Fizetés Revolutra? – Az alternatív pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó legfontosabb előírások

2019. 12. 27., 14:05

Magyarországon is népszerűek az alternatív fizetési szolgáltatók, mint a Revolut és a Transferwise. A vállalatok kérhetik a bevételeiket ilyen alternatív számlára, sőt a munkabért is utalhatják ezekre. Ez utóbbinál azonban az utalás költségeit levonhatják a munkavállaló béréből – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.

A pénzkezelés régóta szabályozott terület és néhány éve már nem csak bank kezelhet pénzt. A Revolut és a Transferwise például nem bank, hanem elektronikuspénz-kibocsátó. Nem vezetnek bankszámlát, csak elektronikus pénzt bocsátanak ki az általunk odautalt pénz helyett. Ez nagyon leegyszerűsítve abban különbözik a bankok tevékenységétől, hogy nem saját maguk vezetik a bankszámlánkat, hanem összegyűjtik a pénzt, elhelyezik a saját bankszámlájukra (a Revolutnak többek között a Lloyd Banknál van számlája) és cserébe egy elektronikus nyilvántartást vezetnek, ahol látható, hogy mennyi pénzünk van náluk. Az elektronikus nyilvántartásban szereplő összeggel fizetni tudunk akár egymás számlái között, akár más szolgáltatóknál.

Munkabér utalása alternatív számlára? Igen, de költséggel jár

Lehet egy cégnek alternatív számlája? Igen. Ugyanakkor a magyar adójogi szabályok megkövetelik, éppen az adóbeszedés biztosítása érdekében, hogy az áfaalanyok pénzforgalmi számlán keresztül bonyolítsák az áfaköteles tevékenységüket. Ugyanezt a célt szolgálja a vállalatok közötti készpénzfizetés korlátozása. (Vállalkozások egymás között maximum másfél millió forintig fizethetnek készpénzben, az ezt meghaladó összegeket utalással kell teljesíteni.) Az alternatív szolgáltatók azonban nem vezetnek bankszámlát, csak egy elektronikus nyilvántartást.

„Hiába nem tekinthető bankszámlának az alternatív számla, az adószabályok által megkövetelt pénzforgalmi számla definíciójának mégis megfelel” – hangsúlyozta Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.

Két korlátozás azért így is marad.Egyrészt a magyar cégeknek mindenképpen kell nyitniuk legalább egy magyarországi bankszámlát. Másrészt a Revolut, Transferwise és hasonló számlákat be kell jelenteni a NAV felé, mint külföldi bankszámlát. Eltitkolni tehát nem lehet, és nem is érdemes ezeket a számlákat, hiszen, ha máshonnan nem, a könyvelésből ki fog derülni, hogy a cég máshova is kap pénzt a vevőktől.

Egyre gyakoribb, hogy egy cég nem csak a bevételeit szeretné alternatív számlára kapni, hanem a munkavállalók kérik, hogy a fizetésüket ilyen szolgáltatókhoz utalják. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkabért készpénzben vagy fizetési számlára utalással kell kifizetni. Hasonlóan a céges számlákhoz, itt is levezethető, hogy az alternatív számlák is fizetési számláknak minősülnek. Eddig tehát rendben van.

Na de ki fizeti a révészt? A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalóra lehet terhelni az utalási költséget, ha külföldi számlára kéri az utalást. Mivel a Revolutnak és a Transferwise-nak egyelőre csak nemzetközi utalással lehet fizetni, ezért az utalási költséget a cég minden további nélkül levonhatja a munkavállaló béréből.Ezt is érdemes figyelembe venni akkor, amikor az alternatív számlák költségeit elemezzük – hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group szakértője.

Cafeteria-kártyák

Az elmúlt években szinte teljesen megszűnt a cafeteria-juttatások adókedvezménye, de továbbra is sok cég használja. Egyedül a SZÉP Kártya, ami változatlanul kedvezményesen adózik, illetve néhány nagyon célzott juttatás. A SZÉP Kártyára utalható összegeknek viszont felső korlátja van. Ezzel szemben több piaci szereplő is ajánlja az elektronikus utalványkártyát. „Látni kell azonban, hogy ezek az utalványok már a bérrel azonos módon adóznak. Adminisztratív könnyítést jelenthetnek tehát, és felső korlát nélkül adhatók, de nem biztos, hogy a munkavállalók örülnek, ha bankszámla helyett ilyen utalványban kapják a pénzük egy részét” – tette hozzá Fischer Ádám.

Előnye viszont, hogy sokkal rugalmasabb, a cafeteria ugyanis nem munkabér. Ez azért fontos, mert a munkabér módosításához a munkavállaló hozzájárulása is szükséges. Ezzel szemben a cafeteriára vonatkozó belső szabályzatokat akár egyoldalúan is módosíthatja a munkáltató, például egy évközi emelés érdekében, miközben a cafeteria-kártyákra juttatott pénz lényegében korlátlanul felhasználható. Amikor a maihoz hasonló ritmusban emelkednek a bérek, ez is egy megfontolandó irány lehet a munkavállalók javadalmazására.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 20., 11:20
Idén is megkönnyíti a lakáskiadással és ingatlanértékesítéssel kapcsolatos jövedelmek bevallását a NAV kérdés-felelet alapú kitöltési módja, amely tavaly debütált az eSZJA rendszerben. A fejlesztés már több mint 200 ezer magánszemélynek egyszerűsíti az adminisztrációt.
2026-04-21 15:10:00
A választások utáni héten összességében csökkent a külföldről érkező kereslet a magyarországi lakóingatlanok iránt, de több országból kifejezetten élénkült az érdeklődés. Az ingatlan.com adatai szerint a legerősebb keresletnövekedés Svájcból és az Egyesült Államokból érezhető, de a szavazás utáni héten élénkülés tapasztalható többek között Spanyolországból, Izraelből és az Egyesült Királyságból is.
2026-04-18 10:35:00
A februári 0,8 százalék után márciusban országosan 2,0 százalékkal nőttek a lakásárak februárhoz képest, szemben; Budapesten a februári mínusz 0,5 százalékos havi árváltozást márciusban 1,1 százalékos drágulás követte az ingatlan.com lakásárindexe szerint. Éves összevetésben országosan 15,8 százalékkal emelkedtek a lakásárak; Budapesten az éves drágulási ütem a februári 14,6 százalékról 13,7 százalékra lassult.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.