A szerzői mű felhasználása kizárólagosan a szerzőt illeti meg és a szerző adhat engedélyt másnak a mű felhasználására. A mű felhasználására rendszerint felhasználási szerződéssel szerezhető engedély. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A szerzői jogok
A szerzői jog által védett szerzőt megilletik a személyhez fűződő jogok. Ezek
– a mű nyilvánosságra hozatalának joga,
– a szerző nevének feltüntetéséhez fűződő jog és
– a mű egységének védelme.
A szerzői jogok másik csoportját az ún. vagyoni jogok alkotják. Ide tartoznak a mű felhasználásához kapcsolódó jogok. Ennek alapján a szerzőnek kizárólagos joga van ahhoz, hogy a mű egészét vagy annak valamely azonosítható részét bármilyen módon, anyagi vagy nem anyagi formában felhasználja. Ugyancsak a szerzőt illeti meg az a jog, hogy a mű bármilyen és minden egyes felhasználását engedélyezze.
A felhasználáshoz való jog
A szerzői műveknek sokféle felhasználása képzelhető el, mivel a művek típusairól sem lehet teljes felsorolást adni. A szerzői jogi törvény a felhasználás legjellemzőbb eseteit nevezi meg:
– a mű többszörözése,
– terjesztése,
– nyilvános előadása,
– a nyilvánossághoz közvetítése,
– átdolgozása,
– kiállítása.
A mű bármely felhasználására engedély főszabály szerint a szerzőtől szerezhető. Vannak olyan esetek, amikor a felhasználáshoz nem szükséges a szerző engedélye. Nem kell engedély, amikor a törvény megengedi a mű vagy egy részének szabad felhasználását. Például a mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. Szintén nem szükséges a szerző engedélye a felhasználáshoz, ha a mű már közkinccsé vált, azaz a védelmi idő lejárt.
A felhasználási szerződés
A szerző a mű felhasználására felhasználási szerződésben ad engedélyt. A felhasználási szerződés tartalmának meghatározásában a szerző és a felhasználó szabad megállapodása az elsődleges. A felek egyező akarattal a felhasználási szerződésre vonatkozó törvényi szabályoktól is eltérhetnek, kivéve, ha jogszabály az eltérést tiltja.
A felhasználási szerződést írásban kell megkötni. Kivétel ez alól, ha a törvény más formában is megengedi a szerződés megkötését. Például a szoftver nem kizárólagos felhasználására vonatkozó szerződést nem kötelező írásba foglalni.
– A felhasználási szerződésben a feleknek érdemes megállapodniuk abban, hogy a szerző a művének milyen módon és mértékben való felhasználására ad engedélyt.
– Szintén érdemes egyértelműen meghatározni a felhasználási engedély időtartamát.
– A felek megállapodhatnak a felhasználási engedély földrajzi terjedelmében is.
Ha a felhasználási szerződés nem rendelkezik a felhasználás módjáról, megengedett mértékéről, akkor a felhasználási engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre vonatkozik. Tehát ebben az esetben is korlátozott lesz a felhasználás. Ha felhasználási szerződés nem szól az engedély időtartamáról, akkor az időtartam a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik. Ha a szerződés nem rendelkezik a felhasználási engedély földrajzi területéről, akkor az engedély főszabály szerint Magyarország területére terjed ki.
A szerző nem csak már elkészült művének, hanem jövőben elkészülő művének felhasználására is adhat engedélyt. Azonban nem adható engedély a szerző meghatározatlan számú jövőbeli művének felhasználására, mivel az ilyen szerződési rendelkezés semmis. Például egy író nem állapodhat meg a kiadóval abban, hogy a jövőben születő minden regényének többszörözésére és terjesztésére előre engedélyt ad a kiadónak.
A felhasználási szerződésben csak olyan felhasználási módra adható engedély, amely a szerződés megkötésekor ismert. Ezért, ha a felek abban állapodnak meg, hogy teljeskörű, minden felhasználási módra ad engedélyt a szerző, ez sem vonatkozik a szerződéskötéskor még ismeretlen felhasználási módokra.
Kizárólagosság a felhasználási szerződés esetén
A szerződésben adott felhasználási engedély lehet kizárólagos vagy nem kizárólagos.
Kizárólagos felhasználási szerződés esetén a mű szerződésben meghatározott felhasználására csak a felhasználási jogot megszerző személy jogosult. Ilyenkor a szerző további felhasználási engedélyt másak nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték. Ha a felek kizárólagos felhasználási jogot kívánnak biztosítani, akkor a szerződésben erről kifejezetten rendelkezni kell. Kifejezett rendelkezés nélkül a felhasználási engedély nem lesz kizárólagos.
A felhasználási díj, avagy a jogdíj
A felhasználásra adott engedély fejében a szerzőt díjazás illeti meg, amelyre általában jogdíjként szokás hivatkozni. A felhasználási szerződésben a felek a díjazásról szabadon állapodhatnak meg. A díjazást a mű fajtájától, a felhasználás módjától, mértékétől függően sokféleképpen meg lehet állapítani. Elterjedt módszer például a felhasználási szerződés megkötésekor vagy a felhasználás kezdetén kifizetett egyösszegű jogdíj és a felhasználás terjedelmétől (pl. értékesített példányokból befolyt bevételtől) függő százalékos díjazás.
A díjazás a szerzőt törvény alapján illeti meg. Ezért nem válik ingyenessé a mű felhasználása önmagában attól, ha a szerződésben nem szerepel díjazás. A díjazásról a szerző csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. A törvény kimondja a díjazás arányosságának elvét. Ez azt jelenti, hogy a jogdíjnak a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A felek a felhasználási szerződésben a bevétellel arányos díjazás követelményétől eltérhetnek.
Fontos, hogy a felhasználási szerződés – szükség esetén bírósági úton is – módosítható, ha a mű felhasználása iránti igény a szerződéskötést követően jelentősen megnövekedett, és emiatt feltűnően naggyá válik az értékaránytalanság a felek szolgáltatásai között. Ez nevezik ún. bestseller klauzulának. Ez azt jelenti, hogy ha a mű iránti érdeklődés utólagos megnövekedése miatt a felhasználásból származó bevételek jelentősen megnőnek és ezt a szerződés alapján nem követi arányosan a szerző díjazása, akkor sérül a szerző arányos részesedéshez fűződő joga. Ezért ennek kiegyenlítése érekében a felhasználási szerződés módosítása válhat szükségessé.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.