Fokozott figyelemmel kísérik a hatóságok a versenykorlátozó megállapodásokat

2023. 01. 17., 12:21

A pandémia megjelenését követően a hatóságok engedékenyebb megközelítést alkalmaztak azon, versenytársak közötti megállapodások esetén, ahol az együttműködés a termelési és az ellátási hiányok mérséklését szolgálta. A járvány fokozatos enyhülése azonban új lendületet hozott a kartellellenes eljárásokban, a tendencia pedig a jövőben tovább erősödhet – mutat rá a DLA Piper nemzetközi tanulmánya, amely betekintést nyújt a kartellekkel szembeni fellépés globális és hazai trendjeibe, valamint a szabályozások és a gyakorlatok átalakításának várható fejleményeibe.

A világjárvány gazdasági hatásait több ország ideiglenes és speciális szabályok bevezetésével igyekezett kezelni. Ezen – a hagyományosnál megengedőbb – szabályok arra a felismerésre épültek, hogy a versenytársak közötti szorosabb együttműködésre szükség lehet a termékhiány elkerülése érdekében, különösen az egészségügyben, a gyógyszeriparban és az élelmiszer-kiskereskedelemben.

A járvány enyhülésével a versenytársak közötti együttműködések veszélyei újra előtérbe kerültek: ennek folytán a kartellekkel szembeni hatósági eljárások is új erőre kaptak. Ezt jól mutatja az Európai Bizottság által kiszabott kartellbírságok mértéke: míg a szervezet 2020-ban összesen 288 millió euró összegű bírságot szabott ki, addig ez az összeg 2021-ben már elérte a 1,7 milliárd eurót. A tagállami versenyhatóságok esetében is hasonló tendencia látható: az Európai Uniós országokban kiszabott bírságok mértéke meghaladta a 2,7 milliárd eurót.

A DLA Piper előrejelzése szerint a közeljövőben a technológiai, az építőipari és az energetikai piac versenykorlátozó megállapodásai esetén is szigorúbb fellépés várható. Ezen törekvést a hatóságok működésének digitalizációja is támogatja, amely a kartellek felderítése és a végrehajtások során is egyre hangsúlyosabban megjelenik. Lengyelországban például egy olyan eszköz fejlesztésén dolgoznak, amely a mesterséges intelligencia segítségével képes azonosítani az árverési csalásokat.

A jogi keretek fejlődése

Az elmúlt években a jogi környezet is sokat fejlődött annak érdekében, hogy hatékonyabb végrehajtási eszközöket biztosíthasson a hatóságok számára. Az Európai Unió szinte minden tagállamában elfogadták az ECN+ irányelvet, amely fokozza az együttműködést az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok között kartellügyekben (és az erőfölénnyel való visszaélés kapcsán).

Magyarországi változások

Magyarországon a járvány idején nem volt hatályban külön szabályozás kartellügyek tekintetében. Megemlíthető azonban, hogy a Gazdasági Versenyhivatal speciális jogkört kapott úgynevezett gyorsított ágazati vizsgálatok lefolytatására, amelyek keretében az építőipar több szegmensét (például kerámia falazóelemek, fa építőanyagok) is górcső alá vették.

„A pandémia után valóban elmondható, hogy a GVH jogérvényesítése felerősödött, maga a GVH is a „Kartellek feltárásának éveként” tekinti a 2021-es esztendőt Országgyűlési Beszámolójában. Ennek legjobb példája, hogy ekkor hozta meg a GVH az eddigi legnagyobb össz-bírsággal záruló határozatát a műtrágyapiaci kartell ügyben, amelyben a kiszabott bírság összege több, mint 14 milliárd forint volt” – mondta Fejes Gábor, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának társvezetője.

2021-ben a GVH összesen még öt kartellel kapcsolatos marasztaló döntést hozott (ebből négy érintett közbeszerzési eljárásokat, pl. villanyórák cseréje, egészségügyi eszközök), továbbá 56 piaci szereplőnél tartott helyszíni vizsgálatot ebben a körben.

„2022 a 2021-es „csúcsévhez” képest már némileg szerényebbnek volt mondható: a GVH három jelentősebb kartellügyet zárt le – az építőipar, az altató- és lélegeztetőgép beszerzések, valamint a hangszerkereskedelem területén –, amelyek következtében összesen több mint 800 millió forint bírságot szabott ki” – összegezte Marosi Zoltán, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának társvezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS