021/1119 számú rendeletben (vagyis az ún. Klímasemlegességi rendeletben) az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, továbbá, hogy 2050-ig klímasemlegessé válik. Erre tekintettel az Irányelv deklarált célja, hogy az EU belső piacán működő vállalatok is hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez, a fenntarthatósági átálláshoz és az emberi jogok érvényesüléséhez.
Az Irányelv legfőképpen átvilágítási kötelezettséget állapít meg a hatálya alá tartozó vállalatok számára: a vállalatoknak azonosítania kell az emberi jogokat és a környezetet érintő potenciális és tényleges kedvezőtlen hatásokat mind a saját működésükben, mind leányvállalataik és – amennyiben az értékláncukkal összefüggésben áll – üzleti partnereik tevékenységében. A fenntarthatósággal kapcsolatos átvilágítást atz Irányelv hatálya alá tartozó vállalatoknak a saját vállalati politikáikba és kockázatkezelési rendszereikbe is be kell építeniük, amelyekt legalább 24 havonta felül is kell vizsgálniuk.
Az Irányelv azonban túlmegy átvilágítási kötelezettség megállapításán. Egyrészt, a vállalatoknak intézkedéseket kell hozniuk a saját működésükhöz, valamint a leányvállalataik és a tevékenységi láncukba tartozó üzleti partnerek tevékenységeihez kapcsolódó, káros emberi jogi és környezeti hatások megelőzése érdekében. Ilyen intézkedés lehet észszerű és világos végrehajtási határidőket meghatározó intézkedési terv elfogadása, szerződéses biztosítékok kérése üzleti partnerektől az intézkedési tervnek való megfelelés vonatkozásában, vagy akár beruházások végrehajtása.
Másrészt, az átvilágítás során azonosított, tényleges káros hatások megszüntetése érdekében is intézkedéseket kell tennie a vállalatoknak. Amennyiben az azonosított káros hatás nem szüntethető meg azonnal, úgy minimalizálni kell annak mértékét. „Az Irányelv hatálya alá tartozó vállalatoknak a honlapjukon közzétett éves beszámoló formájában kell tájékoztatást adniuk arról, hogy mennyiben felelnek meg az Irányelvből fakadó követelményeknek” – mondja Kordoványi Gábor ügyvéd.
Az Irányelv alapján a nemzeti jogszabályoknak biztosítania kell azt is, hogy az Irányelvben meghatározott személyek panaszt nyújthassanak be a tagállami hatóság részére, amennyiben megalapozott aggályaik merülnek fel a vállalatok saját tevékenységének, a leányvállalataik tevékenységének vagy a vállalatok értékláncába tartozó üzleti partnereknek a tevékenységének a a káros hatásait illetően. A panasztétel joga azokat a természetes és jogi személyeket illeti meg, akiket a káros hatás érint, valamint az érintett tevékenységi láncban dolgozó természetes személyek képviseletét ellátó szakszervezeteket és munkavállalók egyéb képviselőit. Ezen túlmenőpen, ha a panasz tárgya környezeti káros hatás, akkor az ezzel kapcsolatos területeken tevékenykedő és tapasztalattal rendelkező civil társadalmi szervezeteket is megillet a panasztétel joga.
Az Irányelv azokra az EU-ban létrehozott vállalatokra lesz kötelező, amelyek két feltételnek is megfelelnek:
– áltagosan több mint 1000 munkavállalót foglalkoztattak és
– a nettó világpiaci árbevételük meghaladta a 450 millió eurót.
Az Irányelv egy adott cégcsoport legfelső szintű anyavállalatára is kötelező, amely önmagában ugyan nem érte el az előző küszöbértékeket, a vállalatcsoport azonban igen. Az Irányelv továbbá azokra a vállalatokra is vonatkozik, amelyeket az EU-n kívüli országokban hoztak létre, de az Unió területén elért nettó árbevételük meghaladta a 450 millió eurót. Végül az Irányelv olyan vállalatokra is vonatkozik, amelyek független vállalatokkal olyan franchise- vagy lincencszerződéseket kötnek, amelyek közös identitást, közös üzleti koncepciót és egységes üzleti módszereket biztosítanak, és az említett jogdíjak összege meghaladja a 22,5 millió eurót.
Az Irányelvből eredő kötelezettségeket fokozatosan vezetik be: 2027. július 26-ától először azokra a vállalatokra lesz kötelező, amelyek átlagosan több, mint 5000 munkavállalót foglalkoztattak és amelyek nettó világpiaci árbevétele meghaladta az 1,5 milliárd eurót. A fenti bekezdésben említett vállalatokra 2029. július 26-ától lesznek kötelezőek az Irányelven alapuló nemzeti jogszabályok.
Az Európai Bizottság becslése szerint mintegy 6000 európai és 900 nem európai vállalat fog az Irányelv hatálya alá tartozni. Az Irányelvnek várhatóan jelentős hatása lehet a hatálya alá tartozó vállalatok beszállítóira és a tevékenységi láncaikban közreműködő más vállalatokra is, például azért, mert az Irányelv hatálya alá eső vállalatok is jelentéseket és átvilágításokat várhatnak majd el a beszállítóiktól.
Az Irányelvet átültető nemzeti jogszabályoknak kell majd biztosítaniuk, hogy a lehetséges káros hatások megelőzésére és megszüntetésére vonatkozó kötelezettségeit szándékos vagy gondatlan megszegéséből eredő károkért a vállalatokat felelősségre lehessen vonni.
A tagállamok feladata lesz az is, hogy a kijelöljék azt vagy azokat a felügyeleti hatóságokat, amelyek az Irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályokban foglalt kötelezettségek betartását ellenőrzik.
„Egyelőre nem készült el az Irányelvet a magyar jogba átültető jogszabály, így még nyitott, hogy a fenti alapelvek miképpen fognak megjelenni és érvényre jutni Magyarországon 2026. nyarától, de a felkészülést már most érdemes megkezdeni” – hívja fel a figyelmet az Oppenheim szakértője.
2025. február 26-án az Európai Bizottság elfogadott egy olyan jogalkotási javaslat-csomagot (az „Omnibus” jogalkotási csomagot), amely több jogalkotási területet is módosítana azzal a céllal, hogy egyszerűsítse az uniós szabályokat, fokozza a versenyképességet és ösztönözze a beruházásokat. Az Omnibus jogalkotási csomagban megfogalmazott módosítások az Irányelvet is érintik, így különösen a hatálya alá eső vállalatok körét. Az Omnibus jogalkotási csomag vitája még folyamatban van, így várhatóan az Irányelv is módosulhat.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.