Fokozott figyelemmel kísérik a hatóságok a versenykorlátozó megállapodásokat

2023. 01. 17., 12:21

A pandémia megjelenését követően a hatóságok engedékenyebb megközelítést alkalmaztak azon, versenytársak közötti megállapodások esetén, ahol az együttműködés a termelési és az ellátási hiányok mérséklését szolgálta. A járvány fokozatos enyhülése azonban új lendületet hozott a kartellellenes eljárásokban, a tendencia pedig a jövőben tovább erősödhet – mutat rá a DLA Piper nemzetközi tanulmánya, amely betekintést nyújt a kartellekkel szembeni fellépés globális és hazai trendjeibe, valamint a szabályozások és a gyakorlatok átalakításának várható fejleményeibe.

A világjárvány gazdasági hatásait több ország ideiglenes és speciális szabályok bevezetésével igyekezett kezelni. Ezen – a hagyományosnál megengedőbb – szabályok arra a felismerésre épültek, hogy a versenytársak közötti szorosabb együttműködésre szükség lehet a termékhiány elkerülése érdekében, különösen az egészségügyben, a gyógyszeriparban és az élelmiszer-kiskereskedelemben.

A járvány enyhülésével a versenytársak közötti együttműködések veszélyei újra előtérbe kerültek: ennek folytán a kartellekkel szembeni hatósági eljárások is új erőre kaptak. Ezt jól mutatja az Európai Bizottság által kiszabott kartellbírságok mértéke: míg a szervezet 2020-ban összesen 288 millió euró összegű bírságot szabott ki, addig ez az összeg 2021-ben már elérte a 1,7 milliárd eurót. A tagállami versenyhatóságok esetében is hasonló tendencia látható: az Európai Uniós országokban kiszabott bírságok mértéke meghaladta a 2,7 milliárd eurót.

A DLA Piper előrejelzése szerint a közeljövőben a technológiai, az építőipari és az energetikai piac versenykorlátozó megállapodásai esetén is szigorúbb fellépés várható. Ezen törekvést a hatóságok működésének digitalizációja is támogatja, amely a kartellek felderítése és a végrehajtások során is egyre hangsúlyosabban megjelenik. Lengyelországban például egy olyan eszköz fejlesztésén dolgoznak, amely a mesterséges intelligencia segítségével képes azonosítani az árverési csalásokat.

A jogi keretek fejlődése

Az elmúlt években a jogi környezet is sokat fejlődött annak érdekében, hogy hatékonyabb végrehajtási eszközöket biztosíthasson a hatóságok számára. Az Európai Unió szinte minden tagállamában elfogadták az ECN+ irányelvet, amely fokozza az együttműködést az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok között kartellügyekben (és az erőfölénnyel való visszaélés kapcsán).

Magyarországi változások

Magyarországon a járvány idején nem volt hatályban külön szabályozás kartellügyek tekintetében. Megemlíthető azonban, hogy a Gazdasági Versenyhivatal speciális jogkört kapott úgynevezett gyorsított ágazati vizsgálatok lefolytatására, amelyek keretében az építőipar több szegmensét (például kerámia falazóelemek, fa építőanyagok) is górcső alá vették.

„A pandémia után valóban elmondható, hogy a GVH jogérvényesítése felerősödött, maga a GVH is a „Kartellek feltárásának éveként” tekinti a 2021-es esztendőt Országgyűlési Beszámolójában. Ennek legjobb példája, hogy ekkor hozta meg a GVH az eddigi legnagyobb össz-bírsággal záruló határozatát a műtrágyapiaci kartell ügyben, amelyben a kiszabott bírság összege több, mint 14 milliárd forint volt” – mondta Fejes Gábor, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának társvezetője.

2021-ben a GVH összesen még öt kartellel kapcsolatos marasztaló döntést hozott (ebből négy érintett közbeszerzési eljárásokat, pl. villanyórák cseréje, egészségügyi eszközök), továbbá 56 piaci szereplőnél tartott helyszíni vizsgálatot ebben a körben.

„2022 a 2021-es „csúcsévhez” képest már némileg szerényebbnek volt mondható: a GVH három jelentősebb kartellügyet zárt le – az építőipar, az altató- és lélegeztetőgép beszerzések, valamint a hangszerkereskedelem területén –, amelyek következtében összesen több mint 800 millió forint bírságot szabott ki” – összegezte Marosi Zoltán, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának társvezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS