A magyar adórendszerben a fejlesztési adókedvezmény kínálja az egyik legnagyobb megtakarítási lehetőséget: segítségével a vállalkozások akár 80 százalékkal is csökkenthetik a számított társasági adójukat. A kedvezmény sikeres igénybevételéhez azonban fontos a megfelelő tervezés és a buktatók kikerülése. Ráadásul idéntől bővültek a támogatással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek is, amelyek részleteit a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője mutatja be.
Bár a fejlesztési adókedvezmény szabályai első látásra nem tűnnek különösebben bonyolultnak, a maximális adóelőny kihasználásához már a beruházás tervezésekor érdemes figyelembe venni az adózási szempontokat. Egy rosszul időzített bejelentés akár a teljes adókedvezmény elvesztésével járhat, míg egy túl optimista költségterv jelentősen csökkentheti az igénybe vehető kedvezmény összegét.
A bejelentés időzítése döntő lehet
A legtöbb esetben a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez elegendő bejelentést tenni az illetékes minisztériumhoz. Ha a bejelentés megfelel a jogszabályi feltételeknek, a minisztérium nyilvántartásba veszi azt.
„Banálisnak tűnő, a gyakorlatban mégis gyakran előforduló hiba, hogy az adózó csak a beruházás megkezdését követően nyújtja be a bejelentést. Ekkor azonban már késő: ha a bejelentés nem előzi meg a beruházás megkezdését, az adózó teljes egészében elveszítheti az adókedvezményre való jogosultságát” – mondja Erdősy Zsóka, a Jalsovszky ügyvédje.
A beruházás megkezdésének minősülhet például a beruházást szolgáló első tárgyi eszköz megrendelése. Érdemes azonban óvatosnak lenni, mert bármely olyan kötelezettségvállalás is idetartozhat, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi. Ezért a bejelentést nem közvetlenül a kivitelezés vagy az eszközbeszerzés megkezdése előtt, hanem már a beruházás előkészítési szakaszában célszerű megtenni.
Jobban megéri pesszimistának, mint optimistának lenni
A bejelentés tartalma legalább annyira fontos, mint annak időzítése. Gyakori hiba, hogy az adózó túl optimistán – vagyis a később ténylegesen felmerülő összegnél alacsonyabban – becsüli meg a beruházás várható költségeit. Ez utóbb komoly adómegtakarítás elvesztésével járhat.
A bejelentésben fel kell tüntetni a beruházás előzetesen becsült költségét. Ebből, az alkalmazandó támogatási intenzitás figyelembevételével, meg kell határozni az adókedvezmény jelenértéken számított maximális összegét. A bejelentésben szereplő összeg az igénybe vehető adókedvezmény abszolút felső korlátja lesz.
Ha a beruházás tényleges költsége végül alacsonyabb a tervezettnél, akkor az adókedvezmény maximális összegét a tényleges költségek alapján kell meghatározni. Fordított esetben azonban nincs lehetőség az adókedvezmény korlátlan növelésére: ha a tényleges költségek meghaladják a bejelentésben szereplő összeget, továbbra is a tervadatok alapján kiszámított adókedvezmény marad a felső határ.
A tervezés során ezért érdemes a beruházás költségesebb, pesszimistább forgatókönyvével számolni. Így csökkenthető annak kockázata, hogy egy időközben megdráguló beruházás után csak az eredeti, alacsonyabb költségbecslés alapján lehessen adókedvezményt igénybe venni.
Az állami támogatásokat is számításba kell venni
Szintén gyakori hiba, hogy az adózó az adókedvezmény maximális összegének meghatározásakor egyáltalán nem, vagy nem teljeskörűen veszi figyelembe a beruházáshoz kapcsolódó egyéb állami támogatásokat.
Ennek eredményeként az adókedvezmény egy része jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősülhet, ami jelentős szankciókat is maga után vonhat.
„Állami támogatás alatt nemcsak a klasszikus, vissza nem térítendő támogatásokat kell érteni. Ebbe a körbe tartozhatnak többek között a kamattámogatott hitelek, valamint az állami garancia- és kezességvállalások is. Ezek támogatástartalmát a jogszabályban meghatározott képletek alapján kell kiszámítani, majd jelenértéken figyelembe venni a fejlesztési adókedvezmény maximális összegének meghatározásakor” – hangsúlyozza a Jalsovszky szakértője.
A helyzetet tovább árnyalja, hogy nemcsak az állami támogatások, hanem az egyes adókedvezmények egymással történő halmozására is vonatkoznak korlátozások. Ezeket minden beruházás esetében külön meg kell vizsgálni.
Szigorodó ellenőrzés, bővülő adatszolgáltatás
A fejlesztési adókedvezményhez eddig is részletes nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek kapcsolódtak. Ezek folyamatos és megfelelő teljesítése azért is különösen fontos, mert az adóhatóság jogszabályi kötelezettsége, hogy az adókedvezmény jogszerű igénybevételét az első igénybevétel évét követő három éven belül legalább egyszer ellenőrizze.
Korábban az adózónak alapvetően csak azokban az adóévekben kellett adatot szolgáltatnia, amelyekben ténylegesen igénybe vette az adókedvezményt. Ez a szabály azonban 2026-tól – első alkalommal a 2025. évi társaságiadó-bevallásban – megváltozott.
Mostantól minden olyan fejlesztési adókedvezményről részletes adatokat kell szolgáltatni, amellyel kapcsolatban az adózó korábban bejelentést tett. A kötelezettség tehát azokban az adóévekben is fennáll, amikor a beruházást még nem helyezték üzembe, vagy amikor az adózó egyáltalán nem vett igénybe adókedvezményt.
Szintén újdonság, hogy az adatszolgáltatást akkor is teljesíteni kell, ha az adózó időközben úgy dönt, hogy mégsem kíván élni az adókedvezménnyel, vagy a beruházás meghiúsulása miatt végül nem válik jogosulttá arra.
„Az adóhatóság kiemelt figyelemmel kíséri az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. Ha az adózó elmulasztja a kötelezettséget, vagy hiányos adatokat közöl, az adóhatóság hiánypótlásra szólíthatja fel. A bejelentéssel ezért nem ér véget a feladat: a beruházás és az adókedvezmény teljes életciklusa alatt gondoskodni kell a megfelelő nyilvántartásokról és adatszolgáltatásokról” – mondja Erdősy Zsóka.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.