Fogyasztói jogokat kaptak a kkv-k, új kötelezettségek terhelik a kiskereskedőket

2026. 03. 03., 21:30

Fogyasztói jogokat kapnak a mikro-, kis- és középvállalkozások több jogszabály-módosításának köszönhetően – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. Márciustól a kötelező jótállás alá eső fogyasztási cikkekre vonatkozó szabályok is kiterjednek az érintett cégekre, ami számos új kötelezettséget ró a kiskereskedőkre.

A közelmúltban több jogszabály-módosítás is kibővítette a mikro-, kis- és középvállalkozások jogait, ami lehetővé teszik a 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató és 50 millió eurónál alacsonyabb nettó árbevételt termelő hazai vállalkozásoknak, hogy fogyasztói jogokat érvényesítsenek. A Polgári Törvénykönyv egy korábbi módosítása alapján a hibás teljesítés körében érvényesíthető fogyasztói jogok 2025 augusztusától a kkv-kra is kiterjednek, amennyiben a szakmájukon, önálló foglalkozásukon vagy üzleti tevékenységi körükön kívül járnak el.

A jogalkotó most ezzel összhangban tovább erősíti a kkv-k jogérvényesítési lehetőségeit: a fogyasztóvédelmi törvény módosítása alapján 2026. január 1‑jétől a kkv‑k is kezdeményezhetnek békéltető testületi eljárást, ha közszolgáltatást vesznek igénybe, vagy a kiskereskedelemben vásárolnak meg egy terméket vagy vesznek igénybe szolgáltatást. 2026. március 1-jétől pedig az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás szabályai is kiterjednek a kkv-kra, amennyiben a terméket a kiskereskedelemben vásárolják meg, függetlenül annak a gazdasági tevékenységi körben történő elszámolásától.

A módosításoknak köszönhetően az érintett vállalkozásokra több szempontból a természetes személy fogyasztókkal azonos jogok vonatkoznak. Így mindenekelőtt a fogyasztókkal azonosan két év szavatosságra és kötelező jótállásra jogosultak. Ezen túlmenően többek között esetükben is a teljesítést követő 6 hónapig hibás teljesítési vélelem áll fenn, kicserélés esetén velük szemben sem érvényesíthető gazdagodási igény, a Ptk. hibás teljesítésre vonatkozó fejezetétől, és a kötelező jótállásról szóló kormányrendelet szabályaitól a kkv‑k hátrányára sem lehet eltérni, a kötelező jótállási idő pedig a javítás időtartamával rájuk nézve is meghosszabbodik.

A változások következtében a kereskedők részéről szükségessé válik a jótállási jegyek, honlapok és reklámanyagok frissítése, valamint, hogy jogvita esetén a kkv‑kat is megfelelően tájékoztassák békéltető testülethez fordulás lehetőségéről.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 09., 05:50
Januárhoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2026. februárban, az egy évvel korábbitól 1,5 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2026-04-10 12:10:00
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.
2026-04-10 10:10:00
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS