2022. június 4-én jelent meg az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendeletet (a továbbiakban „Kormányrendelet”), amely a korábban bejelentett különadók részletszabályait tartalmazza. A legfontosabb tudnivalókat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
1. Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója
2. Bányajáradék
3. Kőolajtermék-előállító extraprofit adója
4. Cégautóadó
5. Kiskereskedelmi pótadó
6. Energiaellátók jövedelemadója
7. KÁT és METÁR rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelők, valamint zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelők különadója
8. Pénzügyi tranzakciós illeték
9. Biztosítási pótadó
10. Távközlési pótadó
11. Légitársaságok hozzájárulása
12. Gyógyszerforgalmazók különadója
13. Az egyszerűsített foglalkoztatás
14. Jövedéki adó
15. Népegészségügyi termékadó
A hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban „Htv.”) szerinti nettó árbevételük alapján szükséges 2022 és 2023 év során extraprofit adót fizetniük. Az adókötelezettségük alapja a megelőző adóév éves beszámolója alapján kalkulált Htv. szerinti nettó árbevétel lesz, azaz 2022 során a 2021. évi nettó árbevétel, 2023 során pedig a 2022. évi nettó árbevétel lesz az irányadó. Az adó mértéke 2022. év esetében 10 százalék, 2023. év esetében pedig 8 százalék lesz. Ezen rendelkezéseket a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazzák. Az adót 2022 során 2022. október 10-éig, 2023 során június 10-éig szükséges bevallani. Az adót a 2022-es adóévben két egyenlő részletben, a 2023-as adóévben három egyenlő részletben szükséges megfizetni (2022. október 10., 2022. december 10., 2023. június 10., 2023. október 10., 2023. december 10.). Az adókötelezettség számviteli elszámolása fejtörést okozhat az adózók számára, főként azon adózók esetén, akik IFRS-ek szerinti egyedi beszámolót készítenek. Abban az esetben, ha az adózók jövedelemadóként tekintenek erre az új adóra, úgy eltérő rendelkezés hiányában az adókötelezettség összege a helyi iparűzési adótól és az innovációs járuléktól eltérően nem válik levonhatóvá a társasági adó alapjából.
A Kormányrendelet a 2022-es és 2023-as adóévekre megemeli a bányajáradék mértékét. A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték
– 48 százaléka: a 2008. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében (bizonyos jogszabályban foglalt kivételekkel);
– 42 százaléka: az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és szabadáron értékesített földgáz esetében (bizonyos jogszabályban foglalt kivételekkel);
– 36 százaléka: a próbatermelés során, valamint a 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében.
A Kormányrendelet további eltéréseket fogalmaz meg a bányászatról szóló törvény rendelkezéseitől a minimum kitermelési mennyiségre, illetve a fenti rendelkezéssel kapcsolatos jogtechnikai módosításra vonatkozóan.
Bár a kőolajtermék-előállítók extraprofit adója viszonylag szűk adózói kört fog érinteni, de bevétel szempontjából jelentősnek minősül a Kormány elvárása szerint. A különadó alapja az Orosz föderációból származó kőolaj világpiaci árkülönbözete (Platts Crude Oil Marketwire Brent napi jegyzések átlaga és az Orosz Föderációból származó nyersolaj beszerzési árának havi számtani átlaga közötti különbség) és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata. A különadó mértéke 25 százalék, melyet 2022-ben és 2023-ban kell megfizetnie a kőolajtermék-előállítóknak. A különadót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-ig önadózással kell megállapítani és bevallani.
Az extraprofit adót első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévre kell alkalmazni. A 2022. január 1. és 2022. július 1. közötti időszakra fizetendő különadót 2022. szeptember 20-ig kell bevallani és megfizetni.
A Kormányrendelet szabályai alapján július 1-jétől ez év végéig 81-87 százalékkal magasabb mértékű cégautóadót kell fizetniük a cégautóadó alanyainak – azaz elsősorban azon társaságoknak, amelyek tulajdonában személygépkocsi áll, vagy amelyek személygépkocsit pénzügyi lízing keretében használnak.
Az adó mértéke továbbra is a gépjármű teljesítményétől és környezetvédelmi osztályjelzésétől függ. A modern személygépkocsik – azaz az Euro 5. és Euro 6. motorokkal felszerelt, továbbá a hibrid, elektromos vagy tisztán gázüzemű gépjárművek – esetében az adómérték a következők szerint változik:
Egyebekben a cégautóadóra vonatkozó szabályozás változatlan.
A jelenleg is hatályos kiskereskedelmi adójogszabály szerinti adóalanyok 2022-ben az egyébként fizetendő adójuk mellett, annak 80 százalékával egyező összegű pótadót kötelesek megfizetni. Ezen adó a kiskereskedelemből származó árbevétel után fizetendő, sávosan progresszív mértékben. Az adókulcs erre az évre (a pótadóval együtt) immáron majdnem eléri az 5 százalékos mértéket.
Ugyanezen adóalanyok a 2023. évben az új, megváltozott adótábla szerint fizetik meg a kiskereskedelmi adót, amely a 2022-es évhez képest általában csökkenő terhet jelent majd, kivéve a 30 és 100 milliárd közötti forgalommal rendelkező kiskereskedők esetén.
Új adóalannyal, az ún. „feldolgozóipari gyártó”-val bővül az adókötelezettek köre, konkrétan a bioetanol gyártókkal, a keményítő- és keményítőtermék gyártókkal és a napraforgóolaj gyártókkal. Az új adóalanyok köre TEÁOR szám, illetve az előállított termékek vámtarifaszáma alapján kerül meghatározásra.
A feldolgozóipari gyártókra általánosan vonatkoznak majd az energiaellátók jövedelemadójának szabályai az alábbi főbb eltérésekkel. Így főszabály szerint az adó alapja a módosított adózás előtti eredmény, az adó mértéke pedig 31 százalék.
A feldolgozóipari gyártók a 2022. adóévre várható fizetendő adó alapján adóelőleg fizetésére kötelezettek, első alkalommal 2022. szeptember 20-ig, ezt követően havonta, egyenlő részletekben minden hónap 20. napjáig. Ugyanez az adóelőleg-fizetési kötelezettség és ütemezés áll fenn a 2023-as adóévre vonatkozóan is a feldolgozóipari gyártók számára. A fenti kötelezettséget a feldolgozóipari gyártóknak első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévre kell alkalmazni.
A különadó alanyai (kivéve 0,5 MW beépített teljesítőképességet meg nem haladó teljesítőképességű erőművi termelőket):
– a KÁT és METÁR rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő, valamint zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő, amelynek szerződése 2022. vagy 2023. adóévben szűnik meg, és
– azon termelők, akik a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, prémium támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést nem kötik meg, de a kereskedelmi üzemet a 2022. vagy a 2023. adóévben megkezdik.
KÁT és METÁR rendelet szerinti, a befogadóval mérlegkör tagsági vagy prémium támogatási szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a különadó alapja a kötelező átvételre jogosult termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel csökkentve a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségnek a MEKH által végleges határozatban megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával (minden esetben kizárólag az így képzett pozitív összeg).
A zöld prémium támogatásra jogosult, támogatási szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a különadó alapja a zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő által kötött villamosenergia-kereskedelmi szerződésben meghatározott értékesítési árnak a tárgyévre vonatkozó támogatott árral csökkentett pozitív összegének és a termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségének szorzata.
A különadó mértéke 65 százalék, melyet a fenti adóalanyoknak a közzétett szabályozás alapján 2022-ben és 2023-ban kell megfizetniük.
A különadót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig önadózással kell megállapítani, bevallani és megfizetni. A 2022. január 1. és 2022. július 1. közötti időszakra fizetendő különadót 2022. szeptember 20-ig kell bevallani és megfizetni.
Az egyes villamosenergia tárgyú rendeletek módosításáról szóló 184/2022. (V. 25.) Korm. rendelet május 26-án hatályba lépő módosítása szerint a KÁT mérlegkörből való kilépés esetén a termelőknek a továbbiakban - a korábbi 12 hónapos visszalépési korlátozás helyett - nincs lehetősége visszalépni a KÁT mérlegkörhöz. A MAVIR tájékoztatása szerint azon kilépőkre, akik kilépését a KÁT mérlegkör-felelős 2022. május 31-ig visszaigazolta, továbbra is a 12 hónapos visszalépési korlátozás vonatkozik. Továbbá azok a termelők, akik kilépési szándékukat bejelentették, de kilépésükre 2022. június 30-án vagy azt követően kerülne sor, és kilépési szándékukat a visszalépési korlátozásra tekintettel visszavonnák, ezen szándékukat a MAVIR-nak tudják jelezni.
Az extraprofit adóról szóló szabályozás bővíti a pénzügyi tranzakciós illetékköteles tranzakciók körét. A befektetési vállalkozások, továbbá a hitelintézetek a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban „Bszt.”) 6. § a)–c) pontjában meghatározott KELER Központi Értéktár Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után adófizetésre kötelezetté válnak. Az adó alapja a tranzakció tárgyát képező pénzügyi eszköz ügyfélszámlán jóváírt összege, az adó mértéke az adóalap 0,3 százaléka, de maximum 10.000 forint tranzakciónként. Az adókötelezettség a tranzakció pénzügyi teljesítésekor keletkezik, az adózók az adót a tárgyhót követő hónap 20-ig, első alkalommal 2022. szeptember 20-ig kötelesek bevallani és megfizetni. Az adó alól mentes a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.
Pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezetté válnak a pénzforgalmi szolgáltatási, a hitel- és pénzkölcsönnyújtási, a pénzváltási és a pénzváltás-közvetítési tevékenységet Magyarországon, határon átnyúló szolgáltatásként végző személyek is. Ezen személyeknek amennyiben 2022. július 1-jéig adóalannyá válnak úgy 2022. szeptember 1-jéig kezdeményezniük kell az állami adóhatóságnál az adóalanyként való nyilvántartásba vételüket. Amennyiben 2022. július 1-jét követően válik a külföldi személy az adó alanyává, úgy a nyilvántartásba vételi kérelmet az adóalannyá válást követő hónap 1. napjáig szükséges majd megtenni. Az adó mértéke az adóalap 0,3 százaléka, de maximum 10.000 forint tranzakciónként.
A biztosítóknak 2022. július 1-je és 2023 december 31-e között biztosítási pótadót kell fizetniük. Az adó alapja a különböző biztosítási szolgáltatásból származó biztosítási díj összege. Az adótételek a következőképpen alakulnak az elkövetkezendő másfél év során a biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban „Biza. tv.") és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban „Bizt tv.") 2. melléklete szerinti biztosítási ágazatokba tartozó szolgáltatások esetében:
A Kormányrendelet alapján a jelenleg is hatályos távközlési adóról szóló törvény szerinti adóalanyok távközlési pótadó megfizetésére kötelesek 2022-ben, valamint 2023-ban az iparűzési adó alapját meghatározó nettó árbevételük után, sávosan progresszív mértékben. A pótadó összege 100 milliárdnyi adóalap esetén a helyi iparűzési adóval nagyjából azonos mértékű, ezen adóalap feletti részre annak több mint háromszorosa. A progresszivitás okán a kapcsolt vállalkozásoknak az árbevételüket össze kell számítaniuk bizonyos esetekben. Az adóalanyok évente egy alkalommal adóelőleget fizetnek, egyébiránt a végleges adót a társasági adóval egy időpontban számolják el.
A légitársaságok hozzájárulását a légi személyszállítási tevékenység után a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet köteles megfizetni. A hozzájárulás alapja a kiszolgált légi járművek utasainak száma (a duplikációk elkerülése végett ide nem értve a tranzit utasokat). A hozzájárulás mértéke az utas végső úti céljától függően:
– 3900 forint az Európai Unión belüli, illetve egyéb meghatározott országokba irányuló utazás esetén, vagy
– 9750 forint a fenti kategóriába nem tartozó, egyéb végső úti cél esetén.
A Kormányrendelet alapján jelenleg nem egyértelmű, hogy a hozzájárulást a többi „extraprofit adó”-hoz hasonlóan év elejétől visszamenőlegesen, vagy csak a rendelet hatálybalépését követően kell megfizetni. A jövőre vonatkozóan várhatóan havi szinten, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig kell bevallani a NAV felé, melyhez a kötelezettnek megfelelő nyilvántartást kell vezetnie.
A többi különadótól eltérően a légitársaságok hozzájárulása esetében nem szabályozza a rendelet, hogy azt mely évekre köteles fizetni a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, így elképzelhető, hogy a hozzájárulás 2023-at követően is hatályban marad.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban „Gyftv.”) rendelkezéseitől eltérően a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultját (vagy átvállalás esetén a forgalmazót), valamint a tápszer társadalombiztosítási támogatása iránt kérelmet benyújtót valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere, tápszere után (ide nem értve bizonyos mentesített készítményeket) a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos (termelői ár/fogyasztói ár) részére
– a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői árú gyógyszerek esetén 20 százalékos,
– a 10 ezer forintot meghaladó termelői árú gyógyszerek esetén 28 százalékos
mértékű befizetési kötelezettség terheli 2022-ben és 2023-ban. A fenti szabály tulajdonképpen adókulcsemelést jelent a már ismert gyógyszeradó keretrendszeren belül azzal, hogy a fenti adókulcsokkal történő befizetést első alkalommal a 2022. július 20. napjáig esedékessé váló befizetési kötelezettségre vonatkozóan kell teljesítenie a kötelezetteknek.
A Kormányrendelet előírásai szerint 2022. július hónaptól kezdődően az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalók után magasabb – a legtöbb foglalkoztatási forma esetében kétszeres mértékű – napi tételes adót kell fizetni. Ennek megfelelően az adómértékek a következők szerint változnak:
A Kormányrendelet az új adómértéket a minimálbérhez köti, így a fizetendő napi, tételes adó várhatóan 2023. január 1-jétől tovább nő majd.
További kapcsolódó változás, hogy a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme a minimálbér 12 százalékában, 24 000 Ft-ban került maximalizálásra a korábbi 18 000 Ft helyett. Végezetül a magasabb napi adótételre tekintettel az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozókat megillető nyugellátásra való jogosultság is gyakorlatilag a kétszeresére emelkedik.
A Kormányrendelet a legtöbb jövedéki termék adómértékét megemeli 2022. július 1-jétől a következők szerint.
Energiatermékek
Alkoholtartalmú termékek
Dohánygyártmányok
A Kormányrendelet 2022. július 1-jétől megemeli a neta-köteles termékek adómértékét és számos új termékcsoportra kiterjeszti az adó hatályát.
Új termékkörként bekerülnek az adóköteles termékek közé a „csemege” és az „előrecsomagolt édes, sós tészta” termékkörök. Az új adóköteles termékek körét a többi termékcsoporthoz hasonlóan vámtarifaszám és a só-, illetve cukortartalom határozza meg.
Több termékkör esetében kiegészítésre kerülnek az adóköteles termékek körét meghatározó fogalmak, például további vámtarifaszámok alá tartozó vagy eddig nem említett összetevőket tartalmazó termékek lesznek adókötelesek.
Az üdítőitalok és szörpök, előrecsomagolt cukrozott készítmények, ízesített sörök, alkoholos frissítők, gyümölcsízek, csemege és előrecsomagolt édes, sós tészta termékkörök vonatkozásában kettős adómértéket vezetnek beattól függően, hogy a termék cukortartalma meghaladja-e az előírt határértéket. Ez azt jelenti, hogy azok a termékek is adókötelesek lesznek, amik korábban nem voltak neta-kötelesek, mert tartalmaznak ugyan hozzáadott cukrot, de cukortartalmuk nem haladja meg az előírt határértéket.
Ugyanakkor a jövőben nem lesznek neta-kötelesek a jövedéki szabályozás szerinti alkoholtermékek.
A Kormányrendelet alapján a 2022. július 1-jétől alkalmazandó adómértékek a következők:
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.