Fizetés nélküli szabadság, home office: a legfontosabb szabályok

2020. 03. 21., 16:00

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány miatt és a megelőzés érdekében a munkáltatók megoldásokat keresnek. A 2020. március 19. napjától hatályos 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet új szabályait, továbbá a home office munkavégzés részleteit, gyakorlati kérdéseit, és a fizetés nélküli szabadság TB jogviszonyra gyakorolt hatásait dr. Brózmann Attila, az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédje foglalta össze.

Elrendelheti-e a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot?

A fizetés nélküli szabadságot nem lehet egyoldalúan elrendelni, arra vagy a munkavállaló kérelmére, vagy a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján kerülhet sor.

A fizetés nélküli szabadság hatással van-e a biztosított személy társadalombiztosítási jogállására?

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 8. §-a alapján a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítás, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.

Brózmann AttilaTovábbá a Tbj. 8. §-a szerint szünetel a biztosítás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés  történt. „A biztosítás szünetelésének azért van különös jelentősége, mert időtartama alatt nem vehetőek igénybe a társadalombiztosítási ellátások”mondja dr. Brózmann Attila ügyvéd.

Amennyiben tehát a biztosított a Tbj-ben kivételként felsorolt esetek miatt veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot, akkor, de csak akkor a biztosítása nem szünetel, tehát változatlanul jogosult a társadalombiztosítási ellátásokra. Amennyiben azonban a biztosított nem a Tbj-ben kivételként felsorolt esetek miatt veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot, akkor a biztosítása szünetel, tehát nem jogosult a társadalombiztosítási ellátások igénybe vételére.

De azért passzív jogon megillet?

Gyakran hallani azt, hogy a biztosított a biztosítás szünetelésének kezdő napjától egy bizonyos ideig (30 vagy 45 napig) még jogosult a társadalombiztosítás ellátásaira. Sajnos azonban ez nem így van.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 29. § (9) bekezdése rendelkezik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a Tbj.-ben meghatározott belföldi személyek részére a biztosítási jogviszonynak, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően még egy meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság. Így, ha az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további 45 napig marad fenn. Ez a szabály azonban az Ebtv. 29. § (10) bekezdése alapján a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazható.

Tehát amennyiben a biztosított olyan okból vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot, amelyet a Tbj. 8. §-a nem határoz meg kivételként (pl. GYED vagy GYES folyósítása, stb.), akkor a biztosítottnak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultsága a fizetés nélküli szabadság kezdő napjától megszűnik.

Milyen könnyítések hatályosak 2020. március 19. napjától a home office munkavégzés és a távmunkavégzés vonatkozásában?

A most megjelent kormányrendelet szerint a Munka Törvénykönyvét a veszélyhelyzet időtartama alatt és annak megszüntetését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti. Ez az otthoni munkavégzés tekintetében azt jelenti, hogy ezen időtartamra nem érvényesül az otthoni munkavégzés időtartamának azon törvényi korlátja, miszerint az ilyen foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. A távmunkavégzés pedig egyoldalúan elrendelhetővé vált a munkáltató részéről, eddig az ilyen munkavégzésben a munkaszerződésben kellett megállapodni.

További könnyítés, hogy a veszélyhelyzet és az azt követő harminc napig a munkaidő beosztás a napi munkaidő kezdetét megelőzően kilencvenhat órán belül is módosítható a munkáltató részéről, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel.

Végül a kormányrendelet arra vonatkozó szabályt is tartalmaz, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében az általa szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.

A kormányrendelet szerint a további részletszabályokat további rendeletek fogják meghatározni.

Mi a helyzet a home office speciális eseteivel? Például egy munkahelyi baleset otthon?

Az otthoni munkavégzésnek szigorú feltételei vannak, így az otthoni munkahelynek is meg kell felelnie az egészséges és biztonságos munkavégzési körülményeknek. A munkáltatónak bizonyítania kell tudnia, hogy az egészséges és biztonságos otthoni munkakörülményeket ellenőrizte, a munkavállalót munkavédelmi oktatásban részesítette, stb., ugyanis az itt bekövetkező balesetek is munkahelyi balesetnek minősülnek.

A jelen helyzetben véleményünk szerint az otthoni munkavégzési hely megfelelőssége vizsgálatára vonatkozó kötelezettségének a munkáltató helyszíni ellenőrzés nélkül úgy is eleget tehet, ha a munkavállaló pld. fényképekkel dokumentálja felé az otthoni munkavégzési hely alkalmasságát, illetve egy felelősségvállalási nyilatkozat is aláír, hogy a közölt adatok, fényképek megfelelnek a valóságnak.

Az otthoni munkahely kialakítására is vannak előírások?

A Home Office munkahelyet is magában foglaló helyiséget, helyiségrészt a munkavállaló biztosítja, az ilyen munkahely csak huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségben alakítható ki. Nem hozható létre Home Office munkahely pl. pincében, garázsban, amennyiben ott a huzamos tartózkodáshoz szükséges komfortfeltételek nem biztosíthatóak.

Az otthoni munkavégzésre olyan huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben kerülhet sor, amelynek minimális méretei legalább a következők:

  • belmagassága minimálisan 2,5 m;
  • alapterülete minimálisan 6,0 m2;
  • légtérfogata minimálisan 15 m3.

Az itt lévő képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállaló számára.

A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A szék magassága legyen könnyen állítható. A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető.  Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt kell biztosítani.

A munkahelyet úgy kell méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához. Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit. A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn.

Az otthoni munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon. A használó legyen védve a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől.  A páratartalmat megfelelő szinten kell biztosítani és tartani. Hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet: 20-22 C° szellemi munka esetén. Az ivóvízhez korlátlan hozzáféréssel kell rendelkezni. A munkahely megközelítéséhez 80 cm széles hely szükséges a biztonságos közlekedés érdekében.

A munkáltatónak ellenőrizni kell a feltételek teljesülését, és később bizonyítania is kell tudnia, hogy ezen kötelezettségének eleget tett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS