A pandémia megjelenését követően a hatóságok engedékenyebb megközelítést alkalmaztak azon, versenytársak közötti megállapodások esetén, ahol az együttműködés a termelési és az ellátási hiányok mérséklését szolgálta. A járvány fokozatos enyhülése azonban új lendületet hozott a kartellellenes eljárásokban, a tendencia pedig a jövőben tovább erősödhet – mutat rá a DLA Piper nemzetközi tanulmánya, amely betekintést nyújt a kartellekkel szembeni fellépés globális és hazai trendjeibe, valamint a szabályozások és a gyakorlatok átalakításának várható fejleményeibe.
A világjárvány gazdasági hatásait több ország ideiglenes és speciális szabályok bevezetésével igyekezett kezelni. Ezen – a hagyományosnál megengedőbb – szabályok arra a felismerésre épültek, hogy a versenytársak közötti szorosabb együttműködésre szükség lehet a termékhiány elkerülése érdekében, különösen az egészségügyben, a gyógyszeriparban és az élelmiszer-kiskereskedelemben.
A járvány enyhülésével a versenytársak közötti együttműködések veszélyei újra előtérbe kerültek: ennek folytán a kartellekkel szembeni hatósági eljárások is új erőre kaptak. Ezt jól mutatja az Európai Bizottság által kiszabott kartellbírságok mértéke: míg a szervezet 2020-ban összesen 288 millió euró összegű bírságot szabott ki, addig ez az összeg 2021-ben már elérte a 1,7 milliárd eurót. A tagállami versenyhatóságok esetében is hasonló tendencia látható: az Európai Uniós országokban kiszabott bírságok mértéke meghaladta a 2,7 milliárd eurót.
A DLA Piper előrejelzése szerint a közeljövőben a technológiai, az építőipari és az energetikai piac versenykorlátozó megállapodásai esetén is szigorúbb fellépés várható. Ezen törekvést a hatóságok működésének digitalizációja is támogatja, amely a kartellek felderítése és a végrehajtások során is egyre hangsúlyosabban megjelenik. Lengyelországban például egy olyan eszköz fejlesztésén dolgoznak, amely a mesterséges intelligencia segítségével képes azonosítani az árverési csalásokat.
Az elmúlt években a jogi környezet is sokat fejlődött annak érdekében, hogy hatékonyabb végrehajtási eszközöket biztosíthasson a hatóságok számára. Az Európai Unió szinte minden tagállamában elfogadták az ECN+ irányelvet, amely fokozza az együttműködést az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok között kartellügyekben (és az erőfölénnyel való visszaélés kapcsán).
Magyarországon a járvány idején nem volt hatályban külön szabályozás kartellügyek tekintetében. Megemlíthető azonban, hogy a Gazdasági Versenyhivatal speciális jogkört kapott úgynevezett gyorsított ágazati vizsgálatok lefolytatására, amelyek keretében az építőipar több szegmensét (például kerámia falazóelemek, fa építőanyagok) is górcső alá vették.
„A pandémia után valóban elmondható, hogy a GVH jogérvényesítése felerősödött, maga a GVH is a „Kartellek feltárásának éveként” tekinti a 2021-es esztendőt Országgyűlési Beszámolójában. Ennek legjobb példája, hogy ekkor hozta meg a GVH az eddigi legnagyobb össz-bírsággal záruló határozatát a műtrágyapiaci kartell ügyben, amelyben a kiszabott bírság összege több, mint 14 milliárd forint volt” – mondta Fejes Gábor, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának társvezetője.
2021-ben a GVH összesen még öt kartellel kapcsolatos marasztaló döntést hozott (ebből négy érintett közbeszerzési eljárásokat, pl. villanyórák cseréje, egészségügyi eszközök), továbbá 56 piaci szereplőnél tartott helyszíni vizsgálatot ebben a körben.
„2022 a 2021-es „csúcsévhez” képest már némileg szerényebbnek volt mondható: a GVH három jelentősebb kartellügyet zárt le – az építőipar, az altató- és lélegeztetőgép beszerzések, valamint a hangszerkereskedelem területén –, amelyek következtében összesen több mint 800 millió forint bírságot szabott ki” – összegezte Marosi Zoltán, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának társvezetője.
Megjelent az egyik legfontosabb hazai gazdaságfejlesztési eszköz, az egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatások módosított feltételrendszere, amely ismét számos könnyítéssel segíti a vállalkozásokat, és minden korábbinál több lehetőséget biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ötletből értéket teremtő kutatás-fejlesztési tevékenység kibontakozásának – hívja fel a figyelmet a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.