Fizetés Revolutra? – Az alternatív pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó legfontosabb előírások

2019. 12. 27., 14:05

Magyarországon is népszerűek az alternatív fizetési szolgáltatók, mint a Revolut és a Transferwise. A vállalatok kérhetik a bevételeiket ilyen alternatív számlára, sőt a munkabért is utalhatják ezekre. Ez utóbbinál azonban az utalás költségeit levonhatják a munkavállaló béréből – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.

A pénzkezelés régóta szabályozott terület és néhány éve már nem csak bank kezelhet pénzt. A Revolut és a Transferwise például nem bank, hanem elektronikuspénz-kibocsátó. Nem vezetnek bankszámlát, csak elektronikus pénzt bocsátanak ki az általunk odautalt pénz helyett. Ez nagyon leegyszerűsítve abban különbözik a bankok tevékenységétől, hogy nem saját maguk vezetik a bankszámlánkat, hanem összegyűjtik a pénzt, elhelyezik a saját bankszámlájukra (a Revolutnak többek között a Lloyd Banknál van számlája) és cserébe egy elektronikus nyilvántartást vezetnek, ahol látható, hogy mennyi pénzünk van náluk. Az elektronikus nyilvántartásban szereplő összeggel fizetni tudunk akár egymás számlái között, akár más szolgáltatóknál.

Munkabér utalása alternatív számlára? Igen, de költséggel jár

Lehet egy cégnek alternatív számlája? Igen. Ugyanakkor a magyar adójogi szabályok megkövetelik, éppen az adóbeszedés biztosítása érdekében, hogy az áfaalanyok pénzforgalmi számlán keresztül bonyolítsák az áfaköteles tevékenységüket. Ugyanezt a célt szolgálja a vállalatok közötti készpénzfizetés korlátozása. (Vállalkozások egymás között maximum másfél millió forintig fizethetnek készpénzben, az ezt meghaladó összegeket utalással kell teljesíteni.) Az alternatív szolgáltatók azonban nem vezetnek bankszámlát, csak egy elektronikus nyilvántartást.

„Hiába nem tekinthető bankszámlának az alternatív számla, az adószabályok által megkövetelt pénzforgalmi számla definíciójának mégis megfelel” – hangsúlyozta Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.

Két korlátozás azért így is marad.Egyrészt a magyar cégeknek mindenképpen kell nyitniuk legalább egy magyarországi bankszámlát. Másrészt a Revolut, Transferwise és hasonló számlákat be kell jelenteni a NAV felé, mint külföldi bankszámlát. Eltitkolni tehát nem lehet, és nem is érdemes ezeket a számlákat, hiszen, ha máshonnan nem, a könyvelésből ki fog derülni, hogy a cég máshova is kap pénzt a vevőktől.

Egyre gyakoribb, hogy egy cég nem csak a bevételeit szeretné alternatív számlára kapni, hanem a munkavállalók kérik, hogy a fizetésüket ilyen szolgáltatókhoz utalják. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkabért készpénzben vagy fizetési számlára utalással kell kifizetni. Hasonlóan a céges számlákhoz, itt is levezethető, hogy az alternatív számlák is fizetési számláknak minősülnek. Eddig tehát rendben van.

Na de ki fizeti a révészt? A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalóra lehet terhelni az utalási költséget, ha külföldi számlára kéri az utalást. Mivel a Revolutnak és a Transferwise-nak egyelőre csak nemzetközi utalással lehet fizetni, ezért az utalási költséget a cég minden további nélkül levonhatja a munkavállaló béréből.Ezt is érdemes figyelembe venni akkor, amikor az alternatív számlák költségeit elemezzük – hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group szakértője.

Cafeteria-kártyák

Az elmúlt években szinte teljesen megszűnt a cafeteria-juttatások adókedvezménye, de továbbra is sok cég használja. Egyedül a SZÉP Kártya, ami változatlanul kedvezményesen adózik, illetve néhány nagyon célzott juttatás. A SZÉP Kártyára utalható összegeknek viszont felső korlátja van. Ezzel szemben több piaci szereplő is ajánlja az elektronikus utalványkártyát. „Látni kell azonban, hogy ezek az utalványok már a bérrel azonos módon adóznak. Adminisztratív könnyítést jelenthetnek tehát, és felső korlát nélkül adhatók, de nem biztos, hogy a munkavállalók örülnek, ha bankszámla helyett ilyen utalványban kapják a pénzük egy részét” – tette hozzá Fischer Ádám.

Előnye viszont, hogy sokkal rugalmasabb, a cafeteria ugyanis nem munkabér. Ez azért fontos, mert a munkabér módosításához a munkavállaló hozzájárulása is szükséges. Ezzel szemben a cafeteriára vonatkozó belső szabályzatokat akár egyoldalúan is módosíthatja a munkáltató, például egy évközi emelés érdekében, miközben a cafeteria-kártyákra juttatott pénz lényegében korlátlanul felhasználható. Amikor a maihoz hasonló ritmusban emelkednek a bérek, ez is egy megfontolandó irány lehet a munkavállalók javadalmazására.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS